FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő, az egyes agrártárgyú törvények módosításáról szóló, 24 törvény módosítását magába foglaló törvényjavaslat kidolgozása során az elsődleges cél a jogalkalmazók részéről felmerült, illetve az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szükségessé vált változások átvezetése volt. A jelen felszólalásomban röviden összefoglalom a módosítások leglényegesebb tartalmát.
Az illetékről szóló törvény módosítása értelmében a vagyonszerzőt a jövőben akkor is megilleti a visszterhes termőföldszerzéshez kapcsolódó illetékmentesség, ha a termőföld használatát vagy hasznosítását olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben a vagyonszerző vagy közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik.
A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló törvény és az Országos Magyar Vadászkamaráról szóló 1997. évi XLIV. törvény módosítása együtt biztosítja, hogy a vadászati jegy kiállításának és érvényesítésének, valamint a vadászati engedély kiadásának ellentételezéséért fizetendő díj mértékét a jövőben a vadászkamara állapíthassa meg. Az új szabályozás gördülékeny bevezetését a fizetendő díj mértékének megállapításához kapcsolódó átmeneti rendelkezés biztosítja.
A növényfajták állami elismeréséről, valamint a szaporítóanyagok előállításáról és forgalomba hozataláról szóló törvény módosításának célja a vetőmag-előállítók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a zártkörzet kialakításához kapcsolódó hatósági eljárások egyszerűsítése.
A vetőmagtörvény hatályos előírásai hosszadalmas, részben felesleges eljárást írnak elő akkor is, ha nincs egyeztetési eljárást kezdeményező földhasználó. A módosítás eredményeképpen az engedélyezési eljárást kizárólagosan csak azon zártkörzet-kialakításoknál lesz szükséges lefolytatni, ahol a kialakítással érintett földhasználó egyeztetési igényét bejelenti, de nem sikerül megállapodnia a vetőmag-előállítóval.
(11.20)
A termőföld más célú hasznosítása esetén fizetendő földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság mértéke tíz éve változatlan összegű, az időközbeni inflációt nem követték ezek a díjak. Annak érdekében, hogy a földvédelmi járulék és a földvédelmi bírság a termőföld védelmével kapcsolatos szerepét változatlanul be tudja tölteni, indokolt a mértékük jelenlegi árszínvonal figyelembevételével történő megemelése. Ezt szolgálja a termőföld védelméről szóló törvény módosítása.
A termőföldvédelmi törvény módosítására irányuló javaslat továbbá elősegíti a zártkerti ingatlanok megfelelő hasznosítását is. A zártkerti ingatlanokon a hasznosítási kötelezettség elmulasztása miatti eljárást, valamint az engedély nélküli, más célú hasznosítás miatti eljárást a jegyző ilyen irányú jelzése esetén ezentúl minden esetben kötelező lesz megindítani.
Kiemelt kormányzati cél az öntözött területek növelése és a már meglévő öntözött termőföldek megtartása, ezért az öntözött területek földvédelmi és vízgazdálkodási szempontból is kiemelt értéket képviselnek. A termőföld védelméről szóló törvény módosításával az öntözési közösség területét képező termőföld más célú hasznosítása tilos lesz, ami alól csak a mezőgazdasági művelést elősegítő, illetve az öntözéses gazdálkodáshoz szükséges beruházások fognak kivételt képezni.
Az átlagosnál jobb minőségű termőföldeken is biztosítani szükséges a termőföld művelési ágának megfelelő műveléshez, a mezőgazdasági termeléshez vagy az erdőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó eszköz telepítésének vagy építmény elhelyezésének a lehetőségét, legfeljebb egy hektár térmértékig. Javasolt ezzel összefüggésben a földvédelmi járulék alóli mentesség esetköreit akként módosítani, hogy az ilyen eszközök telepítése vagy építmények elhelyezése járulékmentes legyen.
Az elektronikus gazdálkodási napló egy olyan új közigazgatási szolgáltatás, amely a gazdálkodók adminisztratív kötelezettségeinek egyszerűsítését teszi lehetővé több, adatrögzítést szolgáló nyilvántartást integrálva. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletről szóló törvény módosítása megteremti az elektronikus gazdálkodási naplóban rögzített adatok élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszerben, azaz a FELIR-ben történő kezelésének jogi alapját, és megállapítja a személyes adatok kezelésére vonatkozó előírásokat is.
Az erdő látogatásának a vadászatra jogosult általi korlátozása az elmúlt időszakban a társadalomban feszültségeket keltett. Annak érdekében, hogy az erdőlátogatók és a vadászok is megfelelően ki tudják használni az erdeink által nyújtott lehetőségeket, egyértelmű törvényi szabályozásra van szükség. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény módosításával a jövőben eltérő szabályok vonatkoznak az erdőlátogatás korlátozására a társas vadászat és az egyéni vadászat esetén. Társas vadászat esetén a korlátozás ideje a társas vadászat bejelentett időtartamához igazodik azzal, hogy az azt megelőző napon is korlátozás tehető annak érdekében, hogy a területen biztosan ne maradjon erdőlátogató. Egyéni vadászat esetén az erdő látogatásának korlátozási időtartama a jövőben nem terjedhet ki teljes napokra, csupán a délutáni óráktól a reggelig tartó időszakra. A kijelölt turistautakon a vadászat ideje alatt is közlekedhetnek, azonban az megtiltható lesz, hogy ezekről az utakról a turisták letérjenek.
A bürokráciacsökkentést szem előtt tartva a törvény módosítása továbbá megszünteti a természetvédelmi hatóság és az erdészeti hatóság párhuzamos engedélyezési jogkörét lovas, illetve technikai sportverseny rendezése esetén.
A fásításból történő fakitermelés elektronikus bejelentési kötelezettsége az eredetileg 2024. január 1-jétől hatályba léptetendő rendelkezéshez képest szélesebb körben lesz kötelező. A megfelelő felkészülési határidő biztosítására tekintettel azonban ez a rendelkezés csak 2024. július 1-jétől lép hatályba.
Az erdőtörvény módosításával a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedésiinfrastruktúra-beruházásoknál erdő igénybevétele esetén a csereerdősítést állami erdészeti társaság fogja végezni a beruházóval kötött szerződés alapján.
A Nemzeti Földalapról szóló törvény módosítása megteremti annak a lehetőségét, hogy a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv, a természetvédelmi érdekeket szem előtt tartva, mintagazdasági földhasználati szerződést köthessen. Ennek feltétele, hogy a természetvédelmi kezelésért felelős szerv a saját használatot a rendelkezésre álló eszközökkel nem képes megvalósítani, vagy a vagyonkezelt terület átlagos természetvédelmi értékű, és a hagyományos gazdálkodási módok a természetvédelmi kezelés részét képezik. A törvény továbbá kiegészül a megbízási szerződés megszűnése lehetséges eseteivel is, amelyet a jogszabály eddig nem tartalmazott.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt évek szélsőséges időjárása miatt a kárenyhítő juttatások iránti igény olyan mértékben megnövekedett, hogy a nagy összegű kifizetések az agrárkárenyhítési alap forrásainak kimerüléséhez vezettek. Szükségessé vált erre figyelemmel a mezőgazdasági termelést érintő időjárási és más természeti kockázatok kezeléséről szóló törvény módosításával az alap megerősítése, amelyet a jelenlegi pénzeszközök, azaz a termelői hozzájárulás és az ezzel egyenértékű nemzeti kiegészítő forrás mérsékelt megemelése mellett uniós források bevonása fog biztosítani.
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény módosítása többek között az önkéntes és a törvény erejénél fogva keletkezett agrárkamarai tagság viszonyát pontosítja, illetve meghatározásra kerül az is, hogy az agrárkamara a volt tagjainak adatait mennyi ideig kezelheti. A kamarai törvény módosításával egyértelműbbé válik az agrárkamarai tagságra kötelezett személyek köre.
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy a körhegybíró több borvidéken fekvő hegyközség működési területére is kinevezhető legyen. Erre irányul a hegyközségekről szóló törvény módosítása.
A HORINFO néven ismert horgászszövetségi szakrendszer mellett új, ügyfélbarát környezetet biztosító alkalmazás indul el a horgászokmányok elektronizációja és az e-ügyintézés egyszerűsítése érdekében, támogatva a jogszabályi kötelezettségek teljesítését, a halgazdálkodói feladatok ellátását és az ellenőrzését. A halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló törvény módosítása ennek a jogszabályi hátterét biztosítja. A javaslat megállapítja a horgászszövetség által közfeladat-ellátás keretében kiadott horgászokmányokra, a horgászvizsgára, valamint a horgászregisztráció miatt szükséges nyilvántartás vezetésére vonatkozó szabályokat, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatási feladatokat és az adatkezelési jogosultságot.
A halgazdálkodási törvény módosítása a jogérvényesítést elősegítő rendelkezéseket is tartalmaz. E körbe tartozik a helyi horgászrendi előírásokat megszegő személlyel szemben alkalmazható figyelmeztetés intézményének megszüntetése abban az esetben, ha a halfogás helyi korlátozásának be nem tartása miatt indul eljárás; valamint bizonyos halgazdálkodással összefüggő tevékenységek esetén a kellő visszatartó erőt biztosító szankció megállapítása.
A földforgalmi törvény és a kapcsolódó törvények módosítására irányuló javaslat speciális szabályozást alakít ki a hatóság által elismert rizstelep tulajdonjogának átruházására és használatára vonatkozóan. A rizstermesztés sajátosságaiból adódóan a földhasználónak jelentős ráfordításokat kell eszközölnie, ezért kiemelt érdek fűződik ahhoz, hogy a rizstelephez tartozó földrészletek egy birtoktestet képezzenek, hasznosításuk egy egységként, azonos időtartammal és feltételek mellett történjen. A visszaélések megelőzése érdekében és a jogbiztonság követelményének eleget téve a rizsteleppé minősítésre hatósági eljárás keretében kerül sor.
(11.30)
A rizsteleppé minősítés jogi jellegként az érintett ingatlanok tulajdoni lapjára is felkerül, így a rizsteleppé minősítés a közhiteles ingatlan-nyilvántartásból mindenki számára megismerhető lesz.
A közeli hozzátartozói viszony a földforgalmi szabályozásban több esetben privilegizált helyzetet élvez. A javaslat lehetővé teszi, hogy a földművesnek nem minősülő természetes személy a közeli hozzátartozójától egy hektár térmértékig megszerezhesse a föld használatát is.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény alapján a mezőgazdasági termelőknek a meglévő és a vízjogi engedély alapján üzemelő harmadlagos művekhez való csatlakozásához az üzemeltetők hozzájárulása szükséges. A módosítás az öntözéses gazdálkodás mint közérdekű cél megvalósítását biztosítja azáltal, hogy amennyiben a csatlakozáshoz szükséges feltételek mindegyike fennáll, ne legyen megtagadható a harmadlagos műhöz történő csatlakozás.
Az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény módosítása továbbá megalapozza a fenntartható vízgazdálkodási közösség területe jogi jellegének ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését is.
A közös agrárpolitikából és a nemzeti költségvetésből biztosított agrártámogatások eljárási rendjéről szóló törvény módosítása a gyakorlati tapasztalatok alapján szükséges pontosításokat, kiegészítéseket tartalmaz. A jogutódlási eljárások lefolytatásának egyszerűsítése érdekében az adatkezelő a szükséges dokumentumokat, adatokat a jövőben nem a kedvezményezettől, hanem a rendelkezésre álló közhiteles nyilvántartásból, vagyis az elektronikus anyakönyvből fogja beszerezni.
Az agrártermékek eredetvédelméről szóló törvény módosításának célja az eredetvédelmi szabályok pontosításával az oltalom alatt álló elnevezésekkel kapcsolatos eljárások egyszerűsítése, egyértelművé tétele, valamint a fogyasztók tisztességes tájékoztatásának elősegítése. A javaslat pontosítja az oltalom alatt álló elnevezéssel azonos cégnévnek vagy előállítási helynek az agrártermék csomagolásán való feltüntetésével kapcsolatos követelményeket, valamint pontosításra kerülnek a gazdasági szereplők borászati termékekkel és egyéb agrártermékekkel kapcsolatos adatszolgáltatására vonatkozó előírások is. Az előzőekben felsoroltak mellett a törvényjavaslatban található módosítások a más törvényekkel való szabályozási összhang megteremtését, valamint deregulációs, jogharmonizációs, illetve jogtechnikai célokat szolgál.
Tisztelt Országgyűlés! A részletezett javaslatok az egységes jogalkalmazás elősegítését, az adminisztráció csökkentését és a közfeladatok hatékonyabb ellátását szolgálják. Kérem tehát tisztelt képviselőtársaimat, hogy az elmondott indokok alapján a törvényjavaslat elfogadását támogassák. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)