KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Néhány gondolattal szeretném a vitát előrébb vinni. Lenne egy-két általános megjegyzésem. Az egyik: nagyon régóta küszködik az önkormányzati rendszer azzal, hogy a fővárostól Simáig terjed a spektrum. Tehát egy 1,7 milliós nagyváros óriási iparűzésiadó-bevétellel, több száz milliárd forintos vagyonnal éppúgy ugyanannak a regulációnak a részese, mint Sima, ahol négyen élnek, ebből hárman nem a településen.
Teljesen nyilvánvaló, hogy ha szabályt próbálnánk farigcsálni az óvodától az egyetemig az összes tanulóra, akkor néhány általánosításon túl teljesen értelmetlenné válna a szabályozási rendszer, mert mindenki számára nyilvánvaló, hogy egy 7 éves drámaian különbözik egy 22 éves felnőtt embertől.
Amióta van önkormányzati rendszer… ja, és akkor még nem beszélve a kistelepülési önkormányzatok, külön speciális önkormányzatiság, ahogy ezt Ritter képviselő úr is kifejtette. De amióta ez az önkormányzati rendszer fennáll a maga háromezer-kétszázegynéhány önkormányzatával, azóta nem sikerült egyébként azt a problémát megoldani, pedig most már harmincvalahány éve ennek, hogy egyszer vegyünk egy nagy levegőt, és tényleg különböző normákat, szabályrendszert fogalmazzunk meg az önkormányzati működés kapcsán, mert teljesen nyilvánvaló, hogy egy néhány száz fős település soha nem fog ellátni közlekedési feladatokat, megjegyzem, nincs is erre igény adott esetben a településen, míg a BKV meg néhány száz millió utast szállít el évente.
Ezért mindig figyelni kell azt, hogy ha egy ilyen törvényt megfogalmazunk, akkor próbáljuk meg értelmezni ezt a helyzetet, hiszen hiába jelentette be a sajtóban Kiss Ambrus, illetőleg később maga a főpolgármester úr, hogy a főváros technikai csődben van, mert negatívban van a számlája, senki sem gondolta azt, hogy bármifajta csődgondnokot kellene a fővároshoz kijelölni, mert egyébként a főváros ezt meg tudja oldani magától, nagyon helyesen, ez elvárható egy ilyen helyzetben lévő várostól, egy olyan várostól, ahol a GDP 40 százalékát termeljük meg.
Ezért az az általános megjegyzés, hogy itt majd valami gondokságot jelölünk ki az önkormányzatok feje fölé, csak annyira okos dolog, mintha valaki meglátja azt a jogszabályt, ami a fogászati ellátást szabályozza, ebből arra a következtetésre jut, hogy egyébként ezentúl minden este jön hozzá a fogorvos. Ez nem lesz így.
Az önkormányzati rendszer 1 százalékát sem érinti egyébként ez a törvény, viszont vannak, akik mindenképpen… Mindenki látott már kistelepülést, Magyarmecske, csak hogy egyet mondjak, ahol egyébként semmifajta forrás nincs, nem laknak százan, nincs piacképes vagy forgalomképes vagyona az önkormányzatnak, nem lehet vele mit csinálni. Ott valóban valamilyen eljárást csak kell csinálni, mert egyébként egy önkormányzati választást sem tudnak megszervezni. Most méltatlan bárkit is kiemelni, Magyarmecskét éppen azért mondtam, mert nem ilyen helyzetben van.
Sajnos ez a törvény is, ahogy az összes önkormányzati törvény, magán viseli ezt a felemásságot. Ha egyszer odajutunk, akkor tényleg lehetne… mondjuk, a fővárosra már van egyébként speciális szabályokat megfogalmazó önálló fővárosi törvény, hála a Jóistennek, egyéb városokra nem nagyon van, meg talán csak választási eljárásban van külön szabályozás nagylistás, kislistás, tízezer fő a választóhatár , de igazából érdemben nincs, holott egyébként tényleg ég és föld. Ez lenne az első előzetes megjegyzésem.
A másik, hogy bárki bármi számot von most itt a vitában, ott azt tudni kell, hogy azt csak úgy kell értelmezni, ez most csak ténymegállapítás, hogy 2010 óta az önkormányzatok feladatrendszere drámaian átalakult, iskola, egészségügyi ellátás, városüzemeltetési feladatok, közlekedés, óriási átalakulás volt, és értelemszerűen teljesen más egy költségvetés, ha egy önkormányzatnak, mondjuk, mint Debrecen esetében egy olyan iskolarendszert kell finanszírozni, ahova 70 ezer gyerek jár, meg hogy nem kell ilyet finanszírozni. És ez egyébként persze a nagyvárosoknak nem tetszett, de ezt pontosan azon települések kedvéért fogalmazta meg így a Fidesz, mert teljesen nyilvánvaló, hogy egy olyan önkormányzat, amelynek százmilliárdos költségvetése van, 20 milliárdon fölüli a csak helyiiparűzésiadó-bevétel, 500 milliárdos vagyon, teljesen máshogy tud egyébként egy iskolarendszert fenntartani, mint az a falu, amely megkapja az állami normatívákat, egy az egyben áttolja az iskolához, és kész, ennyi az egész, mert nincs mozgástér. Tehát ez a kicsiket segítette, szemben az önök megfogalmazásával.
De hozzáteszem, hogy ha vesszük a fáradságot nem könnyű egyébként , és sztenderdizáljuk a jelenlegi feladatrendszert a 2010-es állapotra, tehát elvesszük az önkormányzatok költségvetéséből azoknak a feladatoknak a finanszírozását, amelyek akkor feladatok voltak, de már nem, akkor azt az egyszerű következtetést vonhatjuk le, hogy sztenderdizálva a 2010-es forrásokhoz képest az önkormányzati rendszer durván megduplázta a finanszírozását, tehát a kormány a 13 év alatt megduplázta a finanszírozását. Ez persze egyébként talán érthető is, hiszen volt infláció, meg nagyon sok minden közrejátszott.
Úgyhogy legfeljebb azt lehet mondani, hogy más költségvetési célokhoz vagy alrendszerekhez képest az önkormányzati rendszer finanszírozása kevésbé nőtt. Mondok rá egy példát: mondjuk, a családtámogatási rendszerben elköltött pénzek 2010-ben a mostanihoz képest egy óriási növekedés. Mondjuk, könnyű volt, mert önök eltörölték lényegében az összes családtámogatási rendszert, tehát a nulláról kellett indulni.
De ha mást mondunk, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy kétségtelenül a minimálbér jobban nőtt, mint az önkormányzatok támogatása. De ez sem volt nehéz, mert annyira alacsonyan volt a minimálbér, hogy onnan felfelé növekedni nem volt nehéz. De az, hogy itt valami kivéreztetésről lenne szó, a számok nyelvén nem támasztható alá.
Azt is nagyon óvatosan kezelném, amit képviselőtársam mondott, Kovács Zoltán. 2010-ben úgy fordultunk, hogy 1368 milliárd forint volt az önkormányzati rendszer adóssága, ebből a legnagyobb tényleg több mint 500 milliárddal a főváros volt. Nem baj, jól tettük (Gy. Németh Erzsébet Kettőt mondott!), jól tettük, hogy az egészet konszolidáltuk, én magam is mellszélességgel támogattam. De ezt összevetni a 200 milliárddal azért nehéz, mert egyébként az adósság mögötti vagyont közben át kellett értékelni, és egyébként nagyon jelentős mértékben felértékelődött a vagyon.
Csak Debrecen példáját hadd mondjam: ’98-ban, amikor polgármester lettem, 28 milliárd volt a város vagyona; amikor leköszöntem a polgármesterségből, akkor több mint 300 milliárd. De ez nem önmagában azért volt, mert ilyen mértékben nőtt egyébként ugyanaz a vagyon, hanem azért, mert Lamperth Mónika belügyminisztersége idején, ha még valaki emlékszik rá, akkor egy teljesen új vagyonértékelési metódust kellett lefolytatni az önkormányzatoknak. Tehát ezért önmagában megváltozott a vagyon, de növekedett, az önkormányzatok vagyona nagyon jelentős mértékben növekedett. Nem csoda, hiszen az önkormányzatok nagyon nagy mennyiségű európai uniós pénzből valósítottak meg fejlesztést, beruházást, amit mind aztán aktiválni kellett a vagyonukban. Tehát az önkormányzati rendszer vagyona nőtt a legnagyobb mértékben egyébként az államháztartás alrendszerei között, amit azért szeretnék hangsúlyozni, mert ne felejtsük el, hogy egy rendszer állapotát néhány mutatóval lehet jellemezni, de ebben a vagyon mindenképpen számít.
