DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! 30 éves üzemi munkám után nagyon komoly önfegyelemre van szükségem, hogy megfelelő tömörséggel válaszoljak az itt elhangzottakra. A kormánypárti támogató véleményeket köszönöm, és köszönöm az ellenzék soraiból is azokat a véleményeket, amelyek részben vagy egészben támogatják a törvényjavaslatot.

Elsősorban Ander képviselő úrnál és Kanász-Nagy képviselő úrnál az elsődleges pozitívum, amit szeretnék kiemelni, hogy kitöltötték a hozzászólásra rendelkezésre álló időt. Egy ilyen rövid törvényjavaslat esetében ez nem volt egy rossz teljesítmény. (Ander Balázs közbeszól.)

Engedjék meg, hogy ne minden felvetésre, esetenként az előttünk fekvő javaslattól meglehetősen távol eső témákban történt felvetésekre reagáljak, de ami előttünk van, arra  ez több képviselőtársamra vonatkozik , egyáltalában azokra a véleményekre, amelyek a dolgozók megbecsülése és az ezzel kapcsolatos változások kifogásolása.

Az egyik a munkára való képesség és a munkavédelem megkövetése. A munkavédelemről szóló törvény 49. § (1) bekezdése helyébe a módosítás és az ahhoz kapcsolódó jogszabályok azt a szöveget javasolják, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és csak akkor alkalmazható, ha a) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik; b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja; c) foglalkoztatása nem jelent veszélyt a munkavállaló reprodukciós képességére,  esetleg  magzatára; d) mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti és a munkára külön jogszabályokban meghatározottak szerint  ez a változtatás lényege  alkalmasnak bizonyult. A jogszabályban meghatározott esetekben vagy a munkáltató erre irányuló döntése esetén a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Ennyit arról, hogy ez elmarad, megszűnik, felszámoljuk, neoliberális törekvéseink áldozatává válik, és a többi.

A 88. § (3) bekezdése kiegészül a következő d) és e) pontokkal, és ez az a bizonyos jövőbeli rendelkezések, tehát azt hiszem, az éjszaka leple alatt, mondta valaki. Sok tévékrimit tetszik nézni. Azt mondja, hogy felhatalmazást kap a feladatkörében érintett miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon munkaköröket és foglalkozásokat, melyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Az e) pontban pedig: irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azon álláshelyeket és feladatköröket, melyek esetében a munkára való alkalmasságról jogszabályban meghatározott orvosi vizsgálat alapján kell dönteni. Zárójel: amely a korábbi évtizedekben mindig alkalmas volt, az a melegüzem vagy a föld alatt végzett munka; most nyilvánvalóan megváltozott az ipar szerkezete, és nyilvánvalóan egy sokkal célhoz orientáltabb vizsgálati rendszert kell bevezetni.

Képviselőtársaim kifogásolták, hiányolták a munkavédelmi oktatás kérdését. Megjegyzem, hogy a munkavédelmi oktatás kérdését nem a jelenleg önök előtt fekvő és most tárgyalt tervezet tartalmazza, hanem az állam működésének egyszerűsítésével összefüggő rendelkezések, melyek szerint nem szűnik meg a munkavédelmi oktatás, hanem a digitalizáció és az észszerűsítés szem előtt tartásával az egyre kevésbé veszélyes munkakörökben a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által rendeletben meghatározott általános oktatási tematikának és ismeretanyagnak a munkavállaló részére történő átadásával is teljesíthető; tehát nem „csak”, hanem „is”. Ez gyakorlatilag lehetőség, és nem kötelezettség, a munkáltató továbbra is megtarthatja a munkavédelmi oktatást kötelező jelenlét melletti oktatásban a helyén.

A hatóságokkal kapcsolatban talán Komjáthi képviselőtársam is említette a hatóság, a munkavédelmi felelősök, a munkavédelmi ellenőrök számát. A hatóság száma valóban kismértékben csökkent, hatékonysága viszont megítélésünk szerint növekszik. A munkavédelmi ellenőrzések elsősorban a kiemelt, veszélyes ágazatok  ilyen az építőipar, a feldolgozóipar, a gépipar, nem utolsósorban a mezőgazdaság  alá tartozó azon munkáltatókra terjed ki, ahol a munkavállalók egészsége gyakoribb, illetve súlyosabb veszélyeztetésnek van kitéve.

A 2023. év első felében, tehát friss adat, az ellenőrzött munkáltatók 70 százalékában ezekben a kiemelt ágazatokban ellenőrzött a munkavédelmi hatóság. A tavalyi év során ez az arány szintén magas, 63 százalék volt, de a növekedés jól mutatja, hogy a veszélyes ágazatok tevékenységének gyakoribb ellenőrzésével a súlyosabb munkabalesetek száma is visszaszorítható volt. Tehát nem csökkent az ellenőrzések száma.

(15.50)

Engedjék meg, hogy a továbbiakban csak néhány kiragadott témára reagáljak, éppen a felvetett problémák széttartása miatt.

