SAS ZOLTÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Több kapcsolódó előterjesztés is fekszik előttünk, amelyről szót kell ejtenünk. Elsőként a nemzeti szuverenitásról szóló javaslattal kapcsolatban szeretném kifejteni az álláspontomat.

Az gyakorlatilag nem kérdés, hogy Magyarország szuverenitása pártpolitikai érdekek felett kell hogy álljon, és kormányokon átívelő közös nemzeti érdekünk, hogy külföldi befolyástól mentesen vagy akár civil szervezetek, akár egyének, akár kormányok befolyásolásától mentesen tudjon üzemelni Magyarország, a választói akarat pedig szabadon tudjon érvényesülni. Azt gondolom, hogy ebben gyakorlatilag nem lehet köztünk vita, akár kormánypárti, akár ellenzéki képviselők vagyunk, olyan közös nemzeti ügyünkről beszélünk, ami egyértelmű, hogy támogatandó.

Az egy másik kérdés, hogy az előterjesztésben ez hogyan és mi módon kerül szabályozásra. Ha megengedik, akkor inkább innentől kezdve a szakmai megvalósíthatóság és a működtetés kérdéséről fogok néhány gondolatot megosztani önökkel.

Gyakorlatilag az előterjesztés kapcsán a Szuverenitásvédelmi Hivatal fölállításra kerül, illetőleg a büntető törvénykönyv 350/A. §-a alapján a választási akarat tiltott befolyásolása bevezetésre kerül. Ha csak pusztán azt nézzük, hogy a jogalkotási folyamatban itt előkerül egy előterjesztés, a törvényhozás elkészíti és bevezeti, hatályba léptet egy új büntető törvénykönyvi alakzatot, akkor mi szokott történni, mi az általános és normális ügymenet. A rendőrség mint nyomozó hatóság teszi a dolgát, a számára ismertté vált jogsértések felderítését, nyomozását megkezdi, és gyakorlatilag a vádemelési javaslatig elvégzi ezt a tevékenységet.

Ezt azért fontos kiemelnünk, hiszen a rendőrhatóság, illetőleg az adóhatóság az a két szervezetünk, amely elsősorban rendelkezik azokkal a személyi, tárgyi eszközökkel és feltételekkel, amelyekkel egy nyomozást le lehet folytatni és eredményesen le lehet zárni. Itt az a kérdés, hogy magának az új hatóságnak milyen szerepe is lesz ebben a kérdésben, mert ha az a szerepe lesz, hogy gyakorlatilag ilyen kommunikációs eszközként előkészíti és a magyar társadalomban igyekszik felborzolni a kedélyeket, vagy igyekszik tájékoztatni  ez már nézőpont kérdése  azokról az ügyekről, amelyeket feltárt, akkor én azt értem, de akkor is egy-két dolgot világossá kell tennünk.

Egészen pontosan mit is fog csinálni ez a hivatal, és milyen működése lesz, mik lesznek azok a jogi szabályozók, amelyek szerint üzemelni és eljárni fog? Több olyan büntetőeljárási, büntető törvénykönyvvel, polgári törvénykönyvvel kapcsolatos konkrét működési egységek vannak, mint például a rendőrség, amelyeknél teljesen világosan szabályozva van, hogy milyen cselekményekben, mikor és hogyan, mi módon fog eljárni. Ez teljesen világos, nyomon követhető, és a jogszerű működéséhez nem fűződik kérdés, hiszen ezek működnek bevált gyakorlat szerint.

Az a kérdés, hogy ez az új hatóság hogyan fog működni, hiszen a büntető törvénykönyvben megfogalmazott új tényállás teljesen világos, hiszen a jogalkotói akarat szerint a továbbiakban a vonatkozó jogszabályok betartásával és az ezzel kapcsolatos jogi normák betartásával azt látjuk, hogy lesz egyfajta magatartás, amelyet a törvény büntetni rendel, és a hatálybalépését követően ezeket a jogszabályokat be kell tartani, és aki nem tartja be, azzal szemben el lehet járni. De továbbra sem értem azt, hogy miért nem a rendőrség teszi ezt meg, hiszen egy büntetőjogi kategóriáról beszélünk. Ők tudnak nyomozni, ők tudnak eljárni ezekben az ügyekben, és ennek a hatóságnak a pontos szerepét nem igazán látom.

