DR. KOZMA ÁKOS, az alapvető jogok biztosa, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! 9499 állampolgári érdeklődés, 5740 új ügy, 4951 befejezett ügy, 123 ügytípus, 226 kiadott jelentés, 169 megfogalmazott ajánlás, 263 hatósági ügy, ebből 96 végzés, 84 határozat; 6 új területi iroda, 3 ideiglenes területi iroda és információs pont, megközelítőleg 70 helyszíni látogatás. Ezek a számadatai a 2022. esztendőnknek.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igazán nagy örömömre szolgál, hogy röviden újra ismét módomban áll bemutatni az Országgyűlés előtt hivatalunk, az ombudsmani intézmény előző esztendei, 2022-es tevékenységének sarokpontjait.
Engedjék meg, hogy a 2022. évi beszámolóval kapcsolatos szóbeli kiegészítésem kapcsán egy nagyon fontos évfordulóra hívjam fel a tisztelt Országgyűlés figyelmét. A világ eddigi egyetemes fejlődésének sorsdöntő, meghatározó momentuma volt az ENSZ által éppen 75 esztendővel ezelőtt, 1948-ban elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. A nyilatkozat elfogadása ma is egy korszakhatárt szimbolizál, annak szövege civilizációs vívmány, úttörő jelentőségű a modern kori történelemben. Ahogyan akkoriban megfogalmazták, a cél az volt, hogy a nagy világégés után egy egységes dokumentumban a szükségtől és félelemtől mentes élet pontos mibenlétét konkretizálják, melyre az egyének, az államok és az emberiség alapvető viszonyítási pontként tudnak tekinteni. Olyan közös eszményt testesített meg, amelyet minden nemzetnek el kell érnie és szem előtt kell tartania. Akkor kimondottan nem volt cél az, hogy a nyilatkozat ezen túl jogi kötőerővel bírjon, számonkérhető kötelezettséget teremtsen; a nyilatkozat ma is aktuális alapjogi katalógus, emberképe jelentős hatást gyakorol a jogrendszerre, a jogi gondolkodásra, az elindítója és mintája volt az őt követő nagy jelentőségű emberi jogi egyezmények egész sorának.
A jog alá rendelt állami működés, a kiszámíthatóság, az előreláthatóság és a stabilitás nemcsak biztos pontot jelentenek egy gyorsan változó világban, hanem ma is lényegi összetevői, sőt megalapozói az alapvető jogok védelmének. A demokratikus jogállam létrejöttével a társadalom számára megélhetővé vált, hogy az alapjogok nem pusztán deklarációk, politikai kinyilatkoztatások, hanem kikényszeríthető és valódi jogosultságok. Léteznek alkotmányos garanciák a kikényszerítésre, és vannak intézmények, amelyek erre jogosultak.
Az emberi jogok területe mindig is terepe volt és terepe lesz a vitáknak; az emberi méltóság, a mások jogaira tisztelettel tekintő szabadság, a szolidaritás, a közösségért való felelősség olyan értékek, melyekről nem feledkezhetünk meg. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata és az erre épülő emberi jogi gondolkodás ma is azt üzeni mindenkinek, hogy nem létezhetnek jogok jogismeret és felelősségvállalás nélkül, az egyéni felelősségvállalás pedig nem létezhet méltóság, az autonómia tisztelete, a bizalom és a megtartó közösségek nélkül.
A magyar ombudsmani intézmény, az alapvető jogok biztosa büszkén vállalja, hogy ezen nyilatkozat örököse, a működésünk, a gyakorlatunk, az általunk lefolytatott vizsgálatok ennek az eszménynek a szellemében zajlanak, a nyilatkozat által megfogalmazott célkitűzéseket szolgálják ma is.
Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Szóbeli kiegészítésemben az írásban is, kötet formájában önök elé benyújtott, illetve elektronikusan is benyújtott beszámolónkat, engedjék meg, hogy néhány gondolattal kiegészítsem.
Úgy gondolom, hogy a beszámolás nem egyszerűen a mindenkori ombudsman alkotmányos kötelezettsége, hanem egy különleges lehetőség. Lehetőség arra, hogy évről évre élőszóban is kiemeljük és bizonyos szempontból tágabb kontextusba helyezzük mindazokat az adatokat és számokat, melyek a 2022-es beszámolónkban szerepelnek; kiemeljük azokat az eredményeket, kérdéseket, vizsgálatokat, ügyeket és tapasztalatokat, amelyekről reményeim szerint így teljesebb képet kaphat a tisztelt Országgyűlés.
