SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az előttünk fekvő törvényjavaslat ékes bizonyítéka annak, hogy a Fidesz több mint 13 év kormányzás után sem rendelkezik hosszú távú gazdasági stratégiával. Gazdaságpolitikája kizárólag abból áll, hogy kiszolgálja a multikat, a német autógyárakat és a kínai nagytőkét. A kormány is a globális kapitalizmus része.

A júniusban elfogadott vendégmunkástörvénnyel és ezzel a törvényjavaslattal is a kormány a saját maga által létrehozott problémát próbálja tünetileg kezelni. A kormánynak saját elhibázott gazdaságpolitikája miatt van szüksége vendégmunkásokra. Rövid távú gondolkodás hosszú távú negatív következményekkel  talán így lehet jellemezni.

Miniszterelnök úr 2015-ben még arról beszélt, hogy le kell állítani a gazdasági bevándorlást, mert Magyarország a magyaroké. Most ugyanezzel a harcias hangvétellel külföldi vendégmunkások tömeges bevándorlását teszi lehetővé. Miniszterelnök úr a gazdasági évnyitón már azt jelentette ki, hogy a felépülő gyárakban a következő években félmillió új munkahelyet kell betölteni, ezzel szemben jelen törvényjavaslatban álságosan arra hivatkoznak, hogy megvédik Magyarországot a tömeges bevándorlástól.

Újszerűnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat bevezetőjében a kormány elismeri, hogy a vendégmunkás is migráns, mert eddig módszeresen tagadták, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz. Beismerik továbbá, hogy az idegenrendészeti szigorításra azért van szükség, mert migránsok tömegei érkeznek hazánkba. Álláspontunk szerint azonban a törvényjavaslattal nem oldanak meg semmit, csak kullognak az események után, és tüneti kezelést alkalmaznak.

A Mi Hazánk Mozgalom ehelyett önálló nemzetgazdaságot építene, amely a magyar dolgozó megbecsülésére épít, így nem szorulna vendégmunkásokra, a gyakorlatban ilyen törvényre nem is lenne szükség.

Az úgynevezett magasnyomású gazdaságpolitika eredményeként a munkaerőhiány már 2015 körül nemzetgazdasági szintű problémává lépett elő, amit akkor még román, szerb és ukrán munkavállalókkal igyekeztek megoldani. Már többször hangsúlyoztuk, hogy a tömeges bevándorlást nem a határkerítés, hanem az alacsony munkabérek állítják meg.

Parragh László még tavaly is arról beszélt, hogy Magyarország versenyképességének alapja az olcsó munkaerőben rejlik. Ezen a gondolkodásmódon is illő lenne már változtatni. Emiatt Európán belül nem igazán vagyunk kedvelt célország munkavállalási szempontból, inkább tranzitországként szolgálunk, mert Nyugat-Európában lényegesen többet lehet keresni. A külföldi munkaerőt elsősorban a fejlődő országokból importálják, mert számukra a magyar bérek még így is magasabbak, mint az otthoni lehetőségek, alkalmazásuk azonban a magyar bérszínvonal letörésével jár.

De nemcsak az a probléma, hogy a bérek letörése jelentene veszélyt a magyar emberekre, hanem az is, hogy komoly egészségügyi kockázatokkal is jár. Mint tudjuk, minden mindennel összefügg. Az a szándék, hogy a dolgozók egészségügyi alkalmasságának vizsgálata megszűnik, elfogadhatatlan.

Az összefüggések miatt fontos megemlítenem, hogy a munkavédelemről szóló törvényi módosítás elviekben arra hivatott, hogy a munkavédelemmel kapcsolatos rendelkezéseket egységesítse, a jogalkalmazást segítse. Vannak ebben azonban kirívóan problémás pontok, ami példátlanul durva hibára hívja fel a figyelmet, és ez veszélyes a jövőnket tekintve.

