DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Az előterjesztő szerint a javaslat célja egyrészt a gyakorlati tapasztalatok beépítése, másrészt az Európai Bizottság felé tett vállalások teljesítése a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényben, az illetéktörvény módosítása és a közbeszerzési jogorvoslatokkal kapcsolatos.

A javaslat fontosabb módosításai az alábbiakban foglalhatók össze. Az illetékörvény módosítása azt a célt szolgálja, hogy a jogorvoslati eljárások díja egységesen 30 ezer forint legyen, mely a kormány szerint is kifejezetten alacsony. A közbeszerzési ügyekben eddig a pertárgy értékének megállapítása különbözőképpen történhetett, például a közbeszerzés becsült értéke vagy a kiszabott bírság összege alapján. Sok esetben pedig a bíróság a meg nem állapítható pertárgyértékre irányadó szabályokat alkalmazza.

Az elektronikus hirdetményminták, az úgynevezett e-form bevezetésével és az elektronikus közbeszerzési rendszer ehhez kapcsolódó fejlesztésével az uniós értékhatárt elérő értékű beszerzések körében lehetővé válik, hogy az ajánlatkérő egyes közbeszerzési részek tekintetében eltérő időpontokban hirdethessen eredményt, illetve tegyen meg bírálati cselekményeket. Ennek nyomán az előterjesztő szerint a törvényjavaslat megteremti a közbeszerzés egyes részei önálló kezelésének lehetőségét oly módon, hogy az ajánlatkérő az eljárás eredményéről szóló tájékoztatót az egyes részek tekintetében külön időpontokban is közzéteheti, illetve megküldheti az ajánlattevők részére.

Az előbbi megoldás nagyban növelheti az eljárások hatékonyságát például akkor, ha valamelyik rész tekintetében elhúzódik a bírálat időtartama, mivel ilyenkor a problémával nem érintett részek tekintetében nem lesz akadálya az eljárás befejezésének és a szerződés megkötésének.

A felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítása nem eredményezheti a közbeszerzési eljárással vagy a megkötendő szerződéssel összefüggő feltételek olyan módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az adott közbeszerzési eljárás iránt érdeklődő gazdasági szereplők körét.

Ennek a módosításnak indoka a közbeszerzési eljárást megindító felhívás és egyéb közbeszerzési dokumentumok módosítására vonatkozó szabályozás pontosítása, összhangban az európai uniós bírósági gyakorlattal és az irányelvi következményekkel.

(11.30)

Az EU Bírósága a C-298/15. számú Borta-ügyben hozott ítéletének 74. pontja alapján a közbeszerzési dokumentumok jelentős módosítása is megengedett új közbeszerzési eljárás indítása nélkül, kivéve akkor, ha azok módosítása annyira lényeges, hogy a módosított feltételek további potenciális ajánlattevők érdeklődését is felkeltenék. Ha az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására megadott határidőig nem nyilatkozik arról, hogy fent kívánjae tartani az ajánlatát, akkor ezt úgy kell tekinteni, hogy az ajánlatát fenntartja. Továbbá az ajánlati kötöttség időtartamára irányadó 180 napos határidő 150 napra csökken az eljárások elhúzódásának megakadályozása és a megfelelő ajánlattétel jobb biztosíthatósága érdekében.

A szárazföldi, vízi vagy légi személyszállításhoz kapcsolódó menetjegyek beszerzésének speciális jellegére és az ezen területen fennálló korlátozott versenyre tekintettel a kormány szerint indokolt az uniós értékhatárokat el nem érő ilyen típusú beszerzéseknek a Kbt. hatálya alóli kivételi körbe helyezése.

A Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak törvényi szabályozást kapnak, másrészt megvalósul ezek bizonyos mértékű csökkentése. A jogorvoslati díjak mértékének meghatározása során a jogalkotó egyrészt figyelembe vette, hogy azok mértéke hivatott garantálni, hogy csak indokolt esetben kezdeményezzen valaki jogorvoslati eljárást, másrészt az arra vonatkozó általános elvárást, hogy minél szélesebb körben fontos biztosítani a jogellenes ajánlatkérői magatartással szembeni fellépést.

