DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Elég sok témát és megközelítést érintettek. Megpróbálom összefoglalni, hogy mi az általános állításuk. Ugye, egyszerre hangzott az el, hogy a globalista erők, az EU és Kína elvárásait vettük figyelembe, amikor ezt a törvényt megalkottuk, egyúttal a Világgazdasági Fórum és Bill Gates elvárásait. Csak egyet szeretnék kérni, hogy egy ponton azért majd döntsék el, hogy mit. (Dúró Dóra: Mindet egyszerre.) Mindet egyszerre, na jó. Megpróbálom azért a komolyság szintjét fenntartani ebben a vitában.

A másik dolog, amire figyelmes lettem, az az, hogy megpróbálnak egy ilyen „boomer, nem boomer” konfliktust felhozni ebbe a vitába, én óva inteném önöket ettől. Ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a digitális ügyintézést könnyebbé tegye bárki számára. Azok számára is, akik alapvetően mindent digitális eszközökön intéznének, azok számára is, akik ritkán szeretnének élni ezzel a lehetőséggel, és azoknak az igényeit is figyelembe veszi, akik köszönik szépen, de nem szeretnének, bármilyen okból, ilyen lehetőséggel élni.

Ami a mesterséges intelligenciával kapcsolatos felvetéseket illeti, Dúró Dóra képviselő asszony felvetette azt, hogy ez nem kezeli az ezzel kapcsolatos problémákat. Azért nem kezeli az ezzel kapcsolatos problémákat ez a törvényjavaslat, mert nem erről szól. Ez a törvény a digitális ügyintézésről szól, és mint ahogy adózási kérdésekben sem a vízgazdálkodási törvények az irányadóak, így a digitális ügyintézésről szóló törvénytől se várja el, hogy egy ennél sokkal tágabb területet szabályozzon.

Ugyanakkor nagyon fontosnak tartom, hogy akár itt a Házban, akár a szélesebb nyilvánosságban erről a kérdésről vitát folytassunk, és arra is szeretném felhívni a figyelmét, hogy készül ezen a téren egy uniós szabályozás, és a most tárgyalt törvényjavaslat  azért is, mert nem tárgya  ezt semmilyen formában nem írja felül, és semmilyen formában nem akadályozza azt, hogy mi itt a Házban vagy azon kívül részletes vitát folytassunk a mesterséges intelligencia hatásairól, a munkahelyekre gyakorolt hatásokról vagy éppen azokról a hatásokról, amelyek a társadalmi viszonyokra vonatkoznak majd.

Pécsi Rita könyveit ismerem, magam is olvasom, az abban foglaltakat igyekszem figyelembe venni, de a neveléssel, oktatással, gyermekvédelemmel kapcsolatos vonatkozásokat ne a digitális ügyintézéssel kapcsolatos törvényben keresse, erre szeretném kérni.

(10.40)

Egy dologról biztosíthatom, hogy mi figyelemmel kísérjük az ezzel kapcsolatos kutatásokat, illetve amikor a gyermekek védelméről van szó, akkor akár jogalkotási eszközökkel is fellépünk.

Ami az adatvédelmi felvetéseket illeti, örülök, hogy ezek feljöttek, mert egyébként az expozéban is foglalkozhattam volna akár részletesebben is az adatvédelmi megfontolásokkal, mert valóban egy sarkalatos pont. Ami fontos, az az, hogy az új digitális állampolgársági rendszer az egy biztonságos, azt is mondhatnám, hogy minden eddiginél biztonságosabb rendszer lesz. A korábbi alacsony biztonsági szintű vagy alacsonyabb biztonsági szintű megoldások helyett előtérbe helyezi például a két faktoron alapuló azonosítást, vagyis nem lesz elegendő egy felhasználónevet és egy jelszót megadni ahhoz, hogy belépjünk, ennél biztonságosabb megoldásra van szükség.

Amit még egyszer szeretnék hangsúlyozni, hogy az állam nem kér több adatot annál, mint amit már egyébként is kezel. Arra is szeretném felhívni a figyelmet, hogy az adatvédelem tekintetében a már eddig is rendkívül szigorú törvények az irányadóak és a GDPR is, a sokat emlegetett GDPR, a célhoz kötöttség elve, illetve az, hogy bármilyen adatkezelési vonatkozásról az állampolgárokat részletesen tájékoztatni kell.

Arra is szeretném felhívni a figyelmüket, hogy az uniós irányelv is hasonló megközelítésen alapul. Tehát nem arról van szó, hogy van egy magyar szabályozás, amelyik teljesen más irányba megy el, mint ami az uniós jogalkotásnak az iránya, hanem az uniós jogalkotás is ezen alapul. Csak hogy idézzek a csúnya szóval mondott eIDAS 2 irányelvből: egy olyan digitális tárcát írnak elő a tagországoknak, amely lehetővé teszi az EU polgárai számára, hogy a mobileszközeiken biztonságosan tárolják és használják az okmányaikat és egyéb hivatalos dokumentumaikat, digitális formában. Ennek a megvalósítása már a most tárgyalt törvényjavaslat.

Még egy vonatkozásra szeretnék kitérni. Említették itt a nagy techcégeket. Szerintem is, nemcsak hogy párbeszédre, hanem erőteljes lépésekre van szükség ahhoz, hogy semmilyen nagyvállalat, külföldi nagyvállalat ne élhessen vissza az adatainkkal. Azért örülök, hogy felvetették, mert miközben egyébként jogosan felvetik a törvénnyel kapcsolatban az adatkezelési vonatkozásokat, hogy ha adatkezelésről van szó, nem az a fő kérdés, hogy az állam hogyan őrzi ezeket az adatokat, mert biztonságosan és szigorú törvények alapján.