Ahogyan minden évben, most is először az első szó a köszöneté. Szeretném mindenekelőtt megköszönni helyetteseimnek, Szalayné dr. Sándor Erzsébet biztoshelyettes asszonynak és dr. Bándi Gyula biztoshelyettes úrnak az elismerésre méltó és évről évre hazai és nemzetközi színtéren a nemzetiségek jogainak, illetve a jövő nemzedékek érdekeinek védelme kapcsán végzett munkájukat. Szeretném most is megköszönni a hivatal valamennyi munkatársának azt az elkötelezett, magas színvonalú szakmai munkát, melyet a rendkívüli kihívásokban gazdag, 2022. esztendőben teljesítettek. És köszönet illeti végül, de nem utolsósorban a hozzánk forduló polgárokat, hogy megosztották velünk a problémáikat, a nehézségeiket, melyek az alapjogaik gyakorlását nehezítették az élet bármely területén, és kérték a segítségünket, illetve a támogatásunkat.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az ombudsmanokat mindig is sajátos viszony fűzte és fűzi az Országgyűléshez. Az alapvető jogok biztosát megillető szakmai és jogi autonómia és az esetleges véleménykülönbségek mellett nagyon fontos a bizalom és a támogatás az Országgyűlés részéről, enélkül a mindenkori ombudsman munkája nem lehet teljes értékű. Ezért köszönöm önöknek, a magyar Országgyűlésnek, a kormánypárti, illetve az ellenzéki képviselőknek egyaránt azt a 2022-ben is irántunk tanúsított megkülönböztetett figyelmet, a kérdéseiket, a figyelemfelhívásaikat, amelyek hatással voltak, sőt nemegyszer érdemben alakították a munkánkat. Ahogyan azt tavaly is kiemeltem a beszámolómban, igyekezni fogunk a továbbiakban is a felénk megfogalmazott elvárásoknak és kihívásoknak megfelelni, a hivatalba vetett bizalmat megszolgálni az idei esztendőben is.
(18.20)
Ahogyan azt a beszámolómhoz írt előszóban megfogalmaztam, a 2019 őszén kezdődő biztosi mandátumom felén is túljárva kijelenthetjük, hogy rendkívüli időkben láthatom el alkotmányos feladataimat, hiszen 2020 tavaszától a Covid-járvány, az azzal járó intézkedések, következmények, illetve 2022 tavaszától az orosz-ukrán háború, az azzal összefüggő humanitárius veszélyhelyzet, a rendkívüli gazdasági helyzet állította és állítja szűnni nem akaró kihívások, feladatok elé a magyar ombudsmani intézményt. Büszkék vagyunk arra, hogy hivatalunk az említett rendkívüli kihívások és erőfeszítések közepette, az egyre bővülő, sokrétűbbé váló feladatai, hatáskörei és felelősségi körei mellett is tartani tudja a korábbi szakmai színvonalat. Jó érzés azt látni, hogy a nemzetközi jogvédelem prominens szereplői is úgy látják, hogy hivatalunk magas minőségben, nagy elkötelezettséggel látja el feladatait.
Tudjuk azt is, hogy nem szabad semmilyen dicsérettel vagy eredménnyel megelégedni, mert mindig van hová fejlődni, van mit tanulni. Gondolkodjunk bárhogy is, bármilyen kritikus szemmel az ombudsmani jogvédelem jelenéről, a közös pont az lehet, hogy mindannyian hiszünk a nyilvános vita és problémafelvetés erejében, az érdemi, alkotmányos párbeszéd és az ehhez szükséges szakmai előkészítő munka fontosságában.
Joggal bízhattunk abban, hogy a világjárvány legsúlyosabb időszakát magunk mögött hagyva 2022-ben egy kicsit vissza tudtunk térni a rendes kerékvágáshoz, de ebben sajnos csalódnunk kellett. A 2022. február 24-én kezdődő orosz-ukrán háború, az azzal járó pusztítás, az emberi szenvedés, az annak nyomán kialakult humanitárius válsághelyzet traumatikus és megrázó minden jóérzésű ember számára. Jól látható volt, hogy a kezdetektől fogva cselekvés vált szükségessé, elkötelezettnek kellett lenni az emberi jogok védelme iránt, aktív szolidaritást kellett vállalni egyénileg és közösségként is. Segíteni és támogatni kell és kellett a háború minden áldozatát, a menekülő embereket és családokat.
