RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat az idegenrendészeti szabályozás átfogó szigorítására tesz javaslatot. A külföldiek magyarországi tartózkodása egyetlen magyar állampolgárt sem hozhat kedvezőtlen helyzetbe. A törvény egyértelműen fogalmaz: a magyarországi tartózkodás idegen állam polgára számára nem alapjog.

Ez ma Brüsszelben egy botrányos mondat, de nekünk a biztonság megőrzése szempontjából alapvető. A magyarok biztonságát senki sem veszélyeztetheti, a magyarok munkahelyét senki sem veheti el. Senki magyarországi tartózkodása nem lehet határozatlan idejű, és senki tartózkodását nem lehet automatikusan meghosszabbítani. Országos és egyéni szinten is korlátozzuk a vendégmunkások alkalmazását. Országosan nem lehet több munkavállalási engedély, mint ahány üres álláshely van, és csak az után vehető fel külföldi egy álláshelyre, ha azt az álláshelyet magyar munkavállalóval nem lehetett betölteni. Az összes magyar munkahely a magyar embereket illeti meg. Nincs többé vendégmunkástörvény, csak egységes idegenrendészeti törvény van. Magyarország soha nem lesz bevándorlóország, Magyarország a magyaroké, itt nem lesznek sem migránsgettók, sem migránsmunkások.

2015 óta egész Európában megváltoztatta az életet a migráció. Sajnos ki kell jelentenünk, hogy a veszélyek korát éljük. A növekvő migráció magával hozta a növekvő társadalmi különbségeket, a növekvő antiszemitizmust, a növekvő terrorveszélyt. Mi, magyarok már 2015-ben figyelmeztettük Brüsszelt: ha nem állítják meg a migrációt, annak beláthatatlan következményei lesznek. Sajnos Budapest és Brüsszel ellentétes úton indult el a migráció kezelésében, de ma már egyértelműen látszik, hogy ki választotta a biztonságos és ki a veszélyes utat. Nekik talán már késő, de nekünk kötelességünk megvédeni az országunkat. Azt látjuk, hogy a fokozódó nyomás miatt az elmúlt hónapokban 21 belső határon vezettek be újra határellenőrzést az Európai Unióban.

(19.10)

Nyugat-Európa nagyvárosaiban 2015 óta több mint 2 ezer ember lett áldozata a terrornak, a legfiatalabb áldozat féléves volt, a legidősebb pedig 97 éves. Aggódva figyeljük azt is, hogy az illegális migráció szervezését a tálibok vették át, és velük együtt megjelentek az automatafegyverek, a gépfegyverek és a gránátok is a határon. Az elmúlt nyolc évben 1 millió illegális határátlépést akadályoztak meg a rendőrök és határvadászok a déli határon, csak ebben az évben már több mint 173 ezret.

A migrációs veszélyt hazánkban csak a jobboldal ismerte fel, ha a baloldalon múlt volna, ma már szinte nem lenne olyan település Magyarországon, ahova ne jutna illegális migráns. Azonban mi következetes bevándorlásellenes politikát folytatva megépítettük azonnal a határkerítést  hiába támadták belülről és kívülről egyaránt , szolgálatba állítottuk a határvadászokat, és az EU támogatása nélkül is folyamatosan fenntartjuk a határvédelmet. A magyarok 2016-ban is egyértelműen véleményt nyilvánítottak. Miközben a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal a kvóták mellett gyűjtött aláírásokat, addig a népszavazáson több mint 3 millió ember mondott nemet a betelepítési kvótákra. Brüsszel pedig mindezek ellenére lopakodva, a magyar és lengyel ellenkezést megkerülve áterőszakolta a migrációs paktumot, amely újabb migránsmágnesként fog egyre több migránstömegeket Európa irányába vonzani.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az imént ismertetett növekvő migrációs nyomás miatt idegenrendészeti szigorításra van szükség. Ezzel az új jogi szabályozással bezárjuk a kiskapukat és betömjük a joghézagokat. A törvényjavaslat preambuluma egyértelműen fogalmaz: Magyarország a magyaroké és a magyar munkahelyek is első helyen a magyarokat illetik meg. Világosan kell szabályozni, hogy ki és mennyi ideig tartózkodhat Magyarország területén. Magyarország szuverén állam, maga határozza meg, hogy kit enged a területére, és mindenkitől elvárjuk, hogy a magyar törvényeket és az együttélés magyar normáit tartsa be. Aki a magyar törvényeket és a magyar szabályokat nem tiszteli, annak azonnal el kell hagynia Magyarország területét. Ha Magyarország területét nem hagyja el önként, akkor törvényesen, de határozottan el kell távolítani.

