DUDÁS RÓBERT, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Nagyon sok minden elhangzott, pró és kontra érvek. Én is az ezekre való reakcióval kezdeném. Vejkey képviselőtársam az előtte felszólalóra reagált, én pedig  bár nem ön volt közvetlenül előttem  az ön által külön közbeszúrt részre szeretnék reagálni, vagyis az adósságrendezésre. Azt gondolom, hogy ezt a törvényjavaslatot valahonnan onnan kell kezdenünk megvizsgálni, de legalábbis fontos annak a körülményeit is megvizsgálnunk és látnunk. Ez alapján, az onnan eltelt időszak alapján fogjuk látni, hogyan is jutottunk el oda, hogy bár a törvényjavaslatban az van, hogy 300 halmozottan hátrányos helyzetű települést érint vagy érinthet ez az intézkedés, de hogy mennyi hátrányos van, azt nem tartalmazza; nyilvánvalóan más kategóriát képvisel. Azt viszont kijelenthetjük, hogy a 3200 településből 300 halmozottan hátrányos helyzetű, de több száz, sok száz van, amely napi, mindennapi problémákkal küzd.

2010-ben a kormány adósságrendezést hajtott végre az önkormányzatoknál. Ezt rengetegszer hallottuk már, dicshimnuszok zengték ezt körbe, és szeretném megjegyezni, hogy ez egy tényleg fontos lépés volt. Ugyanakkor viszont azt mindig elfelejtik megemlíteni, hogy ennek az adósságrendezésnek a körülményei hogyan zajlottak, azon túl, hogy volt önhibájából és önhibáján kívül adósságot felhalmozó önkormányzat, de ennek a részleteibe most nem mennék bele. Viszont az adósságrendezés után mindjárt elvették a gépjárműadó 60 százalékát az önkormányzatoktól.

Csak hogy ezt az egy adónemet említsem  erről ritkán esik szó, nagyjából soha , az adósságrendezést követően elvették a gépjárműadó 60 százalékát, majd azóta már a másik 40-et is. Abból a 60 százalékból elég sok mindent tudtak az önkormányzatok helyben csinálni. Elsősorban útfelújításra és a gépjárművek által használt részek karbantartására, felújítására kellene vagy kellett volna ezeket használni. Azt gondolom, hogy főleg a kistelepülések esetében ez erre a célra kevés volt, ugyanakkor viszont mint önkormányzati bevétel igen komoly tételt jelentett a különböző feladatok ellátásában. Bár erről most nem tudok kimutatást az önök irányába prezentálni, de a gépjárműadó 60 százalékának az elvételével rövid időn belül, pár éven belül a 2010-es adósságrendezési terheket a kormány visszavette. És akkor még csak a gépjárműadóról beszéltem.

2010 után megváltoztatták az addigi úgynevezett önhikirendszert. Ha valaki volt településvezető vagy részt vett az önkormányzat munkájában  főleg, ha településvezető is volt , az tudja azt, hogy az önhiki hogyan is működött. Azokra a költségekre tudott pályázni egy önkormányzat, amiket a normatívából nem tudott fedezni. Időről időre jelezte ezt a minisztérium irányába a megfelelő fórumokon, megfelelő formában, természetesen minden dokumentummal alátámasztva, és nem másra, pusztán a normatívából nem fedezhető költségekre tudott pályázni. Ezt is megváltoztatták, és a jelenlegi REKI-rendszerbe, ha az ismereteim nem csalnak, csak három hónapnál nem régebbi közüzemi számlák tehetők be.

Nagyon sok ilyen részt, nagyon sok ilyen területet lehetne még említeni. 2010-től indultam, az adósságrendezésüktől kezdtem ennek a törvényjavaslatnak a megvilágítását, megértését.

(17.40)

Rengeteg ilyen aprólékos lépés vezetett el oda, hogy jelen állás szerint rendkívül kilátástalan helyzetben van számos önkormányzat. Arra viszont, azt gondolom, nem az a megoldás, hogy csődbiztost jelöl ki a kormányzat. Nem akarom elvinni más területek irányába, de amikor arról írnak a 10. § kapcsán, hogy a helyi önkormányzat összes vagyonelemének az önkormányzati csődbiztos javaslata alapján történő felülvizsgálata kötelezővé válik, itt óhatatlanul eszébe jut az embernek, mondjuk, a víziközművek einstandolása vagy államosítása kapcsán, hogy egyébként nem minden önkormányzat adta oda, dolgoznak rajta, hogy lehetőség szerint mindegyik odaadja, és akár ez a paragrafus is esetleg nem ezt a célt szolgálná-e.

És hogy ne mondják azt, hogy csak pusztán bírálom a javaslatot, az, hogy a helyi önkormányzat adósságrendezésbe bevonható vagyonát főszabály szerint becsérték alatt ne lehessen értékesíteni, ez egyébként fontos, csak nem kellene oda eljutnunk, hogy egyáltalán az önkormányzatok bárminemű vagyontárgyát értékesíteni kelljen.

Az önkormányzatokat segíteni kell, nem ellehetetleníteni, hanem segíteni. Aki az önkormányzatokat segíti, az a lakosságot segíti. Tudom, hogy sokan voltak önkormányzati tisztségviselők. Az önkormányzatok vannak az emberekhez legközelebb. A legnagyobb jó szándékkal sem lehet az Országgyűlésből látni a vidéki falvak, városok helyzetét, az emberek mindennapos problémáit. Ezt ők tudják, és próbálják is orvosolni. Folyamatos elvonásoknak vannak kitéve, pedig nem elvonni, hanem segíteni kellene őket minden lehetséges eszközzel.

Azt gondolom, egy normálisan működő országban, demokratikus országban mindent meg is tesznek  mindent meg is tesznek!  ennek érdekében. Azt gondolom, hogy jelen törvényjavaslattal gyámság alá helyezik az önkormányzatokat, és valójában elveszik az önkormányzás lehetőségét. Köszönöm szépen.