Itt senki nem beszél az önkormányzatok vagyonáról. Óriási vagyonuk van. Érthető egyébként, nem teljesen mindegy, hogy Bill Gates tartozik 1 millió forinttal, mert ennyi a kávépénz egy napra, vagy Simán tartozik az önkormányzat 1 millió forinttal, nulla pénzük van.
Tehát amikor az önkormányzatok sanyargatásáról, helyzetéről beszélünk, akkor csak azt szeretném hangsúlyozni, hogy mindenképpen vegyük észre, hogy az önkormányzatoknak óriási vagyona van, és ez a vagyonnövekmény az elmúlt időszakban tényleg növekmény volt. Hozzátéve egyébként csak a korrektség kedvéért, hogy a vagyonnövekmény nem mindig áldás, mert a vagyont fenn kell tartani, és az önkormányzatok vagyona jelentős mértékben nem forgalomképes. Nem tudom, mennyivel van beütve a Lánchíd a főváros vagyonába, biztos valahogy aktiválták a beruházást, de biztos, hogy jövedelem abból nincs, az csak viszi a pénzt. Tehát az önkormányzati vagyon jelentős része viszi a pénzt.
(18.20)
Mondjuk, a vállalati vagyon nem, mert az hozza ingatlanok, üzlethelyiségek, s a többi , ez viszont jellemzően a nagyvárosoknál van. Megint visszatérek arra, hogy ugye, az a probléma, hogy minden megyei jogú városnál, fővárosnál, kerületeknél komoly, üzleti értelemben is értelmezhető vagyon van, 300 fő alatti településen nagyon ritka, ha egyáltalán, de inkább nem.
Összességében ez a törvény hogy a törvényre térjek rá néhány önkormányzatot fog érinteni. Ha jól emlékszem, Gyurcsánynál még Bajnai Gordon volt az önkormányzati miniszter, meg ilyen fejlesztési, és akkor 300 önkormányzatnál folyt valamilyen eljárás; gazdálkodási nehézség, önhiki, csődhelyzet ezt tehát ilyen kiterjesztően értelmezték. Most Gy. Németh Erzsébet képviselőtársam is 30-40 önkormányzatról beszélt: ez 1 százalék alatt van egyébként az egész rendszert tekintve. Tehát nem mindenkire vonatkozik azért az, hogy kormányzati gondnokság alá venné az önkormányzati rendszert a kormány, ez így egyszerűen értelmezhetetlen.
Én egyvalamire szeretném az államtitkár úr figyelmét felhívni. A törvénynek azt a részét, ahol a csődeljárás alá vont önkormányzatok vezető tisztségviselőinek a jövedelemmegvonása van, én ezt kicsit újragondolnám, még akkor is egyébként, ha érzem a veszélyeket. Mert aki tönkretette az önkormányzatot, azt miért fizessük? Hát nem? Most mindegy, hogy egyébként főállású, külsős, szavazott, nem szavazott; egy önkormányzatnál aztán végképp együtt sírunk, együtt nevetünk. Csak egészen kivételesen félresikerült önkormányzati képviselők örülnek annak, ha a településük tönkremegy. Van ilyenre példa, én is tudok ilyet mondani, de általában ennek nem szoktak örülni a képviselők, és itt van valamifajta közösségtudat, sokkal nagyobb, mint a parlamentben vagy akár csak egy megyei közgyűlésen. Tehát ezt én kicsit újragondolnám, csak lehet, hogy akkor az önkormányzati törvénybe is bele kellene nyúlni, mert ott van szabályozva a javadalmazás egy része. De módosító indítvánnyal szerintem lehet kezelni a kérdést, vagy később visszahozzuk, hogy ne legyen jogi érvénytelensége az eljárásnak.
Én mindenesetre ezt az eljárást szükségesnek tartom, mert egész egyszerűen a mostani szabályok alapján még egy rendes csődeljárást sem lehet lefolytatni az önkormányzatok ellen, ami nem jó, de mondom még egyszer, együtt sírunk, együtt nevetünk. Az oké, hogy önhibáján kívül vagy sem; ez nem ilyen céges viselkedés, ez normál szolidaritás. Azt ne fizessük, aki csődbe vitte az önkormányzatot! Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokból.)