A magyarországi munkavállalás szigorításával újabb jogi védelmet alkotunk azért, hogy Magyarországot megvédjük a tömeges bevándorlástól. Külföldi csak akkor végezhet munkát Magyarországon, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik, ezért minden egyes álláshely esetében először meg kell vizsgálni, hogy vane magyar munkavállaló. Ha van, őt kell alkalmazni, ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Csak annyi vendégmunkás jöhet Magyarországra, amennyi betöltetlen álláshely van. Külföldi kizárólag a magyar állam által elfogadott célból, jogcímen, ideig és feltételek teljesítése esetén tartózkodhat Magyarországon. Harmadik országbeli állam állampolgára tartósan Magyarország területén a magyar állam engedélyével tartózkodhat vagy vállalhat munkát, kizárólag akkor, ha a harmadik országbeli állampolgár magyarországi tartózkodása a magyar társadalom érdekeit szolgálja, és magyarországi munkavállalása egyetlen magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe.

A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényjavaslat legfontosabb célja az, hogy egyértelművé tegye a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi tartózkodásának és magyarországi munkavégzésének a jogcímeit, feltételeit, korlátait. A hatályos törvényt az Országgyűlés 2006. december 18-ai ülésnapján fogadta el, tehát 17 évvel ezelőtt, egy olyan korszakban, amikor a folyamatosan erősödő migrációs hullám még ismeretlen fogalom volt. Természetesen a hatályos törvény módosítására annak elfogadása óta számos alkalommal sor került, amelyek az elmúlt nyolc évben a migrációs hullámok és a hatóságok tapasztalatai alapján egyrészt a szabályozás folyamatos szigorítását valósították meg annak érdekében, hogy a Magyarországon élő polgárok biztonságát és nyugalmát továbbra is garantálja az állam, másrészt voltak jogharmonizációs célú módosítások. Mindez azonban mára oda vezetett, hogy a hatályos törvény tagolása, szerkezete, az egyes tartózkodási célok és a hozzájuk kapcsolódó jogok, illetve kötelezettségek megismerése rendkívül nehézzé, nehezen áttekinthetővé vált, valamint a szabályozás értelmezését tovább nehezítette az időközben egyre tipikusabbá váló munkaerő-kölcsönzés megjelenése ezen a területen.

A mai kor társadalmi, gazdasági és politikai kihívásai egyértelművé tették, hogy a magyar emberek biztonsága és érdekeinek érvényesítése érdekében teljeskörűen felül kell vizsgálni a jelenlegi szabályozást. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a fenti kiemelten fontos célok megvalósításához szükséges módosításokra tesz javaslatot.

A módosítások közül a legjelentősebb szigorításokat, korlátozásokat is ismertetném. A törvényjavaslat világossá teszi, hogy a harmadik országbeli állampolgár Magyarországon kizárólag határozott ideig tartózkodhat. Ennek alapján határozza meg a törvény a rövid, a tartós és a huzamos tartózkodási időket. A korábbi szabályozással ellentétben a mostani tervezet egyértelműen felsorolja azokat a jogcímeket, amelyek alapján külföldi állampolgár Magyarország területén tartózkodhat. Tartósan kizárólag önfoglalkoztatási, munkavégzési, továbbá a törvényben pontosan körülhatárolt célból tartózkodhat. Egy idegen állampolgár egyidejűleg csak egy jogcímen tartózkodhat Magyarországon, ha menet közben újat szerez, az előző automatikusan megszűnik. Itt jelentős szigorítás, hogy a jogalkotó a felsorolás végén megszüntette a korábban egyébnek jelölt törvényi tartalom nélküli jogcímet. Nincs tehát mostantól a törvény elfogadása után egyéb jogcím a Magyarországon való tartózkodásra.

