GY. NÉMETH ERZSÉBET, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A Fidesz vezérszónokával ellentétben, azt gondolom, nem lesz meglepő, hogy a Demokratikus Koalíció frakciója nem fogja támogatni ezt a törvényjavaslatot, és engedjék meg, hogy néhány általános és aztán konkrét felvetés során ezt be is mutassam önöknek.

A Demokratikus Koalíció véleménye szerint ez egy újabb szög az önkormányzatok koporsójába, mégpedig azért, mert az a 13 éves forráskivonás, illetve az önkormányzatok kivéreztetése, ami a Fidesz-kormányzatot, illetve a fideszes kétharmados parlamenti többséget jelenti, azt gondolom, most az utolsó, egyik nagyon fontos állomásához ért.

Azokban az esetekben, amiket egyrészt az államtitkár úr, illetve a Fidesz vezérszónoka felsorolt, ezektől az önkormányzatoktól végleg elveszik az önkormányzás lehetőségét, és azok a szabályok, amiket ez a törvényjavaslat tartalmaz, egészen egyszerűen lehetetlenné teszik; egy önkormányzatnál, amelyiknél ilyen adósságrendezési eljárásra kerül sor, ezen szabályok alapján, amiket önök most majd itt el akarnak fogadtatni az Országgyűléssel, egészen egyszerűen nem lehetséges.

A forráskivonás, az államosítás, a központosítás és az egyre szűkebb állami finanszírozás a helyben maradó, kötelezően ellátandó feladatokra, az önkormányzatok hatás- és jogkörének a csökkentése egészen egyszerűen végleg elveszi az önkormányzatok mozgásterét. Itt ez a törvényjavaslat a mi véleményünk szerint nem más, mint az adósságba csúszó önkormányzatok hitelezőinek érdekeit szolgáló törvényjavaslat.

Az, hogy a magyarországi önkormányzatok 2010 után nagyon nagy mértékben kerültek vagy csúsztak le ezen az adósságcsúszdán, mutatja azt, hogy a Fidesznek egészen egyszerűen nem fontos az, hogy az önkormányzatok hogyan és miként gazdálkodnak. Pedig teljesen egyértelmű, hogy azok a feladatok, amiket az önkormányzatok helyben, a településen élő emberek, polgárok érdekében ellátnak, sokkal jobb színvonalúak, mint azok az állami feladatellátások, amiket a kormány, illetve az államosítás után különböző intézmények végeznek.

Úgynevezett személyre szabott jogalkotásnak is mondhatnám ezt a törvényt, hiszen a kormány a neki tetsző  értsük jól: a fideszes  önkormányzatokat, azoknak a tisztségviselőit mentesítheti a személyes konzekvenciák alól, például az alól, amiről Szabó képviselő úr beszélt, hogy azokban az önkormányzatokban akár tiszteletdíj-megvonásban is részesülhet a nem főállású alpolgármesterek kivételével az összes többi önkormányzati képviselő, tanácsnok, bizottsági elnök és mindenki, akit a törvényjavaslat felsorol. De lesznek megint kivételek, akiket az ügyért felelős miniszter mentesíthet ezen konzekvenciák alól.

Az számomra különlegesen érdekes, hogy pont egy olyan párt képviselője és pont egy olyan párt kormányának államtitkára beszél a civil szervezetekről, kvázi pozitív példaként felhozva őket, hogy ha a halmozottan hátrányos településeken van olyan civil szervezet, amelyiknek ott nagy helyismerete van, majd akkor őt csődbiztosnak lehet kinevezni. Ez, azt gondolom, azt mutatja, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, hogy önöket egészen egyszerűen nem érdekli az, hogy ez a gyakorlatban hogyan valósul meg.

Kérdezem én, ha az adósságrendezési eljárás  márpedig remélem, hogy így van  egy nagyon komoly jogi és pénzügyi eljárás, akkor egy mégoly jól dolgozó civil szervezetben, legyen szó akár szociális területen működő, akár egészségügyi területen vagy bármilyen más területen működő civil szervezetről, honnét lesz meg az a szakértelem, ami egyébként nem volt meg annál az adott önkormányzatnál, amikor az adósságspirálba vagy az adósság csapdájába beleesett.

(17.20)

Hiszen egy testület mellett nyilván működik egy jegyző, és nyilván van valamiféle pénzügyi szakértelem is. Önök úgy gondolják tényleg komolyan, hogy ezt majd például akár a hajléktalanellátásban vagy akár a gyermekek tanulását segítő civil szervezet egy ilyen önkormányzati szakértő nélkül jobban el fogja tudni látni?

