KISSNÉ KÖLES ERIKA, a Magyarországi Nemzetiségek Bizottságának előadója: Hvala za besedo, gospod Predsednik! Gospod Predsednik! Spoštovani gospod minister! Državni sekretar! Poslanke in Poslanci, cenjeni Zbor!
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Államtitkár Úr! Képviselő Hölgyek és Urak! Tisztelt Ház! Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága vitához kapcsolódó bizottságként a 2023. november 20-ai ülésén tárgyalta az előttünk fekvő, az egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő törvénymódosításokról szóló T/6063. számú törvényjavaslatot és kialakította arról véleményét.
Magyarország legújabb kori történelmében erőteljes elvárosiasodás jellemezte a társadalmat. A vidéki életformát sokan avíttnak, a modern kor megítélése szerint elmaradottnak, szegényesnek ítélték meg. Az iparosodás nagyarányú növekedésével felerősödött a vidékről való elvándorlás, a mezőgazdasági tevékenységeket elhagyva inkább a gyárak, a szolgáltatóipar területén kívántak elhelyezkedni a kisebb vidéki településekről indulók, így természetesen számos, a magyarországi nemzetiségi közösségekhez tartozó honfitársunk is.
A vidéki élettér lecserélésével veszélyeztetetté vált azoknak az értékeknek az őrzése, amit az otthoni környezet alakított ki az egyes egyénekben. A nemzetiségi származásúak esetében kockázatos lett az anyanyelv megőrzése, sokszor lehetetlenné vált a nemzetiségi kultúra értékeinek megélése a nagyvárosi környezetben. Nyilvánvaló, hogy az egyes egyének életminősége városi közegben a vidéki életformához képest változott, bizonyos szempontból nagyobb jólétet biztosított, egyidejűleg azonban a szellemi értékek megbecsültsége csökkent, néhol elsekélyesedett, értékvesztést eredményezett.
Az előttünk fekvő T/6063. számú törvényjavaslat alapján megállapíthatjuk, hogy a kormány egyik kiemelt célja a városokba történő elvándorlás, az elvárosiasodás kedvezőtlen hatásainak mérséklése és a vidéki települések népességmegtartó képességének megerősítése. A nemzetiségi közösségek számára is fontos törekvés a vidéki közösségeinkből a városokba történő elvándorlás jelentős csökkentése.
A magyarországi őshonos nemzetiségi közösségek érdekeivel tehát összecseng az előttünk fekvő törvényjavaslat valamennyi elképzelése, kiemelten a vidék népességmegtartó erejének növelése, de ugyanennyire fontos a vidék jelentős területi fejlődésének az elérése.
Az új szempontokat érvényesítő területfejlesztési elképzelések, azok szakmai alátámasztása, a megvalósításhoz szükséges jogszabályi háttér, intézményhálózat, eszközrendszer megújítása és az ebből következő kormányzati szerkezeti változás bizottságunk körében támogatásra talált.
(14.50)
Ez a törekvés gyakorlatilag egybeesik a magyarországi őshonos nemzetiségek érdekeivel, hiszen mindannyian tudjuk, hogy a 13 nemzetiséghez tartozók jellemzően inkább vidéken, azaz kisvárosokban vagy kistelepüléseken, falvakban élnek.
A KSH 2022. évi népszámlálási adatai szerint közel 500 ezer fő a teljes lakosság mintegy 5 százaléka , a magát hazai nemzetiséghez tartozónak valló honpolgár közül 220 ezer fő 45 százaléka a nemzetiségieknek kisközségekben él. Elmondhatjuk, hogy a községekben élő teljes népesség 8 százalékát az őshonos magyarországi nemzetiségekhez tartozók teszik ki, további 210 ezer nemzetiségi honfitársunk vidéki kisvárosokban vagy kisebb városokban él; ez a szám a városokban élő népesség 4 százaléka. A népszámlás során magukat nemzetiséginek vallók közül valamivel több mint 65 ezer fő él a fővárosban, ez a főváros teljes népességének szintén 4 százalékát adja.
