HOLLIK ISTVÁN, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ahogy itt elhangzott, egy jogharmonizációról van szó, és van ilyen is, hogy amit Brüsszel előír számunkra, azt jónak és helyesnek tartjuk. Ez most ilyen helyzet, a ritka kivételek egyike.
Valójában arról szól ez a jogharmonizáció, hogy ezt a digitális szolgáltatásokról szóló uniós irányelvet, rendeletet kell átültetni a magyar jogba. Tényleg csak néhány szóval arról szeretnék beszélni, hogy miről is szól ez a rendelet, és szerintem hol van még ezenfelül is tennivaló, merthogy szerintem van.
Ez a digitális szolgáltatási rendelet az online tér és az online szolgáltatások szabályozására jött létre. Három kiemelt célja van: a fogyasztóvédelem, átlátható és egyértelmű előírások az online tér szereplői, szolgáltatói tekintetében, külön kiemelve az úgynevezett óriásplatformokat, és ezek mellett az Unió versenyképességének növelése.
A DSA valamennyi online térben nyújtott szolgáltatás nyújtójára vonatkozik, amelyeknek a letelepedési helye az Unióban található, vagy amelyek szolgáltatása az Európai Unió területén elérhető, függetlenül a szolgáltatást biztosító szolgáltató letelepedési helyétől. Ez tehát azt jelenti, hogy az olyan nagy cégek, mint például a kínai AliExpress vagy az amerikai Facebook is kötelesek a DSA szabályainak megfelelni, mivel Európában is elérhetőek és igénybe vehetőek a szolgáltatásaik.
A másik fontos dolog, hogy az volt a probléma, ez már itt az előző vitában is előkerült, hogy még a legszakavatottabb szakemberek számára is teljesen átláthatatlan módon kezelték ezek a nagy szolgáltatók a felhasználói tartalmakat, és valószínűleg profilíroztak is. Ezt kiküszöbölendő vagy legalábbis erre reagál a DSA azzal, hogy a hatálya alá tartozó szolgáltató köteles lesz úgynevezett átláthatósági jelentést közzétenni a saját működéséről.
Ami még talán előremutató ebben: új szabályként jelenik meg, hogy az összes online platform nem csak az óriásplatformok köteles lesz az eddigieknél egyértelműbb panaszkezelési mechanizmusokat alkalmazni. Ezentúl a fogyasztó által előterjesztett panaszokra adott válaszaikat részletes indokolással lesznek kötelesek ellátni.
Tehát mi is támogatjuk, hogy ez legyen a magyar jogrend része, de ugyanakkor szeretném felhívni arra a figyelmet, hogy ez nem orvosol minden problémát, és ezért azt gondolom, hogy a jövőben foglalkozni kell ezzel a területtel.
Hogy egy egészen konkrét példát mondjak: bár a DSA azt mondja, hogy vonatkozik ez minden olyan cégre, amely Európa területén szolgáltat, ugyanakkor azt is kimondja, hogy ha bármilyen jogvita merül fel, akkor azokat abban az európai uniós tagállamban kell lefolytatni, ahol ezeknek az óriásszolgáltatóknak leánycége van. Tehát a Facebook esetében ez Írország, vagy éppen a streamingszolgáltatók, tehát a Netflix esetében viszont ez Hollandia.
(11.10)
Viszont ez még mindig nem orvosolja azt a problémát, hogy mi van abban az esetben, ha egy ilyen szolgáltató egyértelműen sérti a magyar törvényeket. Hogy egy konkrét példát mondjak, például sérti a magyar gyermekvédelmi törvényt, ha egy ilyen streaming szolgáltató például LMBTQ, genderpropagandát népszerűsítő, gyermekeknek szóló mesét tesz be a kínálatába, de nem rakja oda a 18-as karikát. Ez egyértelműen sérti a magyar gyermekvédelmi törvényt. Ebben az esetben a jelen helyzetben a magyar állam nem tud fellépni. Mert mi mehetünk Hollandiába, de a holland hatóság a holland szabályok szerint, illetve az európai uniós, többek között a DSA irányelvei szerint fog eljárni, ezek alapján viszont ezek a tartalmak nem törvénysértők. A magyar szabályok szerint viszont igen. Mégsem tudjuk ezeket a jogsértéseket szankcionálni, nem tudunk a magyar jognak érvényt szerezni.
Tehát azt gondolom, hogy ez egy fontos előrelépés, ezért támogatjuk, de azt is javaslom a tisztelt Országgyűlésnek, hogy ennyivel viszont ne elégedjünk meg, és vizsgáljuk tovább, hogy hogyan lehet a magyar jogot érvényesíteni ezeknél az online szolgáltatóknál. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)