Kiemelten fontosnak tartottam, hogy személyesen kövessem nyomon az aktuális helyzetet. Folyamatosan azon dolgozunk munkatársaimmal, hogy minél több emberhez közvetlenül jogi és humanitárius segítségnyújtási céllal közel juthassunk. Hivatalunk reakciósebességét mutatja, hogy szinte azonnal, pontosabban egy héten belül, március elején már ideiglenes területi irodát nyitottunk az érintett magyar-ukrán határszakasz közelében, ahol munkatársaink személyesen működtek közre az azonnali segítségnyújtásban, az ügyintézésben, a jogi tanácsadásban. Emellett a lehető legnagyobb gyorsasággal szerveztük meg természetesen a tájékoztatást online formában is. Hivatalunk honlapján, illetve közösségi oldalán rendszeresen frissülő információkkal biztosítottuk a háború elől menekülők tájékozódását ukrán, magyar és angol nyelven.
A katasztrófavédelmi és rendészeti szervekkel, egyházi és civil szervezetekkel is egyeztetve a háború elől menekülők, a Magyarországra érkező emberek támogatására aktív szerepvállalásunk részeként ideiglenes területi irodát is fenntartottunk és tartunk fenn ma is a háború kirobbanásának kezdetétől az ukrán-magyar határszakasz közelében a leginkább érintett régiókban, Záhony és Beregsurány településeken. Munkatársaim emellett később a fővárosban a menekülők ellátása érdekében nyitott befogadóközpontban is folyamatosan segítséget nyújtottak a BOK Sportcsarnokban. A közvetlen segítségnyújtás mellett magyar, angol és ukrán nyelvű tájékoztató anyagokat osztottunk szét, lehetőséget biztosítottunk a hatóságok eljárásaival szembeni panaszok benyújtására.
Aktivitásunkat szintén jól mutatja, hogy 2022 márciusában jómagam is, munkatársaim is visszatérő vendégek voltunk a régióban. Számos alkalommal látogattunk el közvetlenül az ukrán-magyar határra, az ott található településekre, egyeztettünk a helyi szervezetekkel és szervekkel. A közvetlen jogi és humanitárius segítségnyújtás mellett a hivatalbóli vizsgálat keretében tekintettük át a menekülő gyermekek oktatáshoz való hozzáféréssel, integrációjával kapcsolatos helyzetet, adatokat. A jelentéseink nyilvánosak, kiadtuk őket, és a jelentéseinkben ajánlásokat is megfogalmaztunk. Így kezdeményeztem például a szaktárcánál, hogy a szakmai szervezetekkel együttműködve intézkedjen az interkulturális program kiadására vonatkozó feladatainak teljesítése érdekében.
Tevékenységünk nemcsak a hazai, de a nemzetközi emberi jogi jogvédelemben is kiemelt figyelmet kapott 2022-ben. Több nemzetközi delegáció is Magyarországra látogatott a kezdeményezésünkre, így személyesen tekinthették át a magyar-ukrán határszakaszon folytatott alapjogvédelmi munkánkat. Itt és most nyilván nincs mód és lehetőség e látogatások részletes ismertetésére a beszámolómban erről részletes tájékoztatást adtunk , azonban arról külön érdemes megemlékezni, hogy a Nemzetközi Ombudsmani Szervezet elnöke, Chris Field úr többnapos látogatást tett meghívásomra Magyarországon, megtekintette a területi irodáink működését, megtekintette az ukrán-magyar és a román-magyar határszakaszokon folyó munkánkat, továbbá az ideiglenes területi irodáinkat, illetve több büntetés-végrehajtási intézetbe is látogatást tett velem. A látogatás során elnök úr hangsúlyozta, hogy az alapvető jogok biztosának és hivatalának tevékenysége nemzetközi viszonylatban az egyik legjobbnak minősül, különösen az ukrajnai menekültek megsegítése érdekében hozott döntések és intézkedések tekintetében. De hivatkozhatok továbbá Andreasz Pottakisz görög ombudsman, az IOI európai regionális elnöke, Peter Svetina szlovén ombudsman vagy Şeref Malkoç török ombudsman magyarországi látogatásaira is.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Beszámolónk első fejezete részletesen tartalmazza a hivatal működését, tevékenységét érintő információkat. Az ombudsmani munka mérőszámait, statisztikai adatait, néhány statisztikai számot hadd említsek! Míg 2021-ben összesen 147 jelentést adtunk ki, a tárgyévben, 2022-ben ez a szám már 226, amelyben 169 ajánlást is megfogalmaztunk. Jelzésértékű, hogy a 169 ajánlásunk kapcsán 153 esetben az ajánlás címzettjei az ajánlásainkat elfogadták.