Megszűnik az általános munkára való alkalmasságot igazoló orvosi vizsgálat. Tény és való, hogy ezek részletessége hagyott maga után kívánnivalót, de erre nem az a megoldás, hogy megszüntetjük. Az lett volna a helyes irány, ha ezek minőségén javítunk, tekintetbe véve, hogy a magyar lakosság, a magyar munkavállalók általános egészségi és lelkiállapota nem megfelelő. Következik ez a leterhelt egészségügyből és a rossz munkakörülményekből. Nem az a megoldás, hogy még ezt a vizsgálatot is megvonjuk vagy megvonja a kormány.

Korunk során a technika fejlődésével és a munkafolyamatokba bekerülő mérgező anyagok hatására egyre inkább előtérbe került a munkahelyek egészségkárosító hatásának kiküszöbölése. Azt pedig ne felejtsük már el, tisztelt képviselőtársaim, hogy a dolgozó egészségének megőrzése igen jelentős nemzetgazdasági hatással bír.

Néhány példa a teljesség igénye nélkül. Ha valaki magas vérnyomásban szenved, azt a dolgozót nem lehet kitenni olyan veszélynek, hogy magasban vagy nehéz fizikai munkát végezzen. Egy fertőző bőr- vagy tüdőbetegségben dolgozó sem dolgozhat, mondjuk, közétkeztetéssel foglalkozó cégnél. Ki tudja, hogy a Fülöp-szigetekről, Indiából, illetve teljesen mindegy, isten tudja, milyen területekről ideimportált vendégmunkások milyen fertőző betegséget titkolnak el, illetve viselnek magukban. De akár sorolhatnánk számos példát vérkeringési problémákra. Például egy indiai buszsofőr majd rosszul lesz, mert keringési zavarai vannak vagy magas vérnyomása, ezzel kockáztatva az utasok egészségét és a közlekedésben részt vevőkét. Ha ezeket a példákat egy kis fantáziával fűszerezzük, akkor órákig lehetne sorolni.

A kormány munkaalapú társadalma a lakosságcsere végrehajtásáról szól. 2011-ben összesen 143 ezer külföldi állampolgár tartózkodott az országban, számuk a 2022-es népszámlálási adatok alapján 52 százalékkal, 218 ezerre nőtt. Ezen belül megduplázódott a kínaiak száma, az indiaiak száma pedig még ennél is nagyobb arányban nőtt. Folyamatosan nő tehát Magyarországon a dolgozó külföldi munkavállalók száma, már most is 200 ezer körüli vendégmunkás tartózkodik hazánkban, miközben közel 1 millió magyar hagyta el az országot, és gazdasági menekültként dolgozik más nyugat-európai országokban.

A törvényjavaslat bevezetője szerint akkor tartózkodhat vendégmunkás Magyarországon, ha a magyar társadalom érdekét szolgálja. Hát, álláspontunk szerint azonban egyáltalán nem a magyar emberek érdekeit szolgálják, mert a bérek letörésével felgyorsítják a magyar munkaerő elvándorlását.

Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom azt szeretné, hogy a magyarok térjenek haza, és ne a Fülöp-szigetekről vagy teljesen más területekről jöjjenek tömegesen vendégmunkások.

Véleményem szerint a kormány maga sem tudja, mit kezdjen a saját maga által előidézett helyzettel. Bizonytalanságát az jelzi, hogy október 5-én a vendégmunkástörvényt a háborús veszélyhelyzetre hivatkozással vonta vissza, miközben a júniusi elfogadáskor is fennállt a háborús veszélyhelyzet. A visszavonulás valódi oka, hogy saját szavazóbázisukban is nagy népszerűtlenségnek örvend a jelenség, továbbá országszerte komoly felzúdulást váltott ki a helyiekből, hogy az akkumulátorgyárak mellett munkásszállókat alakítanak ki.

Kifogásoljuk azt is, hogy a kormány sem most, sem a vendégmunkástörvény esetében nem konzultált az érintett szakszervezetekkel, minden bizonnyal azért, mert a szakszervezetek tudják, hogy a magyar dolgozóknak mennyire káros a törvény, és milyen igényeik lehetnének. Továbbá az is probléma, sőt probléma lesz, hogy az amúgy is hadilábon álló egészségügyi ellátórendszer tovább terhelődik a sok vendégmunkásnak köszönhetően.

