SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! A Mi Hazánk Mozgalom áttanulmányozta az Állami Számvevőszék 2022. évi szakmai tevékenységéről, működéséről és gazdálkodásáról az Országgyűlés részére benyújtott beszámolóját, és konstruktív módon kizárólag ellenőrzésszakmai szempontok alapján értékeljük. Meggyőződésünk, hogy akkor járunk el helyesen, ha szakmailag tekintünk át egy ilyen beszámolót, mert a közpénzek elköltésének ellenőrzése és annak átláthatósága mindenki számára fontos kell hogy legyen.
Nyilván nem volt könnyű dolga az újonnan megválasztott elnök úrnak, amikor 2022. július 5-én átvette a Számvevőszék vezetését, hiszen a volt ÁSZ-elnök 12 évig tartó ámokfutása után nyoma sem volt az egykor szakmai elismerésnek örvendő szervezetnek. Hozzájárult ehhez az is, hogy a volt elnök fokozatosan eltávolított minden olyan számvevőt, aki a szakmaiságért küzdött.
A tavalyi ÁSZ-beszámolóról tartott vezérszónoki felszólalásom után megkeresett a kirúgott számvevők egy csoportja. Arról tájékoztattak, hogy 2018 karácsonya előtt Domokos László közel 80 olyan számvevőt tett ki méltatlanul az utcára, akik még 2010 előtt kerültek a szervezethez. Felhívták a figyelmemet, a figyelmünket arra is, hogy az új vezetésnek és a dolgozóknak lesz tennivalójuk bőven, hogy ismét egy tisztességes intézményt alakítsanak ki, különös tekintettel a felhígult és a munkáltatói önkénnyel megfélemlített személyi állományra, akiket nem engedtek szakmailag kibontakozni.
Tisztelt Képviselőtársaim! Ebben a beszámolóban kiemelendő, hogy amíg a tavalyi beszámolóban a Számvevőszék gazdálkodásának mindössze egy oldalt szenteltek, a 2022. évi gazdálkodás adatait hat oldalon részletezik. Emellett üdvözöljük azt is, hogy az ÁSZ honlapján a közérdekű adatok között közzétett szerződéslistákat átvizsgálva, 2023-ra megszüntették az UniCredit Bank kommunikációs igazgatójának, a Miskolci Egyetem dékánjának és a Monetáris Tanács tagjának havi több mint egymillió forintos megbízási szerződéseit. Feltételezhető ebből, mennyire volt fontos vagy hasznos az általuk ellátott feladat; nyilván ez egy erős vita tárgya lehet.
Megválasztása után Windisch László elnök úr kijelentette, hogy mind szervezetileg, mind eljárásaiban meg kívánja újítani a Számvevőszéket. A szabályozottságot beugró kérdésnek fogja tekinteni, a mélységi vizsgálatokra helyezi a hangsúlyt, hogy minden államilag elköltött forint szabályosan, célszerűen és hatékonyan legyen elköltve. Kiemelt témaként kezeli majd a vízgazdálkodás pénzügyi vonatkozásait, a költségvetés rejtett adósságait, a pedagógusok bérrendezését és a civil szervezeteknek is partnerséget ígért, amelynek apró nyomait azért már láthatjuk.
A beszámoló alapján elnök úr hivatalba lépése után szervezeti átalakítást, humánpolitikai és szakmai, módszertani változtatásokat hajtott végre, ez is látható. Bízunk benne, hogy ennek eredményét előbb-utóbb a számvevőszéki jelentések tartalmában is viszontláthatjuk, mert a honlapon közzétett 2022. évi jelentések sajnálatos módon egyelőre elmaradnak az elnök úr által jelzett szakmai színvonaltól; ezt mindenképpen szeretném kiemelni. Ennek alátámasztására néhány konkrét példát mondanék is: a Számvevőszék 2022-ben 13 fenntartóváltással érintett egyetem ellenőrzését kizárólag a fenntartóváltás napját megelőző időszakig folytatta le, miközben az átalakítás minden egyetemnél 2021-ben lezajlott; a Budapesti Corvinus Egyetemre persze nem terjedt ki az ellenőrzés, ahol már 2019-ben megtörtént a modellváltás.
Tisztelt Ház! Korábbi vezérszónoki felszólalásaimban többször felhívtam a figyelmet arra, hogy a Covid idején a negyedik Orbán-kormány létfontosságú közfeladatokat és több ezer milliárd forint állami vagyont szervezett ki kormányzati káderekkel feltöltött közérdekű vagyonkezelő alapítványokba. A kétharmados védelem alá helyezett vagyonkiszervezés során az állam olyan nemzeti kincseket adott ki a kezéből, mint például a MOL és a Richter összesen ezermilliárdos részvénycsomagja, a Gödöllői Királyi Kastély és a Hajógyári-sziget egyik fele. A kormány tehát a 2022-es országgyűlési választás előtt a politikai hatalmát nyilván hosszú távú gazdasági befolyássá próbálta szilárdítani.
