DR. DUKAI MIKLÓS belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólásokat meg a javaslatokat. Én szeretnék onnan indulni, hogy ez a törvényjavaslat, amelynek a módosítását tárgyaljuk, vagy maga a törvény, az ’96-ban készült, ’96-ban fogadta el a parlament. Ha jól emlékszem, akkor MSZP-s többsége volt a parlamentnek, és a túloldal kormányzott, tehát önök fogadták el ezt a törvényt. Ilyenkor van annak valami diszkrét bája, amikor azt mondja az ellenzék, hogy ennek a törvénynek a módosításait és az időhöz való igazítását nem támogatja; ez számomra bizonyos kérdéseket fölvet.

(18.50)

De hogy konkrétumokra térjek át, merthogy Gy. Németh képviselő asszony azt kérte tőlem, hogy próbáljak meg én konkrét válaszokat adni, akkor igyekszem ennek a kívánalomnak megfelelni.

Tehát amióta ez a törvény hatályba lépett, azóta összességében az idei néggyel együtt, ami folyamatban van, 96 darab ilyen eljárást folytattunk le, és valóban arról szól ez az eljárás, hogy az önkormányzatoknak azt a fajta működőképességét állítsuk helyre, amivel ők a kötelező feladataikat el tudják látni.

Ugyanis arról van szó, tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy azért kell az önkormányzatoknál egy ilyen adósságrendezési eljárást megindítani, mert valamelyik hitelező vagy valamelyik beszállító, aki az önkormányzatnak valamit szolgáltat, éppen valamilyen élelmiszert vagy bármit, amit ad, olyan számlával rendelkezik, amit mondjuk, az önkormányzat neki bizonyos időn túl már nem fizetett ki. Ezt a helyzetet fogjuk helyreállítani vagy ezt a helyzetet fogja helyreállítani ez az eljárás, amit ennek a törvénynek a keretében folytatunk le, és ennek a törvénynek látjuk most előttünk, ebben a módosításban a pontosításait.

És akkor kezdjük is azzal, amik itt konkrétan elhangzottak: véglegesen elvesszük az önkormányzatok működőképességét, kivéreztetjük őket, meg hogy az utolsó szöget ütjük az önkormányzatok koporsóján.

Akkor induljunk onnan, hogy 2010-ben, amikor ez a kormány átvette az ország irányítását, azzal találta magát szembe az önkormányzati világban, hogy a 2002-2010 közötti időszakban 1400 milliárd forintnyi vagyont, finanszírozást vontak ki ebből a szektorból. Ennek lett a következménye az, hogy ezt az 1368 milliárd forintnyi adósságot át kellett vállalni az önkormányzatoktól.

Az meg egyszerűen szerintem az ócska vád kategóriájába tartozik, amikor azt mondja bárki a túloldalról, hogy nem figyeltünk az önkormányzatokra, mert nemcsak adósságkonszolidáció volt, kérem tisztelettel, hanem azoktól az önkormányzatoktól, akiktől nem kellett adósságot átvállalni, azoknak már akkor, a 10-es évek elején indított a kormány egy fejlesztési támogatást, egy fejlesztési lehetőséget. És három év alatt ennek a durván 1300 önkormányzatnak  mert nagyságrendileg ennyi volt, akitől nem kellett adósságot átvállalni  nagyságrendileg 50 milliárd forintnyi fejlesztési támogatást adtunk akkor arra, hogy a saját közszolgáltatásaihoz szükséges vagyonelemeket fejlessze.

De a másik nagy kérdés, amit állandóan a fejünkhöz vágnak a kedves baloldali képviselők, hogy mi elvesszük az önkormányzatok önállóságát, meg minden feladatot elszedünk az önkormányzatoktól.

Ugye, a két legnagyobb terület, ami elment az önkormányzatoktól, az egyik az egészségügy volt, a másik pedig az oktatás. 2010-re azzal a helyzettel szembesültünk, hogy mindenféle szocialista ígéret ellenére ebből a két szektorból vonták ki a legtöbb forrást. Ezért kellett az államnak ezt a szektort átvenni az önkormányzatoktól, és új alapokra helyezni a teljes finanszírozását. És ma egyébként az én meggyőződésem szerint és a kormány meggyőződése szerint ez a két szektor biztosan stabilan és jól működik, és ugyanazt a szolgáltatást nyújtja a legkisebbtől a legnagyobb településekig.

De hogy továbbmenjek, ugye, azt is a szemünkre vetik, hogy különböző további feladatokat elvettünk az önkormányzatoktól. A feladatoknak egy jelentős része nem is önkormányzati feladat volt. Meg kell tehát nézni, hogy amik ma a kormányhivatalok, járási hivatalok útján ellátott feladatokat jelentik, azok döntő része jegyzői hatáskörben lévő államigazgatási feladat volt. Ez sosem volt önkormányzati feladat. Ahhoz egy polgármesternek vagy egy képviselő-testületnek semmilyen köze nem volt, azok államigazgatási feladatok voltak.

