DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Veszélyek korába léptünk, világjárvány, migráció, terror, háború, szankciók és az ezeket követő gazdasági nehézségek sújtják Európát.
A brüsszeli vezetés pedig láthatóan nem tudja megoldani ezeket a problémákat, sőt tovább erőlteti a háborúpárti, a szankciópárti és a migrációpárti politikáját. Brüsszel bele akar rángatni minket a háborúba, kötelező migránskvótákat és migránsgettókat akar ránk erőltetni, továbbá azt is akarja, hogy eltöröljük a rezsicsökkentést, a kamatstopot, az extraprofitadót, Brüsszelben pedig megint nem más történik, mint hogy az emberek feje fölött akarnak dönteni az emberek mindennapjait meghatározó kérdésekben.
Magyarország azonban továbbra is fenntartja azt az álláspontját, hogy a magyarok a magyarok a maguk álláspontját képviselhessék, és ezáltal fenntartjuk azt az álláspontot is, hogy csak a magyarok mondhatják meg, hogy kikkel és hogyan akarnak élni Magyarországon, kikkel, hogyan akarnak tartózkodni Magyarország területén.
Nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison élőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik otthon magukat, melyet ráadásul magasabb rendűnek is látnak az európai életnél. Ezért a valós integráció lehetősége rendkívül csekély, erre építeni bevándorláspolitikát, hát, istenkísértés.
Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben a BSS-tengely a Brüsszel-Strasbourg-Soros-tengely elsöpör bennünket.
(Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország az Unió legcsaládbarátabb országa, mert a kormány központi feladatának tekinti a magyar családok támogatását úgy, hogy közben békét és biztonságot teremtsen ahhoz, hogy az emberek ápolni tudják kötődéseiket, és hagyja az állampolgárokat, hogy saját szándékaik szerint gondoskodjanak magukról és szeretteikről. Ezért döntött úgy 2010-ben a kormány, hogy a források központosítása helyett minél több pénzt ad az embereknek, meghagyva nekik a döntés szabadságát, hogy mire költik azt el. A kormány családfogalma nemcsak a gyermek, az anya és az apa, ami beleszámít, hanem a nagyszülők is. Programjaink ezért minden generációt megcéloznak, a családokon keresztül mi az egész nemzetre gondolunk, így a családok támogatásán keresztül a magyar nemzet még erősebbé válik.
A 2010-es családbarát fordulat óta olyan rendszert dolgoztunk ki, amely a teljes életutat lefedi, és így igyekszik az élet valamennyi felmerülő problémájára megoldást kínálni. A legfontosabb célkitűzés, hogy a vágyott gyermekek megszülessenek, a nemzet ugyanis akkor tud megmaradni, ha az Úr által elszólított honfitársaink helye nem marad betöltetlen. Számos európai országban azonban nem születik elég gyermek, a népességfogyás megállítására pedig különböző válaszokat adnak az országok. Európa kormányainak jelentős része a migrációban látja a választ annak ellenére, hogy a bevándorlók első generációjának integrálása sem volt sikeres.
Mi, magyarok viszont a demográfiai problémát önerőből akarjuk megoldani, ennek érdekében állítottuk helyre a családok társadalmi megbecsülését is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A migrációs modellel szemben nekünk, magyaroknak van egy saját nemzeti-keresztény modellünk, ez a zéró migrációt, a munkaalapú gazdaságot, a teljes foglalkoztatottságot, az erős családokat, az alacsony adókat és az észszerű zöldátalakulást jelenti. A magyar modell látható, hiszen Brüsszelből folyamatosan támadják, de ezáltal egyre kedveltebb a nyugati választópolgárok körében. Ezzel a törvényjavaslattal is ezt a magyar modellt erősítjük. Erősítjük a záró migrációt, vagyis azt, hogy hozzánk csak az jöhet be, akit mi beengedünk (Dr. Lukács László György: Vagy aki kifizeti.), és csak az tartózkodhat, akinek erre jogot adunk.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Számunkra elsődleges cél volt annak egzakt meghatározása, hogy harmadik országbeli állampolgárok közül ki milyen célból, mennyi ideig és milyen feltételekkel tartózkodhat hazánk területén. A korábbi szabályozással ellentétben ez a törvényjavaslat világossá teszi, hogy harmadik országbeli állampolgár Magyarországon tartósan kizárólag vállalkozási, befektetési célból vagy munkavégzési célból, vagy a tervezetben meghatározott egyéb célból mint például tanulmányi, képzési, hivatalos ok tartózkodhat. A tartózkodás tehát minden esetben célhoz kötött és engedélyköteles.