Ezzel szemben nagyvállalatok  mindennapi tapasztalataink alapján  igenis építenek ki személyes profilt. Aki megfelelő rendszerességgel internetezik, azt láthatja, hogy egy napon belül a korábbi kereséseinek, döntéseinek, érdeklődéseinek megfelelő hirdetéseket kap, tehát személyes profilt állítanak fel. Ezzel foglalkozni kell. Magyarország egymaga nem biztos, hogy meg tud ezzel birkózni, itt közös nemzetközi fellépésre van szükség, akár uniós szinten. Tehát hogyha ezzel kapcsolatos felvetésük van, akkor nyitott ajtókon kopogtatnak.

Ha még egy dolgot megemlíthetek az adatvédelem kapcsán, miközben itt részben komolytalannak tekinthető állítások hangoztak el a baloldal részéről adatvédelem tekintetében, azért álljon meg egy pillanatra a fáklyásmenet, mert tudunk olyan politikai szereplőket mondani, akik igenis visszaéltek magyar állampolgárok adataival. Baloldali erők egy olyan céghálóval dolgoztak, amelynek egy része Észtországban, másik része Ausztriában van bejegyezve. Tudjuk jól, hogy Észtországban jóval lazább a GDPR-ral kapcsolatos ellenőrzés, és az említett cégcsoportnak szoros kapcsolatai vannak amerikai baloldali körökkel. A miniszterelnök-jelöltjük kampányának adatkezelőjeként egy bizonyos Action Network is szerepel, így magyarok adatai kerülhettek külföldre, magyarok adatai kerülhettek illetéktelen kezekbe. Az Action Network egyébként már több évtizede támogat baloldali mozgalmakat, támogatta a demokraták elnökválasztási kampányát is, és ki nem találnák, hogy melyik filantrópnak mondott magyar amerikai milliárdoshoz kötődik ezer szállal.

Arra is nagyon jól emlékszünk, hogy a kampány alatt kéretlenül kaptak választási üzeneteket magyarok százezrei, és hiába mondják, hogy jogszerű volt az az adatfelhasználás, mert az én munkatársaim is kaptak ilyen sms-eket kéretlenül, és aligha vádolhatók ők azzal, hogy valaha megadták volna az adatukat akár a DK-nak, akár bármelyik baloldali pártnak. Tehát jogosulatlanul szereztek személyes adatokat, és azokat jogosulatlanul használták fel. Úgyhogy ha a NAIH-ra nézhetünk e tekintetben, akkor mi magunk is várunk egy egyértelmű állásfoglalást, hogy ez hogyan fordulhatott elő, és hogyha előfordult, akkor ennek mi lesz a következménye.

Pár konkrét felvetésre szeretnék még reagálni. Személyiségprofillal kapcsolatos állítás. Nem lesz személyiségprofil, hanem annyi változik, hogy az állampolgár helyett az államnak kell dolgoznia a digitális ügyintézés nyomán. Csak azokat az adatokat kezeli az állam, amelyek kellenek az ügyintézéshez. Az, hogy a belépésnél, mint ahogy eddig is, meg kell adni a felhasználói adatokat, az nem személyiségprofil. Személyiségprofil az, amikor nagy techcégek a döntéseink, az előzményeink, a keresési előzményeink alapján kiépítenek egy profilt mindenféle olyan személyes adattal, amelyhez egyébként nem adtunk hozzájárulást. Az személyiségprofil.

Az, hogy könnyen tudjuk majd igazolni magunkat a banki ügyintézésben  mint ahogy eddig is kellett igazolnunk magunkat a banki ügyintézésben , nem jelenti azt, hogy a bankok bármilyen személyes adatunkat továbbíthatnák; Z. Kárpát képviselő úr sajnos elhagyta a termet, az ő felvetése volt. Tehát az, hogy igazolom magamat a banknál akár lakcímkártyával, az eddig sem jelenthette azt, hogy a bank az én személyes adataimat bárkinek továbbítaná, és nem is teszik meg. Tehát itt arra kérem önöket, hogy ne keverjenek össze két dolgot.

Az ötvenéves adatkezelés kérdése. Ez a visszakövethetőség miatt szükséges. Arról van szó, hogy muszáj tudni, hogy az elektronikus aláírás esetében a dokumentum hitelese, ennek ellenőrizhetőnek kell lennie. Ha veszi a fáradságot a képviselő asszony és megnézi, hogy mi a helyzet, mi volt eddig a helyzet, akkor azt fogja látni, hogy más ágazati törvények is rendre ötven évben szabályoznak ebben a kérdésben. Például a Központi Okmánytárban eddig is ötven évig kezeltek adatokat törvényi felhatalmazás alapján, tehát ez nem újdonság.

Röviden ennyit szerettem volna reagálni az elhangzottakra. Végső soron, amikor majd szavazunk erről, ez a kérdés leegyszerűsödik, tehát a kérdés az lesz, hogy a parlamenti pártok közül melyek támogatják azt, hogy sokkal egyszerűbb, gyorsabb legyen az ügyintézés Magyarországon. Ez jelentős időt spórol majd meg a magyar állampolgároknak és jelentős gazdasági versenyelőnyt jelenthet Magyarországnak, ilyen értelemben a kanyarban előzhetünk.

Tehát hogyha valaki ezt támogatja vagy valaki ezzel a céllal egyetért, akkor jó szívvel nyomhatja majd meg az igen gombot. Én biztatnám is önöket arra, hogy minden egyéb belpolitikai vitáink ellenére ezt majd tegyék meg. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)