DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Az elhangzott hozzászólások közül megköszönöm azokat a hozzászólásokat, amelyek támogatják az előterjesztést, hiszen itt hat törvény módosítása történik meg most.

Gurmai Zita képviselő asszony utalt rá, hogy már több törvényalkotási aktus volt az elmúlt időszakban, amely az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetésével függ össze  igen, ez így van. Természetesen lehetne egy olyan elméleti kívánság, hogy ezt egyszer rendezzük, és menjünk tovább, de pontosan talán azok, az ügyvédek, jogászok, akik tisztában vannak az ingatlan-nyilvántartás bonyolultságával és azzal a nagyon-nagyon sok aspektussal, amely felmerül  itt most például Apáti István képviselő úr felszólalásában is , tudják, hogy ezek rendkívüli mértékben nehezítik azt, hogy egy időpillanatban mindent letudjunk. Itt tehát folyamatosan kell ezt a jogalkotási folyamatot végigcsinálnunk, és amikor egy-egy mérföldkőhöz eljutunk, akkor az éppen aktuális jogszabályi módosításokat természetesen a parlament elé hozzuk, és kérjük a tisztelt Házat azok elfogadására.

Ebben a csomagban sincs semmi különösebb látnivaló, tehát talán a hozzászólásokban is benne volt, hogy a tartalmi részek támogathatóak, más irányú kritikák hangzottak el, Gurmai Zita képviselő asszonytól, ugye, az elhúzódó folyamat. Azért azzal mindenképpen maximálisan egyetértek, amit a képviselő asszony elmondott, hogy ha nem is szó szerint így fogalmazott, de az elmúlt, mondjuk így, 30 vagy 33 évnek az egyik legjelentősebb törvényéről lesz szó, és nemcsak törvényéről, hanem csomagjáról és az elektronikus ingatlan-nyilvántartási eljárásnak a bevezetéséről, amely gyakorlatilag egyébként azt az ingatlan-nyilvántartást fogja felváltani, amely Európában és a világon is tekintélyt harcolt ki magának, hiszen a magyar ingatlan-nyilvántartás rendkívül precíz, és a világ országainak, fejlett országainak ingatlan-nyilvántartásai között is tekintélyt parancsoló módon volt képes egyébként azt a földvagyont, amely az országban létezik, úgy nyilvántartani, hogy azzal kapcsolatban természetesen vannak  ahogy Apáti képviselő úr is elmondta  bizonyos feladatai az ügyvédnek, amikor egy adásvételi szerződést vagy bármilyen jogi aktust, amely földügyi nyilvántartást érint, munkaórákat kell beleölnie, hogy tökéletes legyen az a szerződés és az a beadvány, de ezzel együtt maga a rendszer működőképes és jó, de a XXI. századi követelményeknek már nem felel meg.

(11.00)

Tehát Nyugat-Európa egyes országai valóban elmentek már mellettünk, és ez az elektronikus alapra helyezett eljárás az, ami gyakorlatilag Magyarországon is készül. Tulajdonképpen ez egy európai uniós fejlesztés, amely a 2019-es kiírás alapján indult el.

Természetesen nem elegáns ezekre hivatkozni, de azért volt itt nekünk egy másfél éves Covidunk. Most pedig, amikor a legutóbbi hatálybaléptetési csúsztatást javasoltunk a parlamentnek, akkor annak az elsődleges indoka egyébként az volt, hogy muszáj megvárni a digitális állampolgárság fejlesztéseit ennek a törvénynek a hatályba léptetésével, mert ott például az elektronikus aláírásnak a fejlesztése egyrészt mindenképpen meg fog valósulni, másrészt pedig szükséges, hogy az ingatlan-nyilvántartás elektronizálásával együtt már az is használható és működőképes legyen.

Az pedig, amit többen fölvetettek itt képviselő hölgyek és urak, hogy miért van az, hogy a díjmegállapítás törvényi szintről elkerül miniszteri szintre. Ma is van egyébként miniszteri rendelet, a Miniszterelnökséget, a Pénzügyminisztériumot és a Honvédelmi Minisztériumot vezető miniszter egységes rendelete, amely díjtételekkel foglalkozik, és szeretném erre felhívni a figyelmet, a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 30. § (2) bekezdésének megfelelően a törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben, a továbbiakban a díjrendeletben kerüljenek meghatározásra. Tehát magában a jogszabályban van benne, hogy olyan díjtételeket, amelyek nyilván nem örök érvényűek, természetesen egy törvény sem örök érvényű, de egy törvénytől elvárható, hogy olyan szabályokat tartalmazzon, amelyek hosszabb távon stabilan képesek a jogi környezetet szabályozni, és a változó, hozzá kapcsolódó elemek pedig alacsonyabb szintű jogszabályban, vagy kormányrendeletben, vagy miniszteri rendeletben legyenek szabályozva. Ebben sincs semmi titkolózás, ezek ugyanúgy jogszabályok. Az emberek három perc alatt szokják meg egyébként, hogy egy tulajdoni lap kiváltásának mennyi a díja, és onnan kezdve föl sem teszik ezt a kérdést, mert tudják. Örömmel vettem, hogy a hozzászólások egy részében azért erre is történt utalás.