Véleményünk szerint hiába tűnik szigorúnak az új törvényjavaslat, tele van szándékosan kétértelmű, félreérthető és a gyakorlatban kijátszható passzusokkal, ezért a gyakorlati végrehajtását kérdésesnek tartjuk. A törvényjavaslat értelmében harmadik országbéli állampolgárok csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen és feltételek teljesülése esetén, a magyar állam ilyen döntése alapján átmenetileg tartózkodhatnak és vállalhatnak munkát Magyarországon. Álláspontunk szerint azonban a tartózkodás jogcímei közül a gyógykezelés céljából, nemzeti érdekből, családi együttélés biztosítása céljából vagy humanitárius ok miatt meglehetősen szubjektív elbírálás alá eshet, és nem vagyunk biztosak abban, hogy nem lehet majd kijátszani ezeket. Ismerve a kormány gondolkodásmódját, lesz majd bőven szubjektív elbírálás.

Kifogásoljuk azt is, hogy az általános vízumkötelezettséget a kormány rendeletével adott esetben felülírhatja, hiszen tudjuk, hogy a kétharmad plusz a veszélyhelyzet, annak az az eredménye, hogy bármit felülírhatunk, bármit megtehetünk.

De nézzük tovább! A vendégmunkások tartózkodási engedélye legfeljebb három évre szól. Ebben tehát semmi pluszszigorítás nincs a júniusban elfogadott törvényhez képest. Ugyanakkor a törvényjavaslat szerint ezen túlmenően is kérelemmel fordulhat a tartózkodási engedély meghosszabbítása iránt, amiből számunkra az következik, hogy amennyiben a multik érdeke úgy kívánja, újabb kettő-három évre kaphatnak majd engedélyt.

(20.30)

Sajnos a törvénymódosítás ezen része sem meglepő, de inkább sajnos mulatságos vagy tragikomikus. A törvényjavaslat szerint a beruházás végeztével a foglalkoztató köteles felhívni a vendégmunkás figyelmét arra, hogy hat napon belül hagyja el Magyarországot. Ha ennek a kérésnek a foglalkoztató nem tesz eleget (sic!), megbírságolják. Na, és akkor mi van? Attól, hogy megbírságolják, fizikailag még itt lesz köztünk! Hiányoljuk azonban azokat a rendelkezéseket is, hogyan fogják megakadályozni, hogy a vendégmunkás megpróbál ez alól majd kibújni, és adott esetben más uniós országba szökik.

A törvényjavaslat alapján a vendégmunkásoknak be kell tartaniuk a társadalmi együttélés normáit, különben azonnal el kell hagyniuk az országot. Ha önként nem megy, el kell távolítani őket. No de kifogásoljuk azt, hogy a törvényjavaslatban nincsenek meghatározva az együttélési normák. A kormány, szokásához híven, rendeletben fogja majd azokat szabályozni. Tehát a részletszabályok sosem derülnek ki számunkra, hogy valójában mit fognak tartalmazni, mert valószínűleg majd a helyzethez igazítva, ad hoc jelleggel fognak azok megszületni. Álláspontunk szerint ez azonban túl enyhe szabályozás, mert nemcsak törvényileg meghatározott bűncselekménnyel lehet az együttélés szabályai ellen véteni.

Nem értünk egyet azzal sem, hogy a harmadik országbeli vendégmunkások végzettségét ezentúl gördülékenyebben fogadják majd el, mert ez azt vetíti előre, hogy az akkumulátorgyárak építésénél sem a magyar mérnökök, illetve egyéb munkások fognak dolgozni.

