SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A T/6080. számú törvényjavaslat nem más, mint a bürokráciacsökkentés és a versenyképesség növelése ürügyén a globális tőke kiszolgálásának utolsó állomása, az iparbiztonsági adó kivetésével pedig a kormány a saját maga által létrehozott problémát próbálja ezzel tünetileg kezelni.

Szijjártó Péter júniusban bejelentette, hogy a folyamatban lévő beruházások eredményeként Magyarország fogja vezetni az európai ranglistát az elektromos akkumulátorok gyártásában, szerinte ez jelenti a gazdasági növekedés garanciáját. Jelenleg negyedikek vagyunk a globális rangsorban, Kínával, Németországgal és az Egyesült Államokkal versenyzünk. Nagy Márton  uniós pénzek hiányában  szintén a külföldi működő tőkében látja a magyar gazdaság növekedésének a biztosítékát, melynek összege idén elérheti a 13 millió eurót, nem, bocsánat, a 13 milliárd eurót. A kormány gazdasági stratégiája önálló nemzetgazdaság-építés helyett kizárólag abból áll, hogy hazánk összekötő szerepet játszana a nyugati autógyártók és a keleti akkumulátorgyártók között, a természeti és a humán erőforrást is ennek rendeli alá. Tisztelt képviselőtársaim, így néz ki egy rövid távú gazdaságpolitika.

A kormányzati kommunikáció arra már nem tér ki, hogy az elhasznált akkumulátorokat a gyártó országnak kell majd feldolgoznia, ami óriási energia- és vízmennyiséget igényel, tehát az elhasznált akkumulátorokat is a gyártó országnak kell majd feldolgoznia, ami óriási terhet fog majd jelenteni az ország számára. Arról sem beszélnek, hogy rohamosan szaporodnak az elektromos autókba szánt, selejtes akkumulátorokból álló szeméthegyek.

Az akkumulátorgyárak nem a szabályos működésükről híresek  ezt is hozzá kell tenni, szeretném erre felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét. Az építés alatt álló iváncsai akkumulátorgyárban nyáron több tucatnyi ember lett rosszul, ugyanis védőruha nélkül dolgoztak olyan nehézfémekkel, mint a kobalt és a nikkel. Az ott dolgozó munkások félnek bemenni az elektródaépületbe, mert a gyártó tájékoztatása szerint ott rákkeltő hatású anyaggal találkozhatnak.

Tisztelt Ház! A kormány az elhibázott gazdaságpolitikája miatt kialakult munkaerőhiányt nem béremelésekkel igyekszik felszámolni, hanem korlátozta a sztrájkjogot, megszüntette a szakszervezeti tagdíj automatikus utalását, leépítette a munkajogi védelmet és a munkavédelmi oktatást. Emellett a nyáron elfogadott vendégmunkástörvénnyel és a tegnap tárgyalt törvényjavaslattal külföldi vendégmunkások tömeges bevándorlását teszi lehetővé, akiket elsősorban a fejlődő országokból importálnak, mert számukra a magyar bérek még így is magasabbak, mint az otthoni lehetőségeik, alkalmazásuk azonban a magyar bérszínvonal letörésével jár.

A törvényjavaslat alapján a munkáltatók és a munkavállalók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében a kormány általános jelleggel eltörölné a munkaköri alkalmassági vizsgálatot, a kötelező orvosi vizsgálatot, ezzel azonban megszűnne az egészségkárosodás prevenciója, ami azért jelent problémát, mert a magyar munkavállalók általános egészségi és lelkiállapota a leterhelt egészségügy és a rossz munkakörülmények miatt nem megfelelő, nem megoldás az, hogy még ezt a vizsgálatot is megvonják tőlük. A tegnapi törvényjavaslat vitája során is nyomatékosan felhívtam erre a figyelmet. A háziorvosok véleménye szerint a munkaköri alkalmassági vizsgálatok alkalmasak voltak a cukorbetegség, a magas vérnyomás és korai stádiumú daganatos megbetegedések diagnosztizálására is. Ennek a lehetősége a jövőben megszűnik.

