DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Előre szeretném jelezni, hogy a 30 perces időkeretet nem szeretném kitölteni.

Először is érdemes tisztázni, hogy miért is van szükség ezekre a törvényjavaslatokra. Kezdjük az elsővel, az adatvagyon hasznosításának rendszeréről szóló törvény tervezetével!

A módosításra egy uniós kötelezettség miatt van szükség, az EU már hatályos adatkormányzási rendeletének nemzeti jogba való átültetéséről van szó. Ezt az uniós jogszabályt egyébként röviden DGA-rendeletnek hívják. A módosítással a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség korábbi feladataiba kell illeszteni az uniós rendelet szerinti feladatokat, mindezt úgy, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvények hatályukat vesztik.

(10.50)

A módosítás következményeként az ügynökség működése sokkal inkább új megközelítésűvé válik. Feladatai szolgáltatásnak fognak minősülni, amelyekért díjat számolhat majd fel, és az ügynökség szerepe bizonyos kivételekkel nem lesz kizárólagos. Egyes regisztrációköteles szolgáltatásokat  mint például az adattisztítás, adatelemzés  más szervezetek is végezhetnek majd, ha teljesítenek bizonyos feltételeket. E szervezetek nyilvántartásáért az ügynökség fog felelni.

További újdonság, hogy a közadat-újrahasznosítási igényeket elsősorban az ügynökség által kialakított rendszeren keresztül lehet majd benyújtani.

A javaslat arról is rendelkezik, hogy hogyan kell naprakészen tartani a nemzeti adatvagyon leltárt. A legalább 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebb szervezeteknél adattovábbítási kapcsolattartót kell majd kijelölni. A DGA előírásai szerint ki kell jelölni egy bejelentési, nyilvántartás-vezetési, ellenőrzési, piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságot, szükséges továbbá, hogy a szankciókat és az ahhoz kapcsolódó eljárásrendet is rögzítsék. Ennek érdekében az infotörvény módosításával e feladatokat a NAIH fogja majd ellátni.

A fentiek alapján a törvényjavaslat, úgy gondoljuk, hogy érdemes arra, hogy képviselőtársaink szavazataikkal is támogassák.

Aztán a másik törvényjavaslat az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat. Értelemszerűen ez az internetes közvetítő szolgáltatások szabályairól szól és elfogadására szintén uniós kötelezettség miatt van szükség. Az a célja, hogy megfeleljünk a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet szabályainak. Ezt röviden DSA-rendeletnek hívják. Elnézést a sok technikai szóért és rövidítésért! Tehát ez az uniós DSA-rendelet egy új, harmonizált uniós kötelezettséget vezetett be a digitális közvetítő szolgáltatásokra, és azokat mérete és hatása alapján osztályozza.

A rendelet tartalmaz a jogsértő online tartalmak eltávolításával összefüggő szabályokat, hatékonyabb jogvédelmi eljárásokat a felhasználók számára panaszkezelési mechanizmusok előírásával, új, a többi online platformra vonatkozó szabályoknál szigorúbb kötelezettségeket ír elő az óriásplatformok számára a visszaélések megelőzése érdekében, átláthatósági intézkedéseket tartalmaz, új hatósági hatásköröket a platformok működésének ellenőrzésére, emellett előírja a hatóságok közötti együttműködést a végrehajtás biztosítása érdekében.

Fontos kérdés, hogy ez mely szolgáltatókra vonatkozik: az EU-ban, így a Magyarországon letelepedett, vagy az EU területére, így Magyarország területére irányuló szolgáltatást nyújtó online közvetítő szolgáltatókra, és a nagyobb online platformokra azonban nagyobb felelősség hárul majd, mint a kisebb szolgáltatókra. Ezek közé tartoznak például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok. Lényeges hatást az eladókat és a fogyasztókat összehozó online platformokra gyakorol majd, például online piacterek, alkalmazásboltok, közösségimédia-platformok. Az is lényeges kérdés, hogy kikre nem terjed ki ez a szabályozás. A lekérhető tartalomszolgáltatókra például nem vonatkozik  azok a médiatörvény hatálya alatt tevékenykednek , ezek közé tartozik például a Netflix, az HBO GO vagy a Videa.

A DSA-rendelet végrehajtása, felügyelete minden tagállamban elsősorban a digitális szolgáltatások koordinátorainak a feladata. Ez hazánkban a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság.

A törvényjavaslat tartalmazza a digitális szolgáltatási koordinátor hatósági eljárásainak magyarországi keretszabályait, és szintén szabályozza a más tagállambeli koordinátorokkal és az érintett magyar hatóságokkal való kapcsolattartás és együttműködés alapvető szabályait is.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni, hogy mindkét törvényjavaslat egy uniós jogszabály magyar jogrendbe való átültetéséről szól. Ennek alapján is érdemes a képviselő hölgyek és urak támogatására. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)