És akkor most egy kicsit részletesebben mindarról, amiről eddig beszéltem. Gyakorlatilag egy olyan szabályozást kívánnak önök életbe léptetni, mintha az önkormányzatok nem lennének mások, mint vállalkozások, mintha cégekről beszélnének, és az önkormányzati csődbiztos pedig egy gazdasági vállalkozás esetében, értsd az önkormányzatnál, felméri majd, hogy milyen vagyonelemei vannak a településnek, amelyek alkalmasak lesznek az adósság törlesztésére vagy a visszafizetésére. Értem, hogy ezek közül azokat akarja majd a csődbiztos az önök törvénye alapján és felhatalmazásai alapján figyelembe venni, ami a kötelezően ellátandó feladatokhoz nem szükséges, de hát ismerjük az ingatlanokhoz való, illetve az egyéb vagyontárgyakhoz való különös vonzódását mind a Fidesznek, mind a kormányzat különböző szereplőinek.

A települések adóssága a mi véleményünk szerint ugyanakkor állami adósság, és a mostani változással vagy változtatással az állam azt szeretné elérni, hogy ne neki kelljen helytállni az önkormányzatok adósságáért vagy akár a hitelekért. A nagyvárosok esetében talán ez a veszély nem fenyeget annyira, mert ugyan van hitelük, de nem érinti őket annyira az adósságkezelés, még a legnagyobb vagy a legnagyobb létszámú önkormányzati szervezet, a TÖOSZ szerint is csak néhány önkormányzatot érintene, ám jövőre 30-40 olyan település is akadhat, amely mellé majd csődbiztost kell kinevezni, ugyanis a magas infláció miatt is elképesztően alulfinanszírozott az önkormányzati rendszer.

A települések nagy részének nincs vagy kifejezetten elenyésző a saját bevétele, így állami támogatásból kellene megoldaniuk a kötelező feladatokat, mint például a gyermekétkeztetés. Csak éppen az önkormányzati szférát az elmúlt két évben nagyjából 60 százalékos infláció sújtotta, év közben ezt lehetetlenség kompenzálni, önök kísérletet sem tesznek erre, hiszen akkor minden egyes alkalommal módosítania kellene az Országgyűlésnek a költségvetési törvényt, így ezek a települések, köztük a legkisebb és legnehezebb helyzetben lévő települések is meghitelezik az állam helyett ezt a különbözetet, amelyet majd reményeik szerint a következő költségvetésből tudnak kompenzálni. Tehát itt is egy utófinanszírozó rendszerről beszélhetünk. Csak éppen az önkormányzatok nagy részének nincs ilyen saját bevétele és nincs ilyen saját forrása, és ezért rendkívüli önkormányzati támogatásra jelen pillanatban, ha jól tudom a számot, 1700 település pályázott.

Mindezt az egyik legnagyobb önkormányzati szervezet úgy foglalta össze, hogy az önkormányzatok most is csak kormányzati engedéllyel juthatnak hitelhez, most viszont pontosítanák, hogy mit tehet meg a hitelező, és mi az önkormányzati biztos feladata. Olyan lenne ez a szabályozás, mintha az önkormányzat egy cég volna, ahol a csődbiztos, ahogy már említettem, felméri, hogy milyen olyan vagyonelemek vannak, amelyeket az adósságrendezésbe be lehet vonni.

Az Orbán-kormány az elmúlt 13 évben szisztematikusan leépítette az önkormányzatiságot, és gyakorlatilag ellehetetlenítette az önkormányzatok forrásszerzését. Az energiaárak emelkedése, a brutális ingadozásnak kitett piaci viszonyoknak az önkormányzatokra, az intézményeikre és a cégeikre hirtelen való rászabadítása a jelenlegi önkormányzati finanszírozási rendszerben megoldhatatlan feladatok elé állítja az önkormányzatokat.

A jelenlegi intézmények fenntartása a 25 megyei jogú városnak több mint 135 milliárd forintos pluszkiadást jelentett, míg összességében a 2021-ben még összesen 64 milliárd forintos energiaköltség a ’22. és ’23. években 600-700 milliárd forintra ugrott országos szinten. Természetesen volt néhány olyan önkormányzat, amelyik kedves a Fidesznek, kedves a kormányzatnak, kapott erre valamiféle kompenzációt, de hogy egy példát mondjak, a Fővárosi Önkormányzat cége a Fővárosi Vízművek egyetlenegy fillér kompenzációt nem kapott az energiaárak emelkedése kapcsán.

