DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Nem először hozza a Ház elé ezt a témát, és már legutoljára is örömömet fejeztem ki, hogy napirenden tartja mindig ezt a kérdést. Ezt nem cinikusan mondom, hanem valóban fontosnak tartom. De először is, szerencsétlen dolog, hogy egy interpelláció keretében beszélünk erről, sem ez az alkalom, sem az időkeret nem biztosítja azt, hogy minden kérdést megvitassunk egy ilyen ügyben.

És természetesen én arra nem tudok válaszolni, hogy egy országgyűlési bizottság tárgysorozatba veszie az ön javaslatát, hiszen ön is ismeri a házszabály rendelkezéseit: az Országgyűlés azokat a törvényjavaslatokat tárgyalja, amiket a kijelölt bizottság erre alkalmasnak talál. Sajnálom, ha eddig nem sikerült olyan javaslatot benyújtaniuk, amit az Igazságügyi Bizottság alkalmasnak talált, de ezen én nem tudok segíteni. A kormány pedig nem szólhat bele abba, hogy az Országgyűlés bizottságai milyen javaslatokat vesznek tárgysorozatba.

Ami az ön által felvetett problémákat illeti: már legutóbb is kértem arra, válasszuk külön azt, hogy mi miatt vannak büntetőeljárások Magyarországon. Ha a büntetőeljárás a végrehajtók tevékenységével kapcsolatos, tehát a bírósági végrehajtás során elkövetett esetleges törvénysértésekkel kapcsolatos, akkor jogosan teszi föl azt a kérdést, hogy miért nem változnak meg azok a szabályok, amelyekben meg lehet sérteni a végrehajtási eljárás szabályait. De azt szögezzük le  erre is többször több képviselő hölgynek és úrnak felhívtam a figyelmét , hogy nem a végrehajtók rendelik el a végrehajtást, nem a végrehajtón múlik az, hogy valaki ellen végrehajtást kell folytatni. Egy bírósági ítéleten vagy közjegyzői okiraton alapul a végrehajtás. Tehát az egész eljárás kiindulópontja a törvényhozástól és a végrehajtó hatalomtól független bíróság, igazságszolgáltatási döntés. És ez jól is van így, hogy az igazságszolgáltatás határozza meg azt, hogy valakivel szemben végrehajtást kell indítani.

A végrehajtás alapja az, hogy önként nem teljesítette valaki a tartozását, önként nem hajtotta végre például a bírósági ítéletet. Tehát nem azért van végrehajtás, mert ez szükségszerűen mindig következik egy ítéletből vagy egy döntésből, azért van végrehajtás, mert az önkéntes teljesítés elmaradt. És utána számos jogorvoslati lehetősége van valakinek arra, hogy kifogásolja a vele szembeni végrehajtást. Ilyen a végrehajtási kifogás, ahogyan a nevében is benne van, vagy akár végrehajtási pert is indíthat, ha úgy érzi, hogy ő nem tartozik, nem valós a vele szembeni követelés. Tehát van jogorvoslati lehetősége az adósoknak.

És akkor eljutottunk oda, hogy az ön által javasolt megoldások alkalmasake arra, hogy megváltoztassák, mondjuk, a végrehajtási eljárást. Efelől kétségeim vannak. Az állami végrehajtás, ahogyan ön fogalmazott, hogy állami kézbe vegyék a végrehajtást, van ilyen jelenleg, ez az adóvégrehajtás. Tehát a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által folytatott végrehajtások, az adóvégrehajtás a köztartozások esetén egy állami végrehajtás. Nem tudom, hogy kinek mi a tapasztalata a NAV végrehajtásával, de talán ha, hogy mondjam, empátiát kér számon a NAV-végrehajtáson, az nem biztos, hogy helyes lenne, hogy csak ezért helyezzük át a bírósági végrehajtást állami kézbe.

Az önálló bírósági végrehajtók nem a köztartozásokat, hanem a magántartozásokat hajtják végre, a peres felek közötti magánvitákból származó követeléseket hajtják végre.

(15.30)

Tisztelt Ház! Egy interpelláció keretében nem tudjuk ezt megbeszélni, de kérem a képviselő urat, hogy fogadja el a válaszomat. Mindent elmondtam már nemcsak most, hanem korábban is önnek, amit erről lehetett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)