DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! Miről is szól ez a javaslat, amelynek az a legfőbb újítása, hogy több, eddig nem létező kategóriát is bevezet a területfejlesztés világában? erről persze korábban is beszéltek.
Akcióterv: a középtávú fejlesztési programokat projektcsomagokra lebontó operatív terv.
Együtt kezelendő térség: területfejlesztési szempontból egységet képező térség, amelynek egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdek vagy más jogszabályokban meghatározott cél fűződik.
Harmadik: határ menti térség, országhatár menti járás vagy járások összessége, ahol az államhatár befolyással van az ott élők életére.
Negyedik: kiemelt térség, egy vagy több vármegyére, illetve a fővárosra kiterjedő társadalmi, gazdasági szempontból együtt kezelendő térség, amelynek egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdek fűződik.
Ötödik: nagytérség, több vármegyét magában foglaló összefüggő országrész, amely önálló fejlesztési stratégiával is rendelkezik.
(12.50)
Hatodik: várostérség, együtt kezelendő térség, amely egy centrumváros és az ahhoz gazdasági, társadalmi, infrastrukturális szempontból szorosan kötődő, a közszolgáltatások és a térségi fejlesztések összehangolása terén együttműködő települések szerves együttese.
Van ebben egy új elem is, a területfejlesztési szolgálat felállítása, melyet azzal indokolnak, hogy a legtöbb fejlesztéspolitikai program fókuszából kimaradt a járásszékhely város és a vidéki járások, így ennek segítségével most ezek is beemelhetők a területfejlesztés vérkeringésébe. Nyilván ennek főbb feladatai a stratégiai tervezés, a programozás, a területfejlesztési programok végrehajtása, illetve a területi koordinációs feladatok.
A területfejlesztési szolgálat feladatait a területfejlesztésért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági társaság fogja ellátni. Kibővíti a térségi fejlesztési tanácsok törvényben meghatározott jogkörét, figyelemmel kíséri az operatív programok végrehajtását, kormányzati döntés esetén közreműködik az operatív programok végrehajtásában, és előzetesen véleményezi a vármegyei területfejlesztési koncepciót és természetesen a programot.
Az új törvényben felállítottak egy erősorrendet, amelynek az a lényege, hogy a felsorolásban hátrébb álló, kisebb területi szintű tervnek meg kell felelnie a felsorolásban előrébb álló, magasabb területi szintű terv célrendszerének, azzal ellentétes elemet nem tartalmazhat. Az országos szintű fejlesztési és területfejlesztési koncepció, a nagytérségi területfejlesztési stratégia, a kiemelt térségi területfejlesztési koncepció, operatív program, kiemelt térségi területfejlesztési program, vármegyei és fővárosi területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program, vármegyei és a fővárosi szintű integrált területi program együtt kezelendő a térség fejlesztési programjával.
No, nézzük akkor az észrevételeinket! A törvény 2024. január 1-jén lép hatályba, amivel egyidejűleg hatályát veszti a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény. Az új területfejlesztési törvény egyfajta keretet biztosít ahogy erről egyébként szó is volt – csupán, a részletszabályozást, illetve a különböző területi meghatározásokat, például a zöldmezős várostérségeket, valamint nagy térségeket csak később határozzák meg, jelölik ki. Ugyanígy a területfejlesztési célokat közvetlenül szolgáló területfejlesztési állami pénzalapról is külön törvény rendelkezik majd.
A területfejlesztési szolgálat felállítása mellett megmaradnak a vármegyei és a fővárosi szintű területfejlesztési feladatok is, megmaradnak az országos fejlesztési és területfejlesztési koncepcióban meghatározott kiemelt térségi fejlesztési tanácsok is, így a Balaton Fejlesztési Tanács, a Tokaj Borvidék Fejlesztési Tanács, a Közép-Duna Menti Fejlesztési Tanács, valamint a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács is tovább működhet.
Nem kap azonban helyet a javaslatban a helyi önkormányzatok lehetőségeinek bővítése, bár elvárható lenne, hogy a területfejlesztésben is szélesebb jogköröket, további forrásokat biztosítsanak a közvetlenül választott helyi településvezetőknek és testületeknek, erre azonban a javaslat nem tesz kísérletet sem. Miniszter úr, bízom abban, hogy ezen azért lehet még módosítani.
Összességében azt tudom mondani, hogy a javaslat kevés konkrétumot tartalmaz, nem derül ki, hogy miként fogja igazán fejleszteni hazánk leszakadóban levő térségeit, és számos fontos területet viszont csak később, kormányrendelet formájában tervez szabályozni, a helyi önkormányzatok lehetőségeit pedig semmilyen formában nem fejleszti tovább.
Tehát ebben a formájában az MSZP-frakció nem tudja támogatni, de még egyszer mondom, jeleztem, hogy milyen olyan észrevételeim vannak mármint az MSZP-frakciónak milyen észrevételei vannak , amit, azt gondolom, hogy érdemes lenne végiggondolni, mert szerintem az önkormányzatok igenis fontos szerepet játszhatnak. Köszönöm szépen.