Tanulságos a népszámlálási adatok olyan szempontú értékelése is, hogy a korábbi adatokhoz képest milyen arányú az egyes települések nemzetiségi lakosságának a száma. Az adatok arra utalnak, hogy a nagyobb községek, kisvárosok vagy nagyobb városok, melyekben a nemzetiségek számadatai alapján nemzetiségi önkormányzat is alakulhatott, miként változott a 11 esztendő alatt.
A városokból, nagyobb településekről a vidékre való visszaköltözés vagy elköltözés igazolható ebből. Míg például a nemzetiségi önkormányzatokkal rendelkező nagyobb településeken csökkenő létszámot mutat az egy nemzetiségi közösséghez tartozók aránya, az e településeket körülvevő agglomerációban, kisebb településeken a magukat valamely nemzetiséghez tartozónak vallók számadatai emelkedtek.
A tervezett településfejlesztés a célokhoz rendelten új feladatokat jelöl ki a kormányzat számára. Ebből következően indokolt, hogy a területfejlesztés irányítása önálló minisztérium létrehívásával kapjon olyan szakmai vezetést, mely kizárólag e komplex kihívásokra koncentrál. A törvényjavaslatból megismert fejlesztéspolitikai intézményrendszer és annak irányító hatóságai, valamint a működésüket szabályozó jogszabályok jól szolgálják a területi különbségek kiegyensúlyozását, hatékonyan láthatják el az ország versenyképességének növelését, az ország valamennyi térségében biztosíthatják a fenntartható fejlődést és elősegítik az innováció térbeli terjedését.
Ha a társadalmi-gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térszerkezet kialakítása, az optimális területhasználat kereteinek megteremtése, az új minisztérium és a további fejlesztéspolitikai intézményrendszer a nemzeti fejlesztési központtal a nemzetiségek által lakott térségek érdekeit is figyelembe véve működik, az nemzetiségeink településeinek további hatékony és látható fejlődését eredményezi.
Ma még vannak olyan, a nemzetiségek által lakott hátrányos helyzetű térségek, ahol az infrastruktúra megteremtése is kihívás. Alapvetően a közlekedési infrastruktúra, a szennyvízkezeléshez kapcsolódó infrastruktúra, de például a telekommunikációs infrastruktúra is fejlesztésre szorul. Mindez annak ellenére is igaz, hogy az elmúlt esztendőkben Magyarország Kormánya már jelentős erőfeszítéseket tett ezen hiányosságok felszámolására.
Napjainkban további jelentős fejlesztéspolitikai kihívás, hogy egy-egy térség a gazdasági növekedéséből és demográfiai gyarapodásából származó új problémákkal szembesül. Ilyen például a zsúfoltság, a közszolgáltatások hiányosságai vagy túlterheltsége ez a közlekedésre, a közművekre, az intézményi szolgáltatásokra értendő , vagy például a természeti környezet túlhasználata. Ezzel szemben az alacsony növekedési dinamikájú és elmaradott, leszakadó térségek problémái a kiürülés vagy az elvándorlás lehetnek.
A fentiek egyértelműen igazolják, hogy egy fejlesztéspolitikai intézményrendszer működése milyen sokrétű feladat ellátására kap megbízást. Ellentmondásos gazdasági és társadalmi fejlettségi szinteket lehet igazolni, ezért a harmonikus területfejlesztés rendkívüli jelentőségű. A korábban felsoroltak mellett a nemzetközi együttműködési programok irányítása és azok végrehajtása ugyancsak fontos tevékenységi köre a nemzetiségi közösségek szempontjából is a fejlesztéspolitikai intézményrendszer szervezetének.
Az Országgyűlés Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága a jelen törvényjavaslatban meghatározott, egyes központi kormányzati igazgatási szerveket érintő paragrafusokat megismerve bizakodással tekint azok hatékony működése elé. A minden részletre kiterjedő fejlesztéspolitikai intézményrendszer feladatkörét, jogállását, szervezeti felépítését, vezetőit, foglalkoztatottjait és a rájuk alkalmazandó szabályokat is jól definiálja a törvényjavaslat. Bizottságunk elfogadásra javasolja azt. Zahvaljujem se za vašo vljudno pozornost! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)