A másik mérőszám, ami kiemelendő a beszámolómból, az az összes ügyszám mennyisége. A tárgyévben, 2022-ben 5740 beadvánnyal fordultak hozzánk, melyből hivatalunk a tavalyi évben 4951 ügyet be is fejezett és lezárt. Az ügyszámok alakulásában nagy szerepet játszanak az adott év speciális sajátosságai, a növekvő alapjogi portfólió, azok a külön hatáskörök és feladatok, melyekkel az ombudsmani intézményt bízta meg a törvényalkotó.
Továbbra is úgy látom ugyanakkor, hogy ezen adatok arra is mutatnak, hogy a panaszosok tekintetében továbbra is széles körű bizalom övezi a hivatalunk munkáját, a nemzetközi együttműködés során pedig világossá vált intézményünk komoly nemzetközi reputációja.
A tavalyi beszámoló biztosi expozéja során már megelőlegeztem, hogy részletesen be fogok számolni hivatalunk területi irodáinak indulásáról és az első tapasztalatokról, eredményekről. Ezen ígéretemhez híven tisztelettel számolnék be az Országgyűlésnek arról, hogy 2022-ben hivatalunk ténylegesen is nagyot lépett előre a területi irodák létrehozásával, komoly előkészületeket követően az állampolgárok általi elérhetőségünk, hozzáférhetőségünk és láthatóságunk területén.
A hivatallal egyidős fővárosi ügyfélszolgálat mellett lehetőséget kívántunk biztosítani az állampolgárok számára a személyes ügyintézésre, jogaik érvényesítésére, az ombudsmani eljárások szélesebb körben való elérésére. A panaszosok így tehát 2022 tavaszától a biztosi eljárást személyesen hat nagyvárosban, Szegeden, Debrecenben, Győrben, Székesfehérváron, Miskolcon és Pécsett is kezdeményezhetik. Itt várják munkatársaink azokat a polgárokat, akik ombudsmani segítséget kérnek. A területi irodáinkra igazán büszkék vagyunk, azok megnyitása a nemzetközi gyakorlatban is újdonságnak számít. A kevesebb mint egy évre visszatekintő adatok, statisztikák is azt támasztják alá, hogy az állampolgárok aktívan éltek a területi irodák nyújtotta lehetőséggel. Mindezt jól jelzi az is, hogy 2022-ben 3548 alkalommal fordultak a területi irodákon keresztül a hivatalhoz az ügyfelek.
Bízunk benne, hogy ezek a számok 2023-ban is emelkedni fognak. Itt kell megemlítenem, hogy a megnyitás éppen egybeesett az ukrajnai háború kezdetével. Az ukrán-magyar határon a közvetlen humanitárius segítségnyújtás mellett a menekülők számára információs pontként az ideiglenes területi irodáinkon kívül a debreceni, valamint a miskolci területi irodát jelöltük ki.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A biztosi jogvédelem mennyiségi adatai után szeretnék röviden beszélni a tartalomról is, ennek kapcsán pedig arról a különleges ombudsmani jogvédelmi fókuszról, mely a gyermeki jogokat, a fogyatékossággal élők jogait, a leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportok jogait klasszikus és hagyományos értelemben vett ombudsmani eszközökkel érinti, támogatja és segíti.
(18.30)
A hangsúlyos „nép ügyvédje” szerep azzal jár, hogy törvényi és egyben morális, intézményi kötelezettségünk is, hogy minden évben kiemelt figyelmet szenteljünk e csoportok jogainak; rendkívüli időkben, súlyos gazdasági és szociális válságok idején pedig különösen fontos, hogy szem előtt tartsuk a társadalmi szolidaritást a legkiszolgáltatottabb csoportok kapcsán. Ombudsmanként munkatársaimmal folyamatosan keresem a lehetőséget az olyan valódi, kézzelfogható eredményekkel járó együttműködések előmozdítására, melyek révén a visszás helyzetek közösen orvosolhatók.