A törvényjavaslat alapján a magyar munkahelyek elsősorban, első helyen a magyarokat illetik meg  nyilván, hát ez a minimum , ezért minden egyes álláshely esetében meg kell vizsgálni, hogy vane magyar munkavállaló; ha nincs, akkor lehet vendégmunkást foglalkoztatni. Pártunk munkaügyi szakpolitikusához érkezett bejelentések alapján azonban ez a gyakorlatban nem működik. Vagy nem hirdetik meg az állást, vagy az egész csak színlelt álláshirdetés, mert már előre le van szervezve, hogy például Ázsiából jönnek betölteni a helyeket. De az is előfordul, hogy konkrétan magyarokat rúgnak ki azért, hogy külföldi vendégmunkásokat alkalmazzanak. Ez elfogadhatatlan, és ha ilyenre fény derül, azt elképesztő módon és példátlanul büntetni kell!

Nézzük az idevonatkozó képzéseket is! A felsőoktatásban szerintünk nem csak a felvételt és a tandíj megfizetését kellene igazolni, hanem akár havi rendszerességgel azt is, hogy valóban részt vesze a jelenléti oktatásban. Ha a külföldi tanuló meghaladja a megengedett mulasztható órák számát, akkor azonnal szüntessék meg a tanulói jogviszonyát!

A törvényjavaslat szerint az okmányok elhagyása esetén egyszeri utazásra jogosítót ad ki Magyarország. Kérdéses azonban, hogy minden esetben ujjlenyomathoz vagy arcfelismeréshez kötike ezt. Információk szerint például az ételfutárok között előfordul olyan, hogy több külföldi tartózkodik és dolgozik Magyarországon ugyanannak az embernek az irataival. Ehhez még nem is kell nagy fantázia.

Egy gyermek születésénél, amennyiben az apa harmadik országbeli állampolgár ideiglenes tartózkodással, az anya pedig magyar állampolgár, a születendő gyermek az anya által magyar állampolgár lesz. De mi lesz akkor, ha az apának lejárt a tartózkodási engedélye? Nagyobb eséllyel kaphatja majd meg a tartózkodási, illetve a letelepedési engedélyt? Erre határozott választ szeretnénk kérni és kapni.

Nem lehet elmenni amellett sem, hogy vendégmunkásként főleg egészséges felnőtt férfiak, családjuk nélkül érkeznek és tartózkodnak két-három évig Magyarországon, akik elvileg elzárt területen élnek, a munkahelyeken azonban lehetnek magyar női dolgozók, akik fokozott veszélynek, zaklatásnak vannak kitéve.

Arról nem szól a törvényjavaslat, hogy a vendégmunkástól erkölcsi bizonyítványt, illetve a büntetlen előéletről bármiféle igazolást kérhete a magyar állam. De nagy valószínűséggel hiába kér, nem kap. Ez rendkívül méltatlan a magyar honfitársainkkal, dolgozóinkkal szemben, akik ha nem tudnak produkálni erkölcsi bizonyítványt, akkor bizonyos munkahelyeken nem dolgozhatnak.

Összességében tehát a Mi Hazánk Mozgalom sem a múltkori vendégmunkástörvényt, sem pedig a jelenlegi törvényjavaslatot nem tudja elfogadni. Miniszterelnök úrral ellentétben mi nem az összeszerelő üzemekre és akkumulátorgyártásra szeretnénk a jövő gazdaságát építeni Magyarországon; a Mi Hazánk hazai feldolgozóiparra épülő, önálló nemzetgazdaságot építene ki, ahol nincs szükség vendégmunkásokra. Azt szeretnénk, ha a magyar kis- és középvállalkozói szektort támogatná az állam azokkal a százmilliárdokkal, amivel jelenleg az akkumulátorgyárakat támogatja.

Célunk, hogy hazajöjjenek a Nyugat-Európában dolgozó magyarok, és a jövő gazdasága a magyar dolgozók szorgalmára, tehetségére, erkölcsi és anyagi megbecsülésére épülne. A Mi Hazánk Mozgalom Virradat-programja erről szól, ezt kínálja, hogy a külföldön élő magyar honfitársaink hazajöjjenek, és ne a telepített vendégmunkásokra alapozzuk a jövőnket. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)