Az önkormányzatok pozíciója mindenekelőtt saját adó- és egyéb bevételeik, valamint növekvő kiadási kötelezettségeik miatt romlik. Az államháztartáson belülről kapott támogatások szerény emelkedése messze nem tudja ellensúlyozni az önkormányzatoktól elvont adóbevételeket, a helyi vállalkozók és a lakosság csökkenő befizetésekben és növekvő támogatási igényben megmutatkozó romló pozícióját. A kormány amellett, hogy elvonja a gépjárműadóból származó bevételt, illetve kifejezetten magas és egyes önkormányzatokat nagyon sújtó szolidaritási hozzájárulási adó befizetésére kötelezi az önkormányzatokat a központi költségvetés javára, emellett úgy segítette a nehéz helyzetbe került önkormányzatokat, hogy lehetővé tette számukra az eladósodást.

Ezt a helyzetet a kormányzat az önkormányzatok kiszolgáltatottságának további növelésére, zsarolására használta fel, tovább erősítve a központosítást, hiszen a 2022. október 5-én megjelent 1473/2022. kormányhatározat szerint a kormány egyedileg kívánt egyeztetni az önkormányzatokkal. Előtte úgynevezett menedzsmentterveket kért be a településektől, ahol azoknak számba kellett venni a megtakarítási lehetőségeket, a tartalékok felhasználását és a meglévő vagyon értékesítésének lehetőségeit. Majd a menedzsmentterveket a minisztériumokból álló képviselők munkacsoportja értékelte, magyarán: kiskorúsították megint az önkormányzatokat, hiszen a kormányzat akarta eldönteni, hogy kinek milyen intézkedése elfogadható, ki érdemel többletforrást és ki nem.

Ráadásul ez a megoldás körülményes és egyben időigényes, márpedig az időhúzás most napról napra rontja az önkormányzatok helyzetét. Most, hogy ezzel a kormánynak tetsző önkormányzatokat úgy-ahogy konszolidálták, a többiekre pedig ráeresztik a csődbiztost, illetve pénzügyi gyámság alá helyezik őket a biztos révén, aki két évig semmit nem enged majd az önkormányzatnak, nem nehéz fellelni némi szándékosságot a közelgő önkormányzati választásokkal összefüggésben.

Az meg külön hab a tortán, ahogy már itt utaltam rá, hogy még tiszteletdíj-megvonással is fenyegeti ez a törvény azokat a képviselőket, nem főállású alpolgármestereket, akik, mondjuk, a döntésekben részt vettek. Kérdezem én, hogy mi különbség van egy polgármester vagy pedig egy főállású alpolgármester és az összes többi képviselő és társadalmi státusú alpolgármester szavazata között, hiszen ugyanúgy egy-egy szavazata van mindegyiküknek a testületi ülésen, az egyiktől meg lehet vonni a tiszteletdíjat, a másikuktól nem lehet. Félreértés ne essék, nem arról beszélek, hogy vonják meg a polgármesterektől is meg a főállású alpolgármesterektől is a tiszteletdíjat, inkább azt javaslom a tisztelt Háznak, hogy ne fogadjon el olyan törvényt, ami tisztességesen, választáson megválasztott tisztségviselőket, településvezetőket bármilyen formában fenyeget.

A DK álláspontja szerint ez a javaslat sérti az önkormányzati autonómiát, az önkormányzatok gazdálkodásának szabadságát, veszélyezteti az önkormányzatok kötelező feladatellátását, ezért szerintünk alaptörvény-ellenes. Nem csődbiztosokat kell a kormánynak ráküldeni az önkormányzatra, a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt eladósodott önkormányzatokra, és nem a még meglévő vagyontárgyaikat kellene elvenni, hanem teljes körű, azonnali szektorsemleges…  értsd: nem fideszes és Fidesz-barát önkormányzatok közötti különbségtétel azonnali megszüntetését, ez alapon normatív megoldást kell találni. Nem engedhető meg ugyanis, hogy egy-egy városban teljesen ellehetetlenülnek az alapvető szolgáltatások, kulturális, sportlehetőségek és egyéb szolgáltatások.

A fentiek miatt a DK ezt a törvényjavaslatot nem fogja támogatni. Köszönöm, hogy meghallgattak.