2021-ben a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságával való együttműködésen alapuló ombudsmani gyermekotthon-felújítási projektet indítottunk, melynek során először a Vas vármegyei rumi különleges gyermekotthon, majd később a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató bajai lakásotthona újult meg. Ez a folyamat 2022-ben is folytatódott, 2022-ben a veszprém-gyulafirátóti gyermekotthon újult meg két szakaszban, és örömmel tájékoztatom az Országgyűlést, hogy a projektet 2023-ban is folytatjuk új helyszínekkel és új közreműködőkkel, idén a balassagyarmati Ipolyparti Fészek Gyermekotthon, illetve két Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei gyermekotthon megújítása zajlik a büntetés-végrehajtás és az Állami Erdészeti Részvénytársaságok aktív részvételével, az ombudsmani gyermekotthon-felújítási program keretében.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tárgyévben számos olyan jelentés kiadására került sor, melyek fókuszában a gyermekek jogainak védelme állt. A gyermekjogok világnapja után hét nappal engedjék meg, hogy néhány szót külön is szóljak erről a számomra talán legfontosabb területről! Minden évben november 20-án ünnepli az egész világ a gyermekjogokat és ennek kapcsán magukat a gyermekeket. Tisztelettel és nagyrabecsüléssel emlékezünk a gyermekjogi egyezmény elfogadására, mely ma is egyértelműen nemcsak a gyermeki jogok katalógusát alkotta meg, hanem az emberi jogok nemzetközi védelmének egyik legfőbb és legsikeresebb példája. Hangsúlyozni kell, hogy nem egyszerűen csak egy olyan emberi jogi dokumentumról van szó, melyre számos állam jogrendszere a gyermekvédelem kapcsán építkezni tud. A gyermekjogi egyezményt ugyanis úgy érezheti minden ember, minden gyermek a magáénak, hogy a gyermekek jogainak gyakorlása és korlátozhatósága szükségszerűen viták és kompromisszumok forrása, ezért is kulcsfontosságú az, hogy a gyermekjogi egyezmény valóban mindenkihez eljusson, az abban foglalt jogokat és elveket mindenki ténylegesen meg is ismerhesse.
Magyarországon az alapvető jogok biztosa őrködik a gyermekek jogainak védelme felett. Az ombudsman feladata, hogy folyamatosan nyomon kövesse a gyermekek jogaival kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségek teljesítését, emellett maga is elősegíti a gyermeki jogokkal kapcsolatos szakmai párbeszédet, konstruktív módon közreműködik a válaszkeresésben. Az ombudsmannak abban is megvan a szerepe és felelőssége, hogy a magyar alkotmányos rendszer sajátosságainak figyelembevétele mellett a nemzetközi gyermekjogi jogvédelem vívmányait, értékeit, meglátásait, jó gyakorlatait aktív figyelemmel kísérje.
A jelentéseimben hivatkozott gyermekjogi egyezmény olyan mérce és viszonyítási pont, mely nem egyszerűen a jogrendszereket, a jogi szabályozást és a gyakorlatot formálta, hanem alapvető hatással volt arra, hogy ma hogyan gondolkodunk a gyermekekről, a szülőkről, a jogokról és a felelősségről. Az államok világos, egyértelmű, el nem odázható, folyamatos kötelezettsége az egyezmény alapján például, hogy intézkedéseikkel megvédjék a gyermekeket az erőszak, a támadás, a fizikai és lelki durvaság, az elhagyás vagy elhanyagolás, a rossz bánásmód vagy a kizsákmányolás ideértve a nemi erőszakot is bármilyen formájától.
Azt képviseljük, mint ahogy az egyezmény is, hogy minden, a gyermekeket érintő döntés és intézkedés meghozatalakor a gyermeki jogok érvényesülése és a gyermekek nézőpontjának figyelembevétele a viszonyítási pont. A gyermekek nem kis felnőttek, nem puszta eszközei, szenvedő alanyai valamilyen döntésnek; a gyermekek önálló jogokkal, méltósággal, akarattal, egyéniséggel, fejlődő személyiséggel rendelkező emberek, akiknek kijár a mindenki mást, a felnőtteket is megillető tisztelet, az odafigyelés és a megbecsülés. Az ombudsman aktív gyermekjogi, gyermekvédelmi tevékenysége is ennek szellemében zajlik, ebből tud megfelelően építkezni.