(20.00)
A tervezet a fenti célcsoportokon belül összesen 24-féle önálló tartózkodási jogcímet határoz meg. Ez azt jelenti, hogy a tervezetben meghatározott jogcímen állíthat ki az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási engedélyt a beutazáshoz és tartózkodáshoz szükséges vízum lejártát követően.
A törvényjavaslat szabályozása a jelenlegihez képest több esetben is szigorítja, különösen az egyes tartózkodási engedélyek érvényességi idejének megrövidítésével, továbbá tartózkodási és munkavégzési feltételek előírásával, valamint azzal, hogy a legtöbb tartózkodási jogcím esetében kizárt annak lehetősége, hogy a harmadik országbeli állampolgár tartózkodásának időtartama alatt más jogcímet válthasson.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A jogalkotó változatlanul rögzíti azokat az általános feltételeket, amelyek teljesülése esetén a harmadik országbeli állampolgár Magyarország területére beutazhat és itt tartózkodhat. Ilyennek minősül például az érvényes úti okmányok megléte, a lakhatás, továbbá a megélhetés biztosítása.
Harmadik országbeli állampolgár Magyarországon csak határozott ideig tartózkodhat. Ennek megfelelően a törvényjavaslat a tartózkodás időtartamát háromféleképpen határozza meg: rövid, határozott idejű, legfeljebb 90 nap; tartós, határozott idejű, 90 napot meghaladó; és a harmadik a huzamos, az a határozatlan idejű.
A törvény kivezeti a „letelepedett” fogalmat mint jogi státuszt, és helyette az úgynevezett huzamos tartózkodási jogcímet vezeti be. A tervezet a foglalkoztató felelősségét szigorítja annak előírásával, hogy a foglalkoztató köteles gondoskodni arról, hogy a tartózkodási engedéllyel rendelkező vendégmunkás a munkaviszonya megszűnése vagy megszüntetése esetén Magyarország területét a munkaviszony megszűnését követő legkésőbb hatodik napon elhagyja.
Ha a foglalkoztató a fentiekben meghatározott kötelezettségének nem tenne eleget, akkor az Idegenrendészeti Hatóság a foglalkoztatót a jogszabályban meghatározott mértékű eljárási bírsággal sújtja. A foglalkoztató csak akkor mentesül az eljárási bírság megfizetése alól, ha bizonyítja, hogy kötelezettsége teljesítése során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
A szabályozás kialakítása során a jogalkotó abból az alapelvből indult ki, mely szerint külföldi csak akkor végezhet Magyarországon munkát, ha annak elvégzésére magyar munkavállaló nem vállalkozik. Ezért tartózkodási engedélyt csak abban az esetben kaphat vendégmunkás, ha a foglalkoztatónak az adott álláshelyet magyar munkavállalóval nem sikerült betöltenie, és csak olyan foglalkoztatásban, amely a negatív foglalkoztatási listán nem szerepel.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Úgy gondolom, hogy ezek adekvát válaszok azokra a kérdésekre, amelyek itt felmerültek az eddigi vitában. Az elhangzottakra tekintettel kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák a törvényjavaslatot. A KDNP parlamenti frakciója támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)