Álláspontunk szerint a 13 egyetem esetében legalább 2021. december 31-éig bezárólag vizsgálni kellett volna a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által ingyenesen átvett nemzeti ingatlanvagyon és részvénycsomagok sorsát, a nem állami felsőoktatási intézmények és alapítványok közfeladatainak ellátására adott állami támogatások felhasználását, továbbá azt, hogy az alapítványok feladataikat kiszerveztéke külön gazdasági társaságokba. Sőt, elemzésünk szerint az ÁSZ-törvény a közérdekű vagyonkezelő alapítványok teljes átvilágítására felhatalmazást ad, amire ezúton szintén szeretném elnök úr figyelmét felhívni.
Előremutató tendenciának tartjuk, hogy a 2021. évi négy beruházás után 2022-ben a Számvevőszék vizsgálata 25 jelentős állami, illetve önkormányzati beruházásra terjedt ki. Azonban kifogásoljuk azt, hogy a beruházásoknak csak az előkészítő szakaszait vették górcső alá, ami a szabályzatok, a beruházási tervek, a megvalósíthatósági tanulmányok, a tervpályázatok meglétének vizsgálatára terjed ki, nem tértek ki arra, hogy a pályáztatás, illetve a közbeszerzési eljárások során a becsült érték meghatározása megfelelően megtörténte, illetve a vesztes ajánlattevő nem térte vissza a beruházás egyik alvállalkozójaként.
Az ÁSZ-törvény módosítása kapcsán a tavaly év végi vezérszónoki felszólalásomban azt üdvözöltem, hogy a Számvevőszék ellenőrzési tervében szerepel a Magyar Államkincstár nyilvánosságra hozott adatai, információi és a beszámolók kezelésével kapcsolatos tevékenységek ellenőrzése. Ehhez képest a Számvevőszék vizsgálata csak a 2020. évre és a 2021. év első félévére terjed ki, miközben a Magyar Államkincstár már a választások előtt elmulasztotta a központi költségvetés végrehajtásának adatait a honlapján havonta közzétenni, amit az államháztartásról szóló törvény és végrehajtási rendelete kötelezően ír elő számára.
(14.40)
Hol marad az elnök úr által meghirdetett valós idejű ellenőrzés? Ez is egy kérdés az elnök úr felé. Azóta a 2022. évi adatok már ugyan kikerültek a honlapra, de az idei adatokat egyáltalán nem közölték, és újabban a költségvetési szervek, így például a kórházak tartozásállományára vonatkozó adatokat is eltüntették.
Azt örömmel vettük, hogy elnök úr betartotta a bizottsági meghallgatása során tett ígéretét, és az ÁSZ-törvény módosításával meghosszabbította a számvevőszéki ellenőrzésekhez az adatszolgáltatás összeállításának határidejét, valamint biztosította a hiánypótlás lehetőségét. Nyilván ez az eljárási rend nagy segítség és ügyfélbarát abban az esetben, hogy ne fordulhassanak olyanok elő, hogy ha valaki valamit nem tud pótolni, akkor azt kész tényként kezelik, hogy az nincsen, ami nem fedi a valóságot. Minden bizonnyal ennek köszönhető, hogy a számvevőszéki jelentésekre nem érkeznek olyan észrevételek, mint Domokos László úr idején, aki egy véletlenül lemaradt bizonylati rendet sem volt képes elfogadni hiánypótlásként.
Összességében a 2022. évi beszámoló alapján elnök úr hivatalbalépését követően látjuk az előremutató jegyeket a Számvevőszék munkájában, de a közpénzekkel való hatékony és átlátható gazdálkodás érdekében mélyebb szakmai tartalmú ellenőrzések lefolytatását javasoljuk, hiszen az előzetes kockázatelemzések lefolytatásához közvetlen hozzáféréssel rendelkeznek állami és önkormányzati nyilvántartásokhoz, adatbázisokhoz. Tehát ez nem lehet akadály.
Bízunk abban, hogy elnök úr munkáját a Domokos-féle ellenőrzésekhez szokott személyi állomány is megfelelően segíti majd, hogy a jövőben szakmailag egyre kevesebb kifogásolnivaló lehessen a beszámolók során.
És még egy észrevétel, amit, ugye, korábban, már az elhangzottak alapján is hallottunk: a kampányfinanszírozás során a jelentéstervezetet megkapták a jelölő szervezetek, melyekre észrevételt is kellett visszaküldenünk, de ezt követően a kérdés az, hogy a végleges jelentés mikor kerül ki, illetve mikor láthatjuk azt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)