A gyermeki jogok esetében kiemelten fontos, hogy azokat mind a szülők, mind pedig az állam a kibontakozó képességeknek megfelelően engedje gyakorolni, hogy a gyermekek hallathassák a hangjukat. Minden olyan kezdeményezés és javaslat üdvözlendő és támogatandó, mely a gyermekeket az életkoruknak megfelelően be kívánja vonni közös ügyeinkbe és a jövőnket érintő értelmes párbeszédbe.
Az ombudsman az általa feltárt alapjogi visszásságokkal szembenézve különösen a sérülékeny csoportok, ezen belül pedig a gyermekek jogainak védelme érvényesülése érdekében ajánlást tehet, javasolhat, szemléletváltásra vagy más megközelítésre sarkallhat és párbeszédet indíthat. Itt meg is kell állni, és világossá kell tenni, hogy az említett érdemi párbeszédhez fogadókészségre van szükség, az ugyanis csak a bizalomra épülhet, amihez hiteles fellépés, egyértelmű üzenetek szükségeltetnek.
Összegzően: a gyermeki jogok terén a jogalkalmazási gyakorlatban felmerülő kérdéseken, problémákon való közös gondolkodás, ezek rendszeres megvitatása, az alkotmányos párbeszéd nem fakultatív feladat, hanem, ha úgy tetszik, alkotmányos és egyben törvényi kötelezettségünk.
A gyermeki jogok kapcsán, tisztelt Országgyűlés, tévedés azt hinni, hogy ezek olyan tetszőlegesen bármilyen igényre vonatkoztatható, tartalom nélkül felhívható biankó igazolások, ma is rendre előkerül különböző kontextusban, hogy aki a gyermeki jogokat e megközelítésben említi, az eszköztelenné teszi a szülőket, családokat, pedagógusokat, az iskolát, mert nekik már semmit sem szabad, a gyermekeknek pedig mindent szabad. Ez természetesen így nem igaz. Én pont az ellenkezőjét gondolom igaznak: a gyermeki jogok eredeti lényegük szerint mindig a gyermekek igazolható, létező szükségletei nyomán írják elő a család, a társadalom és a szülő feladatait, kötelezettségeit. Egyenlő méltóság, az erőszak bármely formájától való védelem, a családban való nevelkedés, a véleménynyilvánítás és a meghallgatás, az egészség és a játék és természetesen az oktatásban való részvétel ezek, hölgyeim és uraim, a jó példák a gyermeki jogokra.
A gyermekek jogainak védelme területén az alapvető jogok biztosának ez az általános jellegű tudatformáló, információs és koordinációs feladata különösen lényeges, meg kell tudnunk szólítani az összes érintettet, mindenekelőtt a gyermekeket, lehetőleg minél fiatalabb korban; de éppen úgy a szülőket, az iskolákat, a pedagógusokat, a szakmai, civil, jogvédelmi szférát, illetve egyéb, gyermeki jogokkal és gyermekvédelemmel foglalkozó szakembereket.
Az ombudsmani intézményt épp az a meggyőződés hívta életre, hogy legyen egy olyan alkotmányos szerv, mely az állam lelkiismerete. Rendkívüli időkben, súlyos gazdasági és szociális válságok idején pedig különösen fontos az, hogy szem előtt tartsuk a társadalmi szolidaritást. Több ízben is felhívtuk a figyelmet arra, a tárgyévben is, hogy az egyre fokozottabb válsághelyzetek, így a világjárvány, az azt követő gazdasági problémák és a háborús helyzet, a folyamatos klímaválság egyenként is óriási kihívás az államok és a családok számára, de eközben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gyermekeinknek megadjuk nemcsak a biztonságot, hanem az igazi gyermekkort.
2022-ben átfogó vizsgálatot zártunk le a nevelőszülői, felügyeleti joggal rendelkező külön élő szülők tájékoztatáshoz való jogáról az érintett területen, a köznevelésben és az egészségügyben. A jelentés az egyedi ügyben tett konkrét megállapítások mellett rendszerszintű, a joggyakorlat egységességét érintő, a szülői joggyakorlást segítő kezdeményezések sorával fordult a területtel érintett szaktárcához. Ki szeretném emelni ezen a téren a digitális gyermekvédelem rendszerét átfogóan áttekintő jelentésünket, melyben megállapítottuk, hogy a gyermekek jogai, a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét tükröző szabályozás gyakorlati érvényre juttatása jelenleg nem minden szempontból akadálymentes, aggályos a kiemelt jogvédelmi feladatot ellátó szolgáltatást nyújtó intézmények működésében a szabályozás szerteágazó jogi háttere, a mechanizmusok párhuzamossága, töredékessége, az átláthatóság, a tényleges hozzáférhetőség, a monitoring hiánya, az egyes eszközök alacsony ismertsége. A feltárt helyzet javítására az érintett szaktárcák, intézmények és a médiahatóság számára ajánláscsomagot fogalmaztunk meg, a visszajelzések e tekintetben is pozitív tartalmúak voltak, és elindult a szakmai, jogi párbeszéd a szereplőkkel, hiszen éppen ez a célunk, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés.