Aztán az is elhangzott, hogy a hitelezők érdekeit szolgálja ez a törvényjavaslat. Pont azt próbáltam hangsúlyozni, hogy az olyan fékek beletételével, hogy bizonyos összeg alatt nem is indíthat saját maga ellen az önkormányzat ilyen adósságrendezési eljárást, az azt a helyzetet védi vagy azt a helyzetet idézi elő, hogy nehogy már valakit megijesszen egy hitelező, egy egyszerűbb, falusibb, vidéki képviselőt vagy egy polgármestert, és minden kis összeg mellett elindítsa saját maga ellen az eljárást.

A másik részéről ugyanakkor ma mégiscsak olyan garanciális elemekre is szükség van egy ilyen jogszabályban, hogy a hitelező érdekeit is bizonyos értelemben meg kell védeni, hiszen ő is jogosan várja el azt, hogy ha ő valamilyen szolgáltatást nyújtott az önkormányzatnak, vitt neki valamilyen árut, egyebet, akkor előbb-utóbb annak az ellentételéhez is hozzájusson.

Aztán elhangzott az a megjegyzés szintén, hogy mihez ért a civil szervezet ezeken a településeken. Hát, kérem tisztelettel, itt, ugye arról a 300 településről beszélünk összességében, amiket gazdasági és társadalmi értelemben is a kormány leginkább föl szeretne zárkóztatni. És ott tevékenykednek helyben olyan civil szervezetek, akiknek a tevékenysége az élet minden területére kiterjed, és az a kormányzat álláspontja és meggyőződése, hogy ha ezeket a szakemberek mellett  mert ugye, nem ők egyedül fogják végezni ezt az eljárást, hanem a szakemberek mellett  bevonjuk ezekbe az eljárásokba, akkor olyan helyi finomságoknak is érvényt lehet szerezni, ami az összes, például szociális és egyéb szempontokra is tekintettel lesz.

Aztán az a vád is elhangzott, hogy csődbiztos majd gazdasági társaságként kezeli ezeket a településeket. Én ezt a megjegyzést is vissza kell hogy utasítsam, merthogy nincs így; tehát az, aki csődbiztosként majd tevékenykedik ezeken a településeken, mindig azt a fajta filozófiát kell hogy a szeme előtt tartsa, hogy ezeken a településeken is a kötelező feladatokat el kell látni és működtetni kell.

Aztán az a vád is elhangzott, hogy a rezsihelyzet miatt nem voltunk kellően tekintettel az önkormányzatokra. És maga Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony vetette föl azt, hogy mi nem folytattunk talán kellő körültekintéssel egyeztetéseket az önkormányzatokkal.

Pont az ön által említett kormányhatározat mondta meg azt, hogy a 25 ezer fő fölötti települések vezetőivel egyedi tárgyalásokat kell ebben a helyzetben lefolytatni a kormánynak. És azért folytattuk le tavaly pont ilyenkor október-november hónap folyamán, hogy az év vége előtt  mert a döntés még valamikor karácsonykor megszületett , hogy az év vége előtt megszülethessen az a döntés, amivel rezsitámogatásként többletet biztosítottunk az önkormányzatok számára, a 25 ezer fő alatti önkormányzatok számára pedig automatikusan biztosítottuk ugyanezt a támogatást.

Ez nagyságrendileg egyébként 77 milliárd a teljes idei évet tekintve, és a kormányzat azt az álláspontot vette föl, hogy vannak olyan közszolgáltatások  az óvodai, a bölcsődei, a közvilágítás, a közétkeztetés és a szakosított szociális ellátást nyújtó intézményeknek a működtetése , amelyekhez kiemelkedő társadalmi igény fűződik, és kifejezetten ezeknek az intézményeknek, ezeknek a feladatoknak az ellátásához adtuk a rezsitámogatásban a többletet.

Egyébként a tisztelt Ház által nyáron elfogadott jövő évi költségvetésben külön soron van az önkormányzatoknak egy 83 milliárd forintos, a Rezsivédelmi Alapban lévő többlettámogatást biztosító sora is benne. Még egyszer mondom, ez 83 milliárd forintot tartalmaz, aminek a felosztása szintén ezeket a feladatokat segítheti a jövő év tekintetében.

Aztán még Gy. Németh Erzsébet képviselő asszony azt is megfogalmazta főleg a főváros kapcsán, hogy romlik a helyzetük, mert  úgy fogalmazott  kevesebb adóbevétel érkezik be, kevesebbet fizetnek be a cégek is meg az állampolgárok is.

De az önkormányzati beszámolókból viszont az látszik, a fővárosi beszámolóból is az látszik, hogy például a főváros tekintetében évről évre növekszik az iparűzési adó. Ez az önök főpolgármestere által vezetett számokból tűnik így ki. Ezzel senki nem vitatkozik, ez a Kincstár által validált adat. (Gy. Németh Erzsébet: Nem ezt mondtam.) Ezek a tények, képviselő asszony, ezt mondta, hogy kevesebb érkezik be, és ezzel szemben pedig a fővárosnak évről évre növekszik az iparűzésiadó-bevétele. (Gy. Németh Erzsébet: Nem a fővárosra mondtam, hanem általában az önkormányzatokra. Oda kéne egy picit figyelni.)

Elnök úr, bocsánat, én végighallgattam mindenkit (Gy. Németh Erzsébet: Ez így igaz.), én nagy tisztelettel szeretném arra megkérni, hogy…