A nem hiteles tulajdoni lapok és most a térképmásolatok kérdésében azért a jogásztársadalomnak legalább abban illik dogmatikailag egyetértenie, hogy egy hiteles nyilvántartásból nem hiteles adatokat ne adjunk ki. (Dr. Apáti István: Igen.) Tehát nyilvánvaló, hogy egy közhiteles nyilvántartásból közhiteles adatok származhatnak. Az a magyar jogrendeknek a gyakorlatából fakadt egyébként, hogy bizonyos esetekben a bíróságok is nem hiteles tulajdoni lapok alapján tárgyaltak ügyeket. Úgy gondoltuk, hogy ezt alapvetően ki kell vezetni a rendszerből, mert elvárható, még egyszer mondom, egy közhiteles nyilvántartástól meg a hivatásrendektől is, hogy egy hiteles nyilvántartásból hiteles adatokkal dolgozzanak. Hál’ istennek, ebben, úgy érzem, hogy igazán nincs vita.

A miniszteri rendeleti díjszabályozásnak pedig ez az indoka, hogy nem szükséges, hogy ez törvényi szinten legyen szabályozva. Olyan szinten változik körülöttünk a gazdaság, emlékezzenek rá a tisztelt képviselő hölgyek és urak, hogy amikor a nem hiteles tulajdoni lap kivezetésre került, akkor tulajdonképpen annak az 1000 forintos díja eltűnt a rendszerből. Viszont a hiteles tulajdoni lap kiváltásának a 3600 forintos díja 3000 forintra csökkent, pont egy olyan környezetben, amikor hónapokkal később azért itt az orosz agresszió következtében bekövetkezett ukrán háborús helyzet miatt az infláció másképpen alakult, mint annak előtte, a világ helyzete teljesen másképpen alakult.

Ma már egyébként egy ingatlan-nyilvántartási kérdésben az, hogy például egy adásvétel esetén, amikor egy lakás kerül megvásárlásra vagy bármilyen más ingatlan is  nyilván lakások esetén ez fokozottabban igaz , egy 3000 forintos költség, ahhoz képest, amit a lakásvásárlás jelent, azért nem egy megrázó erejű tétel. Azt gondolom, hogy ezt egyébként senki nem teszi kifogás tárgyává, még akkor sem tenné, hogyha ez kétszer ennyibe kerülne.

A kétszer ingyen kiváltható tulajdoni lap esetében is, azt gondolom, hogy nagyjából ez a helyzet. Nyilván pontosan érdemes tudni azt, hogy egy átlag állampolgár körülbelül hányszor vált ki tulajdoni lapot a maga számára egy esztendőben. Nyilván van olyan éve, amikor ezt többször is megteszi, és van olyan, amikor egyszer sem. Tehát ez a két alkalom a korábbiakban bevált, mi úgy gondoljuk, hogy ezen különösebben nem kell változtatni, annál is inkább, mert a földügyi igazgatásnak a bevételei tulajdonképpen azt a célt szolgálják, hogy hosszú távon mindenképpen úgy legyenek megállapítva, hogy az eljárások költségeit termeljék ki. Lehetnek ebben természetesen bizonyos elcsúszások, különösen akkor, amikor egy helyzet elveszti a stabilitását, de amikor újra visszanyeri, akkor nyilván ez már könnyebb, ezért a jelenlegi javaslatban a kettő ingyenes tulajdoni lap kiválthatósága nem változik meg. Annak, hogy ez 8-10 tulajdoni lap lehessen, mi pillanatnyilag nem látjuk az indokát. Természetesen mindent lehetne ingyen adni, de úgy gondoljuk, hogy nem méltánytalan egyébként, ami a jogszabályban benne van.

Azoknak a részleteknek, amikről itt Apáti képviselő úr beszélt, a nagy része természetesen az elektronikus ingatlan-nyilvántartás bevezetésével foglalkozó, egyébként Bogdán Tibor kormánybiztos úr által irányított jogi munkacsoportnak az asztalán vannak, és rendszeresen fölmerülnek. Itt természetesen az Ügyvédi Kamarával is van kapcsolatunk, és van ebben olyan párbeszéd, amiben a jogi munkacsoportban még most is felmerülhetnek olyan kérdések, amelyekről például a képviselő úr most beszélt.

A jelenlegi elképzelés szerint az információ arról, hogy valamilyen földhasználattal terhelt egy földterület, az új ingatlan-nyilvántartási rendszerből ki fog derülni annak, aki információt kér; az még egy nem véglegesen eldöntött kérdés  már nagyon sok minden el van döntve, de ez még nem véglegesen eldöntött kérdés , hogy a tulajdoni lap részeként vagy amellett fog erről információt kapni.

Az erdőnyilvántartás a leghatározottabb szándék szerint az ingatlan-nyilvántartás részét fogja képezni, beleépül, hogy ne egy külön párhuzamos nyilvántartás legyen. Nyilván itt a munkafolyamatok során a tárcák között is vannak bizonyos időpillanatokban még munkamegbeszélések, hol ilyen érvek, hol olyan érvek hangoznak el, de a leghatározottabb elképzelésünk szerint ennek részévé kell válnia, tehát a közhiteles nyilvántartás olyan legyen, ami az ilyen típusú adatokat, hogy valami erdő vagy nem erdő, tartalmazza.