Fontos lenne azt is tudnunk  és itt a javaslatból néhány gondolatot ismertetnék , hogy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. §-a alapján a Nemzeti Információs Központ a hírigényével kapcsolatos feladatok során a nemzeti szuverenitás védelméről szóló törvény szerint a feladatok ellátásának elősegítése céljából a hírigények kapcsán rendelkezésre álló, illetve aktuálisan keletkezett információk felhasználásával a Szuverenitásvédelmi Hivatal részére tájékoztató tevékenységet folytat.

Gyakorlatilag ez a jogszabálytervezet azt teszi lehetővé, hogy ez az új hivatal konkrétan olyan nemzetbiztonságilag érzékeny adatokat fog kapni, amelynek a terjesztési köre a nemzeti adatvédelemről szóló törvény alapján azért jelentősen korlátozott. Itt nagyon sok olyan kérdés merül föl például a nemzeti minősített adat védelméről szóló törvény alapján, hogy egészen pontosan kik lesznek azok, akik megismerhetik az ebben a törvényben meghatározott titokkörbe tartozó adatokat.

Itt gyakorlatilag három olyan vezetőről tudunk, akik nemzetbiztonsági átvilágítás alá esnek. Kik lesznek azok a titokkezelők, ügyintézők, akik ezeket az adatokat tudnák tárolni, és milyen módon? Ezek fontos kérdések. Nincs bennem semmilyen kétely annak okán, hogy ez az előterjesztés meg lesz szavazva, és ez az új egység megkezdi a működését, de a gyakorlatban ezt látni kell, és el kell tudni dönteni, hogy hogyan fog törvényesen üzemelni, hogy lesz az a kérdés kezelve, hogy a nemzeti minősített adat védelme meg fog tudni valósulni. Ez egy rendkívül fontos kérdés lesz. A jogosultságokat itt abszolút le kell tisztázni, és magát az ügykezelést is le kell tisztázni, hiszen ez egy rendkívül nehéz és a törvény által megfogalmazott módon, szigorú módon van szabályozva Magyarországon, ennek meg kell tudni felelni ennek a hatóságnak is.

Itt azért fölmerül bennem az a kérdés, hogy mi is lesz ez a titokkör, amihez ők konkrétan hozzá tudnak férni. Aki már látott ilyen minősített adatot, akkor pontosan tudja és láthatja azt, hogy van egy kiadmányozás, amely felsorolja, hogy kik kapják meg ezt a minősített adatot, és ennek vannak bizonyos szintjei. Nagyon érdekelne, hogy milyen szintig fog tudni elmenni ez a hatóság, és mondom még egyszer, ami rendkívül fontos, hogy az ő munkatársai, az ott dolgozó emberek a titokvédelmet milyen módon tudják majd megvalósítani.

Fontos kérdéskör, és ezzel foglalkoznunk kell, hogy a törvényből adódóan, az előterjesztésből adódóan a hivatal elnöke kezdeményezheti, az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága tárgyalja meg a 6. § (1) bekezdése szerinti jelentést, valamint hallgassa meg a vizsgált szervezet vezetőjét, ha a vizsgált szervezet a 7. § (3) bekezdése szerint határidőn belül nem ad tájékoztatást, illetőleg az adott ügy jellege és súlya egyébként ezt indokolja.

Természetesen a jogértelmezéssel és a szövegértelmezéssel nincs problémám, teljes mértékben értem, hogy mi van ide leírva, azonban mint az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságának elnöke, azért szeretném felhívni a figyelmét a jogalkotóknak és az előterjesztőknek, hogy az idáig rendben van, hogy ezen az oldalon ez a törvényi hely meg lett teremtve, csak tisztelettel jelzem, hogy a bizottsági oldalon is ez ügyben vannak teendőink. A bizottság működését a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, illetve a házszabály, sok minden szabályozza, de nálunk ezen az oldalon azért vannak komoly deficitek, hogy egészen pontosan majd mit is kell meg mit is fogunk csinálni abban az esetben, ha ilyen megkereséseket fogunk kapni.

