VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Amikor egy ország a saját biztonságát szeretné, kívánja garantálni, akkor külső és belső tényezőket egyaránt figyelembe kell vennie. Elég csak a régóta jelen lévő migrációra, valamint az azzal járó nemzetközi terrorizmusra gondolnunk, amellyel évek óta folyamatosan küzdünk. Vagy mindezek mellett itt van a szomszédságunkban az orosz-ukrán háború, és tőlünk délre az izraeli-palesztin konfliktus is, amely mint látjuk, tovább rontotta a biztonsági helyzetet. Mi továbbra is a béke megőrzését, a migráció megállítását és a határok védelmét tartjuk a legfontosabbnak, valamint a béke megteremtését azokon a pontokon, azokban az országokban, ahol háború zajlik.
A Balkán és a nyugat-balkáni térség Magyarország számára rendkívüli fontossággal bír. Az 1992-95 között dúló boszniai háború befejezése óta Magyarország mindig is aktív szerepet vállalt és helytállt a délszláv válság rendezésében, és azóta is dolgozunk a törékeny nyugat-balkáni béke megőrzésén. A Magyar Honvédség jelentős erőkkel és képességekkel járul hozzá mind a bosznia-hercegovinai EUFOR ALTHEA, mind pedig a koszovói KFOR-műveletekhez. 2024-ben pedig Magyarország lesz a vezető nemzete az Európai Unió legnagyobb katonai missziójának, hiszen januártól egy esztendőn át Sticz László vezérőrnagy fogja irányítani az EUFOR ALTHEA katonai misszióját. Személyében a balkáni országban 2004 decembere óta állomásozó európai békefenntartó erőknek először lesz magyar parancsnoka. Ez kiemelt fontossággal és kiemelt jelentőséggel bír, és hatalmas felelősséggel jár.
Tisztelt Országgyűlés! A térség stabilitásának és azon keresztül országunk biztonságának szavatolása együttes közös célkitűzésünk, melyre vonatkozó szándékunkat a koszovói NATO-erők parancsnoki pozíciójának két évvel ezelőtti betöltését követően az EUFOR-misszió vezetésére beadott pályázatunkkal fejeztük ki újra. Mindazonáltal a feladat jogi feltételrendszere időközben módosult. Korábban a 2004-ben meghozott országgyűlési határozat volt a feladat felhatalmazója, az Országgyűlés jogköre volt a magyar kontingensek műveleteinek és a külföldi fegyveres erők magyarországi átvonulásának, állomásozásának és a békefenntartásnak az engedélyezése. Ma az Alaptörvény 47. cikke alapján már nem az Országgyűlés, hanem a kormány engedélyezi az Európai Unió vagy a NATO vezette műveletekben és missziókban való részvételt.
Annak érdekében, hogy a közjogi engedélyek és felhatalmazások rendben és összhangban legyenek, szükséges a most még hatályos, az Európai Unió irányítása alatt végrehajtott balkáni katonai békefenntartó művelethez történő magyar hozzájárulásról szóló 2004-ben meghozott országgyűlési határozat hatályon kívül helyezése. Ehhez kérem a tisztelt Országgyűlés felhatalmazását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)