Engedjék meg, hogy még néhány kiemelt területet érintsek! Az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos tevékenységünkről néhány szót szólnék. E hatáskörben eljárva az egyenlő bánásmódról szóló törvény alapján lefolytatott eljárásainkban az egyenlő bánásmód megsértése kapcsán nemcsak javaslatot tehetünk a feltárt jogsértés orvoslására, hanem kötelező erővel bíró közigazgatási határozatot hozhatunk, melyben szankciót is megállapíthatunk.
(18.40)
2022-ben 463 egyenlő bánásmóddal kapcsolatos üggyel foglalkoztunk, amelyekből 265 volt hatósági ügy, ez teljes mértékben megegyezik a ’21-es számokkal, 180 eljárást lezáró döntés, 54 kérelmet elutasító, 23 jogsértést megállapító döntésünk született ebben az ügyben. A legfőbb témák pedig: 18 esetben a fogyatékossággal való élés, három esetben anyasággal kapcsolatos, két esetben egészségi állapottal, egy esetben pedig nemzetiséghez való tartozással összefüggésben került sor megállapításokra.
A következő terület az OPCAT nemzeti megelőző mechanizmus, az itt végzett munkánk: 2015. január 1-je óta az alapvető jogok biztosa jár el ezen a területen nemzeti megelőző mechanizmusként. 2022-ben 16 fogvatartási helyszínt látogattunk meg, ezek döntő többségében személyesen tettem látogatást, jó részükben egyébként már a jelentést is elkészítettük. A nemzeti megelőző mechanizmus vizsgálatainak szempontja volt, hogy a fogvatartási helyek hogyan biztosítják az akkor még létező vagy veszélyes Covid-fertőzés megelőzésének és terjedésének megakadályozását.
Rendészeti ügyeink: rendészeti ügyekben összesen 901 ügyet zártunk le. Ez a 2021-es évhez képest jelentős előrelépést mutat. Az ügyszámok vonatkozásában 21 jelentést adtunk ki 2021-ben, ’22-ben pedig 29-et, ebből 24 esetben az országos rendőrfőkapitány úr egyetértett a megállapításainkkal, ez egy komoly szám. Azt gondolom, hogy a közös együttműködésünknek ez egy nagyon jó mutatószáma.
Közérdekűbejelentő-védelemben 515 beadvány volt, amely lényegében megegyezik az előző években foglaltakkal.
Két helyettesem ügyeiről is néhány szót szeretnék szólni. A Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes titkárságára 2022-ben átfogó jellegűbb ügyek érkeztek, a korábbi egyedi ügyekhez képest inkább átfogó, a nemzetiségek jogait szélesebb körben érintő ügy érkezett. Az előző évi 32 olyan ügyhöz képest itt némi csökkenést tapasztaltunk, de ez annak is köszönhető, hogy az ügyek jelentősége jóval komolyabb, biztoshelyettes asszonnyal 4 közös jelentést, 5 elvi állásfoglalást és 7 jogalkotási javaslatot tartalmazó zárólevelet adtunk ki.
Biztoshelyettes úr: a jövő nemzedékek érdekeinek védelme területén 11 stratégiai jelentőségű szakmai dokumentum került publikálásra, 7 közös jelentés, 1 elvi állásfoglalás, 3 összefoglaló, és biztoshelyettes úr 15 alkalommal adott ki tematikus közleményt.
Összességében, tisztelt elnök úr, tisztelt Országgyűlés, azt tudom mondani, hogy bízom benne, hogy egy eredményes esztendőt zártunk ’22-ben, beszámolónkban erről részletesen szóltunk, és tisztelettel arra kérem az Országgyűlést, hogy a 2022-es ombudsmani beszámolónkat elfogadni szíveskedjen. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)