(12.50)

Itt még egy kérdésre szeretném felhívni a figyelmet. A 14. § a Szuverenitásvédelmi Hivatal szervezetével kapcsolatban az (1) bekezdésben a vezetővel kapcsolatos feltételeket határozza meg. Tisztelettel szeretném jelezni, hogy módosító javaslatot is benyújtottam, ezzel is próbálom konstruktívvá tenni ennek a vitának a lefolytatását, ugyanis itt nagyon sok mindent szabályoz az előterjesztés, például azt, hogy a hivatal vezetőjének és a két helyettesének érvényes nemzetbiztonsági, kockázatmentes nemzetbiztonsági ellenőrzéssel kell rendelkeznie. Nyilván a büntetlen előélet és az egyéb ilyen feltételek, azt gondolom, olyan alapfeltételek, amelyekkel nincsen kérdés. Azonban a módosító javaslatomnak a lényege és iránya az lenne  és az is , hogy gyakorlatilag minden olyan szervezeti vezetőt, aki ebbe a titokkörbe tartozik és a bizottsággal együttműködik, a bizottság a kinevezés előtt meghallgat. Azért hallgatjuk meg, hogy részben a civil kontroll tudjon érvényesülni, illetőleg a továbbiakban a közös munka során minden egyes alkalommal ezek a vezetők  és ezek lehetnek akár miniszterek, államtitkárok vagy a titkosszolgálati szervek vezető beosztású tisztségviselői, tehát konkrétan a főigazgatók  részben beszámolnak, részben tájékoztatást adnak a Nemzetbiztonsági Bizottságnak.

Az a meggyőződésem  fontolják meg kormánypárti képviselőtársaim , hogy ennek a hivatalnak a vezetőjét is a Nemzetbiztonsági Bizottság hallgassa meg. Ez hatévente nem jelent akkora igénybevételt a bizottságnak, hogy ezt ne tudjuk megtenni, de azt gondolom, sokkal világosabb és tisztább viszonyokat tud teremteni, ha a leendő vezetőnek a meghallgatását a bizottság végrehajtja.

A szuverenitásvédelmi előterjesztéssel kapcsolatban egyelőre ennyit szerettem volna elmondani.

Az Alaptörvény tizenkettedik módosításával kapcsolatban is engedjenek meg néhány gondolatot! A digitális azonosító bevezetésével kapcsolatban nyilván a fejlődést nem szabad megállítani, nem szabad ellene feküdni, hanem azt szabályozni kell, így az ebben az előterjesztésben szereplő megfogalmazásokról azt gondolom, hogy világos, egyértelmű és ezzel nincs is semmi probléma.

Ami inkább számomra problémás, az a honvédséggel foglalkozó rész, ahol úgy fogalmaz a 3. cikknél: „A haza védelme nemzeti ügy. Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.” Akik követik vagy hallgatták a honvédelemmel kapcsolatos felszólalásomat, tudhatják, hogy nagy támogatója vagyok minden olyan honvédségi fejlesztésnek és minden olyan honvédségi projektnek, ami valóban a haza szolgálatát, a haza erősítését, a haza védelmének a biztonságát tudja szavatolni, tudja javasolni, de azt, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állománya tagjainak jogállásával összefüggésben szakszervezet nem alakulhat és nem tevékenykedhet, ezt egész pontosan nem értem, hogy ez a haza védelmét milyen formában tudja erősíteni. Várnék erre bármi olyan tájékoztatást vagy olyan meggyőzni kívánó erőt, ami erről meg tud győzni, de én ezt abszolút nem látom, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjainak miért nem lehet érdekképviselete ebben a formában, ahogy eddig is működött.

Azt gondolom, hogy ez egy szükségtelen jogkorlátozás, a katonák vonatkozásában volt már ilyen, és azt gondolom, hogy ez a rész ebben a formában nem támogatható. Köszönöm szépen a figyelmüket, ennyit szerettem volna elmondani. (Dudás Róbert tapsol.)