A jogorvoslati díjak felülvizsgálatának szükségességére az Integritás Hatóság 2023. évi elemző integritásjelentése és a Korrupcióellenes Munkacsoport is felhívta a figyelmet, valamint annak szükségességét a közbeszerzések hatékonyságát és költséghatékonyságát értékelő teljesítménymérési keretrendszer körében elvégzett kérdőíves kutatás eredményei is igazolták.

Néhány gondolatot az előzményekről. November 8-án lépett hatályba az állami építési és beruházási törvény, amely több ponton módosította a közbeszerzési törvényt is. Emlékezhetünk, hogy ez a nagy állami építési reform  Lázár János építési és közlekedési miniszter szívügye  elég nehezen jutott el az ötlettől a hatályos jogszabályig, eközben ennek a nagy szabályozási reformnak az egyik legizgalmasabb  ha nem is építési, de közlekedési kifejezéssel  mellékvonala volt az a kérdés, hogy a jövőben ki és hogyan bonyolíthat majd le egy közbeszerzést. Lázár János, vagy szakmai meggyőződésből, vagy a hatalmi harc részeként, nem tudom, esetleg valamilyen revans miatt, mindenáron végig akarta vinni a közbeszerzési reformot. Ez végül is megtörtént, kitehető a pipa, csak közben annyira felhígult a szabályozás, annyi minden változott, hogy van, ami kikerült, van, amit nem tisztáz a törvény, de a végeredmény legfeljebb felemás lett  mondta egy közbeszerző a Telexnek.

Mi a változások kulcseleme? Mindenesetre az, hogy a közbeszerzéseknél korábban volt egy fontos szereplő: a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó; ők magáncégeknél vagy közintézményeknél dolgozó képesített szakemberek voltak. Helyettük és részben velük párhuzamosan a törvény meghatározott egy újabb szereplőt: az állami közbeszerzési szaktanácsadót, aki már definíciószerűen állami alkalmazott. Ha nagyon leegyszerűsítjük az eredeti szándékot, akkor arról van szó, hogy ne magánszereplők zsírosodjanak a közbeszerzések megszervezésénél, hanem ez a szaktudás kerüljön be a minisztériumokba. „Nyilván, hogy nem okozott meglepetést, már tudjuk, hogy mit fognak elfogadni”- mondta egyébként egy forrás. Ő egyébként kívülről úgy ítélte meg, hogy az állami építési törvényt és konkrétan a közbeszerzési vonatkozásokat sokan fúrták  miniszterek, államtitkárok, maga az apparátus is , Lázár a felelős az állami beruházásokért, nyugodtan határozza meg ennek a feltételrendszerét. De most az látszik, hogy a 2026-ig adott mentességek kivételes időt adtak, aztán legfeljebb majd meghosszabbítják ezeket.

Mi konkrétan azt látjuk, hogy az Építési és Közlekedési Minisztérium, vagyis a törvény fő motorja is gőzerővel adott még a törvény elfogadása előtt az FAKSZ-tagoknak külsős megbízásokat, mert nem bírta volna önerőből ellátni ezeket a feladatokat  tudtuk meg a sajtóból. Az biztos, hogy a korábbi rendszer vadhajtásait le kellett vágni, és azokat meg kellett fogni, akiknek tölcsérből öntötték a pénzt.

De az is igaz, hogy a különböző szervezeteknek azért nem véletlenül szervezték ki a feladatokat. Aki egy minisztériumban vagy egy nagy állami cégnél megszokta, hogy kiadhatta a munkát, delegálhatta annak felelősségét és a kellemetlenségeket is, például a közbeszerzésekkel járó helyszíni bejárásokat. Ez építési feladatnál mindig kötelező, de olykor még egy árubeszerzésnél is, például ha egy kórház egy nagyobb gépet rendel, és meg kell nézni, miként is fér az el  mondta ezt Ligeti Miklós, a Transparency International jogi vezetője, aki azt mondta, hogy a változások nagyon technikaiak, ami nem lenne gond. A baj valójában az, hogy a magyarországi közbeszerzési piac korrupciós zavarait, például az ajánlattevők piacfelosztó taktikáit és más összejátszásokat, valamint ajánlatkérői oldalon a kiírások testreszabását, a versenyszűkítő feltételek meghatározását ezek a módosítások sajnos nem fogják megakadályozni, sem pedig megelőzni.