A munkavállalók védelme érdekében rögzíti a tervezet, hogy a szezonális vendégmunkás, valamint a klasszikus vendégmunkás esetében külön eljárást folytat le a kormányhivatal abból a célból, hogy megvizsgálja, az adott álláshely betölthetőe magyar munkavállalóval. Így tartózkodási engedélyt csak abban az esetben kaphat a vendégmunkás, ha a foglalkoztatónak az adott álláshelyet magyar munkavállalóval nem sikerült betölteni, és csak olyan foglalkoztatásban, amely a negatív foglalkoztatási listán nem szerepel. További fontos szigorítás, hogy a törvény kivezeti a letelepedett fogalmat, mint jogi státuszt. A törvény hatálybalépése után letelepedési engedélyt nem lehet szerezni.

Fontos kitérni a vendégmunkásokra speciálisan vonatkozó szigorításokra. A szezonális vendégmunkásokra már az előbbiekben kitértem. A beruházás megvalósítása érdekében történő foglalkoztatás alapja az, hogy a foglalkoztató a magyar állammal megállapodik a beruházásról. Ezt követően a külgazdasági és külügyminiszter előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyást állít ki a foglalkoztató kérelmére, amely a beruházással kapcsolatos minden szükséges adatot és korlátozást tartalmaz. A beruházásra érkező harmadik országbeli állampolgár részére kiadott tartózkodási engedély így az előzetes csoportos munkavállalási jóváhagyásban meghatározott időtartamig terjedhet, de legfeljebb három évre adható ki.

A foglalkoztatási célú tartózkodási engedély a klasszikus magyarországi munkavállalási célú tartózkodást jelenti, azonban a törvényjavaslat szerint ez a tartózkodási cél sem lehet parttalan. Ez azt jelenti, hogy ebből a célból csak olyan foglalkoztatásban állítható ki tartózkodási engedély, amelyet a gazdaságfejlesztési miniszter nem zár ki, tehát a negatív listás foglalkoztatások esetében kizárt a tartózkodási engedély megadása, ilyen foglalkoztatási körre Magyarországra tartózkodási engedély semmilyen esetben nem adható. Ezért fontos a negatív lista bevezetése.

A vendégmunkás-tartózkodási engedélyt azok a vendégmunkások kaphatják meg, akik minősített kölcsönbe adón vagy kedvezményes foglalkoztatón keresztül érkeznek Magyarországra munkavégzés céljából. Szigorítást jelent azonban az, hogy a minősített kölcsönbe adók, valamint a kedvezményes foglalkoztatók csak akkor foglalkoztathatnak vendégmunkást Magyarországon, ha egyrészt egy ebből a célból létrehozott nyilvántartásban szerepelnek, másrészt a nyilvántartásba vételkor regisztrációs díjat, ezt követően pedig foglalkoztatási díjat fizetnek, amelynek mértékét a kormány rendeletben állapítja meg. Mivel ilyen kötelezettség a magyar munkavállalók esetében nincs, ezért ez is előny a magyar dolgozók számára.

A törvényjavaslat a foglalkoztató felelősségét szigorítja annak előírásával, hogy a foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbbi hatodik napon elhagyja. A foglalkoztatótól az ebben a körben általában elvárható magatartást várja el a törvényjavaslat, így például azt, hogy az alkalmazottja részére a szükséges felvilágosítást adja meg, illetve készítse elő a kiutazását.

(19.20)

Fontos szigorítás továbbá az is, hogy a foglakoztatási célú tartózkodási engedélyek és a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek évente kiadható legmagasabb számát fogja a jövőben meghatározni a gazdaságfejlesztési miniszter, ami átláthatóbbá teszi a jelenleg létszámkorlátozással kapcsolatos szabályozást. Ezzel kapcsolatban a létszámkorlát azt is jelenti, hogy ebben a tartózkodásiengedély-körben az azonos állampolgárságú külföldiek száma nem haladhatja meg a 25 százalékot. Ennek a szabálynak az a célja, hogy ne alakuljanak ki aránytalanságok az egyes állampolgársági kategóriák viszonylatában.

A beruházásra érkezett vendégmunkások esetében a beruházás megvalósítása céljából kiállított munkavállalási célú tartózkodási engedély kiadása vagy hosszabbítása megtagadható akkor is, ha a vendégmunkás magyarországi szálláshelyét a foglalkoztató nem a beruházáshoz kapcsolódó helyszínen, nem a helyi lakosoktól elkülönített területen biztosítja.

További szigorítás a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a vendégmunkás mind a négy kategóriája esetén kizárt a családtag csatlakozásának a lehetősége, továbbá nemzeti tartózkodási kártyára sem lehetnek jogosultak. Ez teljesen ellentétes a nyugat-európai szabályozással, ahol a családegyesítést engedik, Magyarország ezekben az esetekben a családegyesítést nem engedi.

Végezetül pedig, amire kitérnék, az a vendégbefektetői jogcím szabályozása, mivel ezzel kapcsolatban az elmúlt napokban a nyilvánosságban többféle vélemény is megjelent. Tájékoztatom önöket, hogy vendégbefektetői jogcímen Magyarországon tartózkodásra a jelenlegi jogszabályok alapján is van lehetőség. Az új, szigorított, átfogó idegenrendészeti törvényjavaslat az eddigi szabályozást egyértelműen szigorítja és a feltételeit még inkább részletezi. A javaslat egyértelműen kimondja, hogy állandó itt-tartózkodásra nincs lehetősége a befektetőnek.

A törvényjavaslat Magyarország nemzetgazdasági érdekére figyelemmel teszi lehetővé vendégbefektetők határozott idejű magyarországi tartózkodását. Ez olyan jogcím, amit az Európai Unió számos tagállama alkalmaz. Ennek keretében jogszabályban meghatározott befektetői programok megvalósítása esetén tartózkodást, más országokban letelepedést biztosítanak a befektetőnek. Ilyen programot 12 európai uniós tagállam működtet, köztük Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Portugália, Ausztria, Hollandia, Luxemburg, Lettország, Görögország és Írország. A befektetések célja jellemzően ingatlan vásárlása vagy pénzügyi eszközökbe történő befektetés, továbbá közcélú támogatásra is van példa. A minimális befektetési szintek változók, 60 ezer eurótól 1 millió 250 ezer euróig terjednek.

A vendégbefektetőkre vonatkozó javaslat ennek az uniós mintának megfelelő szabályokat állapít meg. Az európai szabályozást követve a tervezet többszöri nemzetbiztonsági ellenőrzés és nemzetgazdasági értékelés, valamint folyamatos hatósági kontroll mellett teszi lehetővé a vendégbefektetők magyarországi tartózkodását. Külön hangsúlyozandó, hogy ez a jogcím letelepedésre nem jogosít, tehát határozatlan idejűvé így nem is alakulhat át.

Tisztelt Ház! Az új idegenrendészeti törvény tehát időbeli és létszámkorlátokkal, pontos célok, jogcímek és feltételek rögzítésével védi a magyar emberek érdekeit. Migránsok nem léphetnek Magyarország területére, vendégmunkások pedig csakis határozott időre, a legszigorúbb szabályok mellett. A törvényjavaslatban foglalt intézkedések, rendelkezések célja a polgárok biztonságának további erősítése, a tartózkodási engedélyek rendszerének áttekinthetővé tétele.

Meggyőződésem, hogy az új idegenrendészeti törvényjavaslat megfelelően szolgálja a magyar emberek érdekeit. Aki meg akarja védeni a magyar emberek biztonságát az illegális migrációtól, aki meg akarja védeni a magyar emberek munkahelyét, annak ezt a törvényjavaslatot támogatnia kell. Minderre tekintettel kérem tehát önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)