Arról nem beszélve, hogy most folyik egy munka, a földhivatalok végzik ezt a munkát  természetesen jó lenne, ha ezt is egy óra alatt megcsinálnák az országban, de ennél ez bonyolultabb kérdés , hogy azok a ma erdőként nyilvántartott területek, amelyek ténylegesen egyébként nem erdőként funkcionálnak, azok már ne legyenek benne a nyilvántartásban. Ugyanígy ez a feladat, amiről szintén beszélt a képviselő úr, hogy szüntessük meg az osztatlan közös tulajdonokat; az a leghatározottabb szándékunk, hogy ez minél hamarabb megtörténjen. Dolgozik rajta a 117 kormányhivatal a megyékben. Nagyon jó lenne, ha ezt már befejezték volna, de itt egy olyan dologi jogról van szó, amely egy el nem évülő kérdés, a tulajdonjog kérdése, ennek az osztatlan közös tulajdonból való kivétele és felszámolása, jogászként és ügyvédként, gondolom, mindenki még fokozottabban belátja, hogy milyen bonyolultsággal bír. Nyilván a mi feladatunk az, hogy ezeket oldjuk meg, és azon is vagyunk, hogy az elektronikus ingatlan-nyilvántartás képes legyen betölteni a küldetését.

Nyilván nagyon szerettük volna, hogyha ez már beindult volna. Ezek a fejlesztések, ahogy mondtam, az európai uniós projekt lezárásával most már befejeződnek, a garanciális kérdések, tesztelések folynak, a földhivatalokban a kollégák tesztelik a rendszereket, készítik a különböző véleményeket. Hála istennek, az alkalmazás döntő többségében jó, de még most is van olyan fázis, amikor hibajegyek jönnek elő, és ezt természetesen javítani kell, mert egy ekkora nyilvántartást csak akkor szabad elindítani, hogyha annak a többszörös garanciális kérdései rendbe vannak téve. Nem kell újra elmondanom talán, hogy itt a magyar ingatlan vagyonról beszélünk, és nem fordulhat elő, hogy valakinek adminisztratív okokból eltűnik a tulajdonjoga, mint ahogy ez most sem fordul elő.

A jelenlegi rendszer biztosan jobb lesz, mint a korábbi, amire egyébként, ahogy elmondtam, büszkék voltunk. Megszűnik a dokumentumalapú és dogmatikailag is természetesen erre épülő ingatlan-nyilvántartási rendszer a teljes paradigmaváltással. Gyakorlatilag az ingatlanok bejegyzésének természetesen a dokumentumok a forrásai, de alapvetően nem dokumentumalapú az eljárás.

(11.10)

Ez az eljárás teszi lehetővé azt, hogy automatikus eljárásokat is legyen képes csinálni a földhivatali rendszer, ami azt jelenti  becslésünk szerint legalább 30 százaléka az eljárásoknak olyan típusú bejegyzést tartalmaz, mint egy bíróság által elrendelt perfeljegyzés, vagy egy jelzálogjog, amelynek a rendszer képes a makroadatok alapján a hitelességét leellenőrizni , hogy azok már emberi kéz érintése nélkül kerülnek fel a tulajdoni lapra. Ez az eljárások 30 százalékát fogja jelenteni, magyarul, egyharmaddal kevesebb olyan eljárás fog zajlani a már működő elektronikus ingatlan-nyilvántartás során, mint amennyi most történik.

Egy végtelen bonyolultságú probléma megoldásán dolgozunk. Azt én elfogadom a képviselő hölgyektől és uraktól, hogy ez a dolgunk, csináljuk jól, és legyen belőle minél hamarabb Magyarországon egy olyan elektronikus ingatlan-nyilvántartás, amelyből lehet dolgozni, és stabilan képes kiszolgálni az ügyfelek érdekét.

Ennek az időpontjai ismertek, valóban módosításra került, de ahogy elmondtam, ennek többféle indoka is volt. Most az október 1-jei időpont az, amikor el kell induljon a rendszer, és a teljes, már csak elektronikus alapon folyó ingatlan-nyilvántartási eljárás pedig december 4-ével fog elindulni. A két időpont között még papíralapú beadványokat is el kell fogadjon a földhivatal, ezt követően az ingatlan-nyilvántartásban már csak elektronikus beadványokat. De ahogy az előbb mondtam, az egyes földügyi eljárásokban viszont az ingatlan-nyilvántartási hatóság fogja elektronizálni azon beadványokat, amelyeket az ügyfelek papíralapon adnak be.

Ha a részletkérdésekben esetleg még van olyan, amiről a képviselő úr szívesen egyeztetne, én hadd ajánljam föl, hogy személyes találkozó során tudunk erről beszélni akár a Miniszterelnökségen a közeljövőben. Ennyit szerettem volna válaszul, elnök asszony. Köszönöm. (Taps a kormánypártok soraiban.)