DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogyan már elhangzott államtitkár úrtól, a Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja a jogharmonizáció, az EU már hatályos adatkormányzási rendeletének az átültetése.
A módosítással a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség korábbi feladataiba kell illeszteni a DGA-rendelet szerinti feladatokat oly módon, hogy a nemzeti adatvagyonról szóló és a közadatok újrahasznosításáról szóló törvény hatályon kívül helyezésre kerül.
Szó volt az ügynökség működéséről. Piacibb megközelítésűvé válik azzal, hogy az ügynökség által ellátott feladatok szolgáltatásként kerülnek nevesítésre, az egyes szolgáltatásaiért díjat számolhat fel.
A NAVÜ szerepe bizonyos kivételekkel nem lesz kizárólagos. A nemzeti adatvagyon leltár szolgáltatás, a kormányzati szolgáltatás és a piaci szolgáltatás nyújtására továbbra is a NAVÜ lesz egyedüliként jogosult.
Egyéb központi szolgáltatásokat kizárólag jogszabályban kijelölt közfeladatot ellátó szervek nyújthatnak. Regisztrációköteles szolgáltatások nyújtására végrehajtási rendeletben meghatározott feltételeket teljesítő szervezetek is jogosultak lehetnek, amelyek nyilvántartásáért szintén a NAVÜ lesz felelős.
A közadat-újrahasznosítási igények elsősorban a NAVÜ által kialakított rendszeren keresztül nyújthatók be, míg az igények teljesítése ilyen irányú megállapodás esetén a NAVÜ által vagy az adatgazda közfeladatot ellátó szerv által is teljesíthetők.
Ez a javaslat rendelkezik továbbá arról is, ez is elhangzott, hogy a 250 főt foglalkoztató közfeladatot ellátó szerveknél szervezeti adatfelelősöket, míg a kisebb szervezeteknél adattovábbítási kapcsolattartót kell kijelölni.
A DGA előírásai szerint ki kell jelölni egy bejelentési, nyilvántartás-vezetési, ellenőrzési, piacfelügyeleti feladatokat ellátó hatóságot, és szükséges továbbá, hogy a szankciók és az ahhoz kapcsolódó eljárásrend is rögzítésre kerüljön. Ennek érdekében az infotörvény módosításával e feladatok ellátására a NAIH kerül kijelölésre.
Az adattisztaság javítása érdekében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás adataival való egyezés ellenőrzéséhez a személyi adat- és lakcímnyilvántartást vezető szerv bevonása szükséges, és ezt szolgálja a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény módosítása.
A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény és az egységes elektronikuskártya-kibocsátási keretrendszerről szóló törvény módosításának célja, hogy a személyi adat- és lakcímnyilvántartás hatálya alatt álló, 14. életévüket betöltött állampolgárok a személyre szabott ügyintézési felület segítségével elektronikusan a nemzeti egységes kártyarendszer-regisztrációval összefüggő kérelmet indíthassanak el, amely eljárás eredményeképpen létrejövő regisztrációs adatlapot a továbbiakban többek között diákigazolvány-igényléshez is felhasználhatják.
Ezzel a módosítással könnyebb és gyorsabb az ügyintézés, illetve tudatos adatgazdálkodás valósul meg, mely végső soron olcsóbb közigazgatást tesz lehetővé.
(11.00)
Az e-ügyintézési törvény módosításának célja, hogy az elektronikus ügyintézési folyamatokban nem vagy kevésbé használt, az üzemeltethetőség és költséghatékonyság tekintetében a rosszul teljesítő szolgáltatások például központi érkeztetési ügynök, központi kézbesítési ügynök, elektronikus dokumentumtárolási szolgáltatás, iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés kivezetése megtörténik.
A tisztelt Ház asztalán fekszik a T/6064. számú, az internetes közvetítő szolgáltatások egyes szabályairól szóló törvényjavaslat is, amelynek a célja, hogy a vonatkozó európai uniós jogforrás, a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2022. október 19-ei európai parlamenti és tanácsi rendelet magyar tagállami alkalmazását és érvényesítését szolgálja. Ennek érdekében a rendelet a magyar jogrendszerrel összhangban lévő alkalmazásához, végrehajtásához szükséges kiegészítő rendelkezéseket, illetve a rendelet értelmében tagállami hatáskörben megalkotandó részletszabályokat tartalmaz.
A törvényjavaslat a rendelet közvetlen hatályára és közvetlen alkalmazhatóságára figyelemmel garanciális, a rendelet végrehajtásához elengedhetetlenül szükséges jellemzően eljárásjogi rendelkezéseket állapít meg, ezáltal biztosítva, hogy a rendelet személyi hatálya alá tartozó szolgáltatók, a közvetítő szolgáltatók határon átnyúló tevékenységére vonatkozó egységes uniós előírások hazánkban a rendelet jogintézményeivel összhangban érvényre jussanak és érvényesíthetőek legyenek.
Tisztelt Országgyűlés! A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet választ ad azon, az elektronikus kereskedelemről szóló irányelv által nem kezelt problémára, hogy mindeddig nem lehetett eljárni az online térben tevékenykedő olyan szolgáltatóval szemben, amelynek a szolgáltatása ugyan az Európai Unió területére irányul, felhasználói között uniós állampolgárok is vannak, de a szolgáltató nincs letelepedve az Európai Unió területén. A DSA ugyanis valamennyi olyan online térben nyújtott szolgáltatás nyújtójára vonatkozik, amelyeknek a letelepedési helye az Európai Unióban található, vagy amelyek szolgáltatása az Európai Unió területén elérhető, függetlenül a szolgáltatást biztosító szolgáltató letelepedési helyétől.
A DSA az online tér, online szolgáltatások szabályozására jött létre, amely három kiemelt cél eléréséhez igazítja szabályait. Az első a fogyasztóvédelem, a fogyasztók alapvető jogainak a védelme az online térben, kiemelten kezelve a kiskorúak jogainak védelmét. A második az átlátható és egyértelmű előírások az online tér szereplői, szolgáltatói tekintetében, külön kiemelve az online platformokat például online piacterek, alkalmazásboltok, közösségimédia-platformok és az úgynevezett óriásplatformokat, ideértve az online platformok elszámoltathatóságát is. A harmadik célkitűzés pedig az Európai Unió tagállamai versenyképességének növelése.
Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat tehát egyrészt a DSA által meghatározott körben megalkotja a DSA megfelelő végrehajtásához szükséges szabályokat, másrészt a DSA magyar jogrendszerhez való illeszkedését biztosító rendelkezéseket tartalmaz.
Az internetes közvetítő szolgáltatásokról szóló törvényjavaslat három nagyobb téma köré csoportosul, melyek a magyar digitális szolgáltatási koordinátor feladatait, online szolgáltatókkal szembeni fellépési lehetőségeit és a kiszabható jogkövetkezményeket tartalmazó rendelkezések, a peren kívüli vitarendező testületek kijelölésének és eljárásának szabályai, valamint a megbízható bejelentők tanúsítására vonatkozó rendelkezések.
Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Összegzésként elmondható, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz, és ezért kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elhangzottak ismeretében a Fidesz-frakcióhoz hasonlóan támogassák a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Dömötör Csaba és Hollik István tapsol.)