Tisztelt Ház! Csak hogy még érthetőbb legyen mindenki számára, amit az előbb mondtam: amennyiben a törvényjavaslat elfogadásra kerül, a munkáltató bárkit felvehet majd, akár alkalmas egészségileg, akár nem. Ez komoly kockázatot jelent. Ez különösen a bizonytalan egészségügyi ellátással rendelkező fejlődő országokból érkező vendégmunkások tömeges beáramlása miatt jelent veszélyt. Ráadásul a törvényjavaslattal nemcsak az adminisztrációtól mentesítik a munkáltatókat, hanem a kárfelelősségüket is mérséklik, kötelező munkavédelmi oktatás és orvosi vizsgálat hiányában ugyanis nem lehet majd egy későbbi megbetegedésnél bizonyítani, hogy az egészségkárosodás a munkáltató felelőssége volt. Ez a Magyarországra beáramló olyan cégek perelhetőségét szüntetné meg, amelyek a gyártási technológiájuk során nem tartják be az egészségügyi alapnormákat sem. Itt elsősorban az akkumulátorgyárakra gondolunk, amelyeknek köszönhetően hazánk Kína legnagyobb vegyianyag-elosztó központja lesz. Ez nagyon súlyos, kiszolgáltatott helyzetbe hozza a dolgozókat.

A törvényjavaslat értelmében a kormány iparbiztonsági hozzájárulás fizetésére kötelezné a Paksi Atomerőművet és azokat a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemeket, amelyek közelében lakossági riasztórendszer működik. Az adófizetési kötelezettség tehát minden nagyobb vegyipari létesítményre kiterjedne, az akkumulátorgyárakra is. Ezzel alapjában véve egyetértünk, ez helyes. Ha már az úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződéssel meghagyták a kiskaput, hogy a „szennyező fizet” elve alól kibújjanak, legalább iparbiztonsági hozzájárulást kelljen nekik fizetni. Ebből fedezné a katasztrófavédelem a meteorológiai és a vegyi monitoringrendszereket, valamint a lakossági riasztórendszerek működtetését.

(17.40)

A katasztrófavédelem honlapja szerint a MoLaRi rendszer 768 darab lakossági riasztótájékoztató és 419 darab monitoringvégpont üzemeltetését jelenti jelenleg. Hiányoljuk azonban, hogy a törvényjavaslat csak az üzemeltetési engedéllyel rendelkező atomerőmű engedélyesére ír elő fizetési kötelezettéget, amit álláspontunk szerint a végleges leállítás, leszerelés engedélyesére is ki kellene terjeszteni, amennyiben nem sikerülne az újabb üzemidő-meghosszabbítás.

A törvényjavaslat a hatósági ügyek intézésének megkönnyítésével és a külföldön kiállított okmányok honosításával és itthoni elfogadásával tervezi segíteni a külföldön élő magyarok hazaköltözését. A Mi Hazánk Mozgalom álláspontja szerint azonban a kormány munkaalapú társadalma a lakosságcsere végrehajtásáról szól. Hiszen már most 200 ezer körüli vendégmunkás tartózkodik hazánkban, miközben közel egymillió magyar hagyta el az országot, és gazdasági menekültként kénytelen dolgozni más nyugat-európai országokban. Ha tényleg azt akarná a kormány, hogy hazajöjjenek a külföldön élő honfitársaink, akkor nem tenné lehetővé vendégmunkások tömeges beáramlását, akik letörik az amúgy sem versenyképes magyar béreket, ráadásul egészségügyi kockázatot is jelenthetnek a magyar honfitársaink számára, hanem mindent elkövetne annak érdekében, hogy a külföldön élő magyar honfitársainkat haza tudjuk csábítani.

Nem tartjuk elegendőnek a külföldön kiállított okmányok honosítását. Magyarországon ugyanis a gazdasági tevékenységhez olyan végzettséget, engedélyt is kérnek, amire például Írországban nincs is szükség, emiatt egy írországi céget nem lehet hazatelepíteni, ha valaki például megvalósított egy vállalkozást, egy céget. A magyaroknak a hazaköltözéshez érdemi segítségre, motivációra lenne szükségük. A Mi Hazánk Mozgalom Virradat-programja egyértelmű és világos üzenetet fogalmaz meg a hazatérni kívánó magyarok számára.

Összességében a Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja a törvényjavaslatot. Álláspontunk szerint a magyar emberek, vállalkozások adminisztrációját nem a kötelező szűrővizsgálat eltörlésével, hanem a kkv-szektor adóterheinek csökkentésével, továbbá a gáz-, illetve a villanyszámlák átláthatóbbá tételével lehetne enyhíteni, és még lehetne sorolni ezeket a példákat. A deregulációs kerekasztal jobban tenné, ha ezeken dolgozna. Köszönöm szépen a figyelmüket.