A külföldi munkavállalás most egy állandóan a ház előtt szereplő kérdés. Többször elmondtam és engedelmükkel megismétlem, hogy ma 4,7 millió munkavállaló van, és jelenleg mintegy 100-110 ezer külföldi állampolgár dolgozik Magyarországon. Ezeknek több mint a fele ukrajnai, és köztünk legyen szólva, hogy többségükben magyar. 43 ezer olyan munkavállalói engedély van kiadva, amely nem közép-európai, magyarán nem ukrajnai menekült, hanem egyéb más, közte néhány ezer valóban keleti országokból van. A 4,7 millióhoz képest 43 ezer! Kérem szépen, ez nem tömeges és nem meghatározó, és meggyőződésünk, hogy ez épp a napokban hozott rendkívül szigorú, talán éppen a mai ülés esti óráiban tárgyalandó szigorú idegenrendészeti szabályok szerint nagyon korlátok közé szorított lehetőség.

Lehet, hogy önök voltak a rijádi konferencián, nem tudom  bevallom, én nem járok oda , egyet viszont tudok: arra nagy tisztelettel és kellő körültekintéssel szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét, hogy amikor az ellenzéki pozícióból természetes és adott pillanatban önöktől elvárt, általunk meg tisztelettel fogadott kritikai hangvételnek eleget tesznek, ne csússzanak le a szociális demagógia azon szintjére, amely mondjuk, az elmúlt évszázadban Európában már nagyon keserves következményeket produkált. Nagyon vékony az a mezsgye, ahol adott pillanatban tetszenek járni! Mert az, hogy harminc évvel a rendszerváltás után a tőke és a társadalom viszonyát egy munkavédelmitörvény-előterjesztés kapcsán vizsgálják, ez egy olyan viszony, ami a jelenlegi társadalmi rendszerünk alapját képezi, munkavédelmi szabályok ide vagy oda.

Kanász-Nagy képviselőtársam, meggyőződésem, hogy ön jobb annál, mint amit elmondott. Meggyőződésem, hogy ön nem akar erre a szintre lekerülni, és valószínűleg Ander képviselőtársamnak sem ez volt a célja, amikor meggyőződésem szerint gyakorlati tapasztalatai alapján fölvetette a problémákat. De vékony ez a mezsgye. Vékony ez a mezsgye, és kérem, hogy a parlamenti demokrácia keretében természetes ellenvetések és kritikai észrevételek mellett ne egy társadalom alapvető működésének az önök által is elfogadott szabályait kritizálják.

S ehhez egy személyes jellegű észrevétel még, és ezt sem először mondom: körülbelül 10-15 évvel ezelőtt  nem tudom, mert nincs pontos nyilvántartásunk  400-500 ezerre taksáltuk a külföldön munkát vállalók számát. Természetes, én is tudom  negyvenévi ózdi tartózkodás után kérem, higgyék el nekem, hogy tudom , hogy nagyon sok ember azért ment el külföldre dolgozni, hogy megéljen, mert annak idején, 15-20-25 évvel ezelőtt Magyarországon nem kapott munkát. A rendszerváltás alatt, után megszűnt  nem utolsósorban, már ne haragudjanak, de az önök mellett most éppen nem ülő, de egyébként a parlament azon oldalán helyet foglaló pártok tevékenysége által végrehajtott privatizáció eredményeként  a magyar kohászat, megszűnt a magyar gépipar, megszűnt a magyar élelmiszeripar, nagyon komoly bajban volt az építőipar, és megszűnt a magyar könnyűipar. Erről nem szoktunk beszélni, de kérem, emlékezzenek rá, hogy Magyarországon hány nagy ruhagyár dolgozott, és termelte a nem mindig örömmel vett konfekcióárut, de sok ezer női munkahelynek adott helyet. Ez megváltozott, és külföldre mentek az emberek.

Ez az elmúlt 10-15 év alatt alapjaiban megváltozott. Nem tudom, mert nincs rá statisztika  gondolom, ezt önök sem tagadják , de nagyon sokan hazajöttek. Van, aki kint maradt, egzisztenciát alapított, gazdasági sikereket ért el. Nem tudom, de ma körülbelül ennek a fele, 200-250 ezer ember dolgozik kint. Én magam a rendszerváltás egyik legnagyobb eredményének tartom, hogy Magyarországon nem vagyunk bezárva a határok közé, és mehetnek a fiatalok akár szakmai továbbképzésre, tapasztalatszerzésre, urambocsá, egzisztenciális helyzetük vagy anyagi helyzetük megalapozása érdekében külföldre. Én ezt sikernek tartom és nem egy megszüntetendő bajnak. Kérem, gondolják át, amit mondanak! Ha azt mondanánk, hogy nem lehet külföldre menni, az egy nagyon komoly ellenhatást váltana ki. Ezért kérem, hogy amikor ezek más kapcsán felmerülnek, ezt vegyék figyelembe.

(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Mindezek alapján köszönöm a támogató javaslatokat, és kérem, hogy ezeket szíveskedjenek a szavazataik során is érvényesíteni. Köszönöm a türelmét, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)