SZATMÁRY KRISTÓF (Fidesz): Köszönöm. Képviselő úrnak mondanám, hogy természetesen mi is abszolút jó szándékkal hallgatjuk, amit képviselő úr mondott. Én egy dologra hívnám fel a figyelmet. Még azt is elismerve, hogy vannak olyan veszélyek, amelyekről ön beszél, de itt például felhívnám arra a figyelmüket, nem tudom, hogy mennyire ismeri a Fülöp-szigeteknek mint kibocsátó országnak a belső szabályozását. Erről nem esett ma itt szó, de ha mélyebben akarjuk ezt látni, hogy milyen folyamatok is vannak: az egyik legnagyobb kibocsátó országról van szó, ez itt el is hangzott, nagyon-nagyon szigorú. Ott állami kontroll alatt van, hogy ki mehet ki dolgozni. Nagyon komoly letétet le kell tennie. És szinte nullaszázalékos  ez nem igaz, 1 százalék alatti a külföldön munkát vállaló Fülöp-szigeteki munkavállalóknak a nem visszamenetele a Fülöp-szigetekre. És ezért is  idézőjelben  kelendők. Tehát amikor arról beszélünk, hogy ki az, aki veszéllyel van vagy nem, az megint nagyon különböző.

Csak a vicces a végére, már elég késő van. A másik nagy kibocsátó ország, elhangzott, Vietnám. Az én választókerületemben nagyon sok vietnámi él, és hogy a kultúrák találkozása milyen, én azt tudnám mondani a képviselő úrnak, én akkor nyugodtam meg egy kicsit, a fiam állami iskolába jár, de voltak vietnámi osztálytársai, és amikor az egyik házibulin az osztálytársa, aki már második generációs vietnámi  nem ezzel a törvénnyel jött be, még korábban valahogyan , hajnali kettő órakor a fiam baráti társaságával együtt tökéletes magyarsággal énekelte a Nélküledet. Akkor azért megnyugodtam, hogy kultúrák közötti találkozásoknak vannak pozitív hozadékai. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)