A jelenlegi szabályok mellett is lehetne tisztességes közbeszerzéseket csinálni, és sajnos az új szabályok mellett is lehetőség lesz továbbra is a korrupt beszerzésekre.

Az egyik közbeszerzési szakember forrásunk szerint a szabályozás mindenesetre nagyon bonyolult lett, vélhetően azért, mert nagyon sokféle háttérlobbi érvényesíthette az akaratát. Ezzel aligha fejeződtek be a változások, amit a jelen javaslat is jól példáz.

A szakma véleménye a javaslatról, hogy hoztunk is díjcsökkentést, meg nem is. A másik módosítás legérdekesebb és egyben a legcinikusabb része a jogorvoslati díjakkal kapcsolatos változás. A kormány sok kritikát kapott azért, amiért ezek nagyon magasak. A civil és uniós intézmények ezt aggályosnak tartották, mert a túl magas díjak elriaszthatják a magyar cégeket attól, hogy akár a jogos érdekeik mentén fellépjenek.

A jogszerűtlen döntések, például egy meg nem alapozott kizárás ellen ma úgy lehet fellépni, hogy a közbeszerzési értékéhez képest annak 0,5 százaléknyi, de maximum 25 millió forintos díja van. Az új javaslatban a maximális értéket csökkentenék 17,5 millió forintra, míg a minimális 300 ezer forint díj százalékos mértéke azonban maradna 0,5 százalék. Vagyis a szegény lány  ez legyen, mondjuk, Magyarország Kormánya  megint hozott is ajándékot meg nem is a királynak  ez az EU , mert technikailag csökkentjük a díjakat  senki nem állíthatja persze, hogy nem , ám ez legfeljebb a 3,5 milliárd forint feletti becsült értékű közbeszerzések megtámadásánál hoz változást.

Annyi engedmény azért még van a módosításban, hogy amennyiben a közbeszerzési hirdetményben vélelmezett jogsértést akar valaki megtámadni  ez jellemzően versenykorlátozás miatt szokott előfordulni , akkor csak a fenti összegek felét kell befizetnie, vagyis 0,25 százalék a díj, ami egyébként tényleg hasznos változtatás.

Ligeti Miklós szerint nem igaz az az indoklásban használt érv, hogy a túlzottan alacsony díjak megnyitnák a kaput a visszaélésszerű eljáráskezdeményezések előtt, ugyanis sosem volt mód könnyen és olcsón jogorvoslati panasszal, kifogással élni. Ezt szerintem érdemes lenne végiggondolni, államtitkár úr. Szerinte az lenne a megoldás, ha legalább a korrupcióellenes szakmai és civil szervezetek ingyenesen kezdeményezhetnék a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását. Ez is egy olyan dolog, amit szerintem érdemes lenne végiggondolni.

A módosítás azt a súlyos anomáliát sajnos nem kezeli, és én még mindig bizakodó vagyok, hogy a Közbeszerzési Hatóság nem jár el az érzékeny, a hatalomnak kényes ügyekben, és az ilyen ügyekben nem kezdeményezi elég gyakran a KDB eljárását, holott azt ingyenesen megtehetné. Nem élt ezzel a lehetőséggel például a 35 éves autópálya-koncesszió és szintén a 35 éves hulladékkoncesszió ügyében, valamint a jegybank által  a jegybankelnök fiához köthető cégtől  közbeszerzés nélkül rendelt bútorok ügyében sem, hogy csak néhány példát említsek  mondta Ligeti. Igaz, ezzel kapcsolatosan az egyik forrásunk azt mondta, hogy az eljárások többségét azért így is az állam kezdeményezi.

A Magyar Szocialista Párt az elmúlt időszakban következetesen azt az álláspontot képviselte, hogy egyedül a kormány felelőssége, hogy megállapodjon az Európai Bizottsággal a Magyarországnak járó források ügyében, figyelemmel arra, hogy e javaslat is a Bizottság által megszabott mérföldkövek egyikének kíván eleget tenni, ezért ugyanazon kormányzati felelősségi kört érinti. Én mindenképpen tettem néhány javaslatot; én nagyon bízom abban, hogy ebben van esély módosításra. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak.