KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! November 30-án kezdődik a 28. klímacsúcs Dubajban. Ennek a klímacsúcsnak az elnöke nem más, mint az abu-dzabi olajtársaság vezérigazgatója. Ez nyilvánvalóan egy erős provokáció, sok jót nem ígér.
Mindeközben a klímaösszeomlás elkezdődött, és mintha egyre távolabb kerülnénk a párizsi klímacéloktól. Ha azt nézzük, hogy 2010 óta 10 százalékkal növekedett globálisan a károsanyag-kibocsátás szintje, akkor láthatjuk, hogy mekkora a baj. Nyilván ettől nem független, hogy a világon a két legnagyobb olajtársaság profitrátája pedig az elmúlt négy esztendőben a duplájára növekedett. Márpedig, ha túllépjük a másfél fokos növekedést, akkor nagyon komoly bajba kerülünk, akkor a környezetünk élhetőségét végleg elveszítjük.
Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan! tartja a mondás, és nagy kérdés, hogy a kormány hogyan gondolkodik, illetve hogyan cselekszik itt, Magyarországon ebben a kérdésben. Ha van cselekvési kérdés, ha van szuverenitási kérdés, akkor ez az, és jelenleg ez a legfontosabb és a legkomolyabb szuverenitási kérdés Magyarországra nézve is.
Ha megnézzük a számokat és a tendenciákat, akkor sajnos nem állunk jól. A magyar kormány arra hivatkozik, hogy Magyarország klímabajnok. Való igaz, hogy a rendszerváltás szintjéhez képest csökkent a károsanyag-kibocsátásunk, de ezt nem a Fidesz-kormánynak köszönhetjük, hanem az akkori kommunistáknak és a KGST összeomlásának, hogy a gazdasági teljesítményünk leépült ahhoz képest, és ez vonta magával a károsanyag-kibocsátás szintjét. Ha a Fidesz-kormány tevékenységét nézzük, akkor pont hogy növekedett a károsanyag-kibocsátásunk, hiszen a 2014-es szinthez képest 5 százalékponttal nőtt a károsanyag-kibocsátás, rosszabbul teljesítettünk, mint az Európai Unió átlaga. Az Európai Unió átlaga csökkent 7 százalékponttal, miközben Magyarországon növekedett a károsanyag-kibocsátás.
Hogy mit lehet tenni, ezzel kapcsolatban fogalmaztunk meg egy tízpontos zöld klímavédelmi javaslatcsomagot, amelynek az 1. pontja rögtön az, hogy legyen Magyarországon önálló klímavédelmi minisztérium. Jelenleg van egy Lantos Csaba által vezetett környezetszennyezési minisztériumunk, és például, ha megnézzük a legutóbbi időszak lépéseit, a környezeti hatósági szerződés bevezetésével egyértelműen megmutatták, hogy nem a klímavédelem, hanem a szennyező multinacionális nagyvállalatok oldalán áll a kormány, hiszen egy kiskaput biztosítanak számukra.
A legfontosabb lépések között mindenképpen ki kell emelni, hogy meg kell szabadulnunk a fosszilis energiahordozóktól, itt a kőolaj-, illetve földgázfüggést kell kiemelni, ami nem csupán szénhidrogénfüggést jelent Magyarország számára, hanem a putyini Oroszországtól való függést is. Ha van szuverenitási kérdés, ez az: hogyan szabadulunk meg a fosszilis energiahordozóktól? Például úgy kéne, hogy országos szigetelési programot indítunk, de a magyar kormány hallani sem akar erről, vagy úgy, hogy feloldják a 2016 óta életben lévő tiltást, ami a szélenergia felhasználására vonatkozik, és el kéne törölni azokat az adminisztratív és adózási korlátokat is, amelyekkel például a lakossági háztartási szolárenergia-felhasználást sújtják. Fejleszteni kellene a közösségi közlekedésünket. Jelenleg Lázár János vezetésével egy olyan Közlekedési Minisztériumunk van, amely inkább leépíti ezt az ágazatot, bezárja a vasúti szárnyvonalakat, holott pont az autózás alternatíváit kellene erősíteni, ami a vonatközlekedés, ami a közösségi közlekedés a városokban vagy a városok között, vagy például a kerékpáros közlekedés. Ez lenne az igazán zöld- és fenntartható megoldás.
Szoktak arra hivatkozni, hogy szükségünk van atomenergiára. Most csak egyetlenegy pontot emelnék ki: nem tudom, tudjáke, hogy egy kilowattóra árammennyiség előállítása, amit atomenergiából állítunk elő, ha a teljes életciklusra vetítjük, ez 66 gramm szén-dioxid-ekvivalens károsanyag-kibocsátással jár. Ez a szolárenergia esetén 30 gramm, a szélenergia esetén csupán 10 gramm károsanyag-kibocsátás, tehát töredéke az atomenergia károsanyag-kibocsátásának is. Ezért is kellene a megújuló energiaforrásokban gondolkodni.
Beszélhetnénk az oktatási rendszerről, a klímavédelmi ismeretek szükségességéről, a klímaváltozással szemben ellenálló mezőgazdaságról, a zöldterületek védelméről, nagyon sok pontról, amit az LMP ezen a héten kifejt a nyilvánosság előtt is.
Zárásként egy kérdést szeretnék feltenni, ez egy állandó kérdés az elmúlt egy évben. Hol van, hova tűnt Lantos Csaba, a magyar kormány részéről ki fog minket képviselni a dubaji klímacsúcson, és lesze elég szuverén a magyar kormány, hogy cselekedni tudjon, hogyan készítik fel Magyarországot a klímaváltozás negatív hatásaira, hogyan védenek meg minket a klímaválságtól? Köszönöm szépen. Erre várom a választ. (Taps az LMP padsoraiból.)