DR. LATORCAI CSABA, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A kormány az elmúlt években számos olyan reformot hajtott végre, amelyek a hazai közbeszerzések hatékonyságának javítását, az átláthatóság növelését, illetve az Európai Unió szervei által megfogalmazottak teljesítését szolgálták.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény jelenlegi módosításának céljai között jelen esetben is fontos helyet foglal el a közbeszerzési rendszer hatékonyságának javítása, különösen a közbeszerzésekben tapasztalt verseny további fokozása. Emellett az uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében vállalt, a közbeszerzéseket érintő egyes intézkedések végrehajtása is hangsúlyos szerepet kap a javaslatban.
A módosítócsomag egyik legfontosabb intézkedése a jogorvoslati díjakat érinti. Ezen a közbeszerzési szereplőket érzékenyen érintő területen azért szükséges változtatásokat végrehajtani, mert 2023 márciusában a közbeszerzésekben a verseny szintjének növelését célzó intézkedésekről szóló cselekvési terv elfogadásával a kormány számos közbeszerzésekkel összefüggő lépésről hozott döntést, közöttük a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak felülvizsgálatáról annak érdekében, hogy a jogorvoslati díjakra irányadó szabályozás ösztönözze a közbeszerzési eljárásokban való szélesebb körű részvételt.
Várakozásaink szerint a közbeszerzési jogorvoslati díjak csökkentésével javulni fog a közbeszerzési jogsértések elleni fellépés, valamint szélesednek a mikro-, kis- és középvállalkozások jogorvoslati eljárásokhoz való hozzáférésének lehetőségei. A jogorvoslati díjak felülvizsgálata ugyanakkor nem kizárólag a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat érinti. A javaslat ugyanis figyelembe véve az Integritás Hatóság javaslatát a bírósági eljárás díjához kapcsolódóan is új rendelkezést vezet be, egyértelműsítve és egységesítve az alkalmazandó szabályokat. Ezt szolgálja az illetékekről szóló törvény módosítása.
Tisztelt Ház! A közbeszerzésekről szóló törvény módosításának legfőbb elemei a következők: az előbb már említett jogorvoslati díjak reformja, a jogorvoslathoz való könnyebb hozzáférés és a tisztességes verseny elősegítése indokolta a díjak csökkentését, ahogy az előbb elmondtam, azt a célt sem szem elől tévesztve, hogy a jogorvoslati díj mértéke ne támogassa az indokolatlan, illetve visszaélésszerűen alkalmazott jogorvoslati szándékot.
Ennek megfelelően a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak egyrészt a korábbi miniszteri rendeleti szint helyett törvényi szabályozást kapnak, másrészt megvalósul ezek bizonyos mértékű csökkentése is, a magas értékű jogorvoslati díjak kiküszöbölése érdekében csökkennek ugyanis a százalékos mértékben megállapított díjak maximális összegei.
Az eljárást megindító közbeszerzési dokumentumok, illetve azok módosításának jogsértő volta miatt indult jogorvoslati eljárások esetében az új szabályozás a díjakat 50 százalékkal alacsonyabban határozza meg, ezzel is ösztönözve a versenykorlátozó feltételekkel szembeni fellépést.
A bírósági eljárás illetéke esetében jelenleg az illeték mértékét közbeszerzési ügyekben a pertárgy értéke alapján kell megállapítani, azonban a pertárgy értékének megállapítása különbözőképpen történhet például a közbeszerzés becsült értéke vagy a kiszabott bírság összege alapján , ezért a módosítást követően az illetékek mértékére a közigazgatási perekben irányadó érték lesz egységesen alkalmazandó, amely alacsony összegű illeték megfizetése mellett teszi lehetővé a bírósági jogorvoslat igénybevételét.
A közbeszerzési eljárás részeinek önálló kezelését biztosító módosítás alapján az európai uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések körében lehetővé válik, hogy az ajánlatkérő egyes közbeszerzési részek tekintetében eltérő időpontokban hirdethessen eredményt. Ezáltal, várakozásaink szerint, nőni fog az eljárások hatékonysága. Ha valamelyik rész tekintetében elhúzódik a bírálat időtartama, a problémával nem érintett részek tekintetében nem lesz akadálya az eljárás befejezésének és a szerződés megkötésének.
A közbeszerzési eljárást megindító dokumentumok módosítására vonatkozó szabályozás pontosítására is sor kerül a tervezetben, összhangban az európai uniós bírósági gyakorlattal és a vonatkozó európai uniós irányelvi követelményekkel.
A transzparencia és az egyenlő bánásmód alapelveinek érvényesítése mellett az új szabályozás alapján a dokumentumok módosítása akkor nem megengedett, ha a módosítás alapvetően befolyásolhatja az adott közbeszerzés iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét, ezt azonban nem egyetlen gazdasági szereplő szemszögéből, hanem a piac jellemzői alapján kell megítélni.
A közbeszerzési eljárások gyorsabb lefolytatását segíti elő, hogy a törvényjavaslat értelmében 180 napról 150 napra csökken az az időtartam, amelyet követően az ajánlatkérő már nem fejezheti be az eljárást eredményesen, ha a legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő az ajánlatát nem tartja fenn. A javaslat ezzel fellép az ajánlatok bírálatának túlzott elhúzódásával szemben, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy a gazdasági szereplők számára kiszámíthatóbb legyen az ajánlattétel.
Tisztelt Országgyűlés! A közbeszerzési törvény módosítására tett javaslatában a kormány az európai uniós normákra, valamint a joggyakorlatban felmerülő problémákra, tapasztalatokra, visszajelzésekre alapítottan olyan rendelkezések elfogadását kéri az Országgyűléstől, amelyek a legfrissebb európai uniós szabályoknak, illetve a magyar kormány célkitűzéseinek való megfelelést, a közbeszerzési joganyag alkalmazása során felmerülő gyakorlati kérdések rendezését, valamint a közbeszerzési eljárások hatékonyabb, gyorsabb és rugalmasabb megvalósítását szolgálják.
Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az illetékekről és a közbeszerzésekről szóló törvények módosítására vonatkozó T/6073. számú törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
(11.20)