NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Napirenden az antidemokratikus, aránytalan választási rendszer megváltoztatását célzó Mi Hazánk-indítvány, mert a jelenlegi igazságtalan rendszer a Fidesznek biztosít kétharmados parlamenti többséget, miközben soha nem volt kétharmados választási eredménye, kétharmados választói felhatalmazása, sőt többször 50 százalék alatt végeztek.

És napirenden a Karácsony Gergely által  persze még 2014-ben  alkotmányellenesnek minősített, de a mai napig hatályos önkormányzati fővárosi közgyűlési választást szabályozó rendszer megváltoztatása is, hiszen bár amióta Karácsony Gergely haszonélvezője lett ennek a szerinte egyébként alkotmányellenes rendszernek, azóta ezzel még sincs baja, nem nyújtott be indítványt se a megváltoztatására, sőt hangosan ellenzi, ha valaki rendet szeretne tenni az ő korábbi kritikái nyomán is, amely nyomán Budapesten a félszázalékos Párbeszéd túlhatalmának véget vethetnénk, hiszen antidemokratikusan ad a torz fővárosi választási rendszer túlhatalmat ugyanúgy a Párbeszédnek a fővárosban, ahogy az országgyűlési választási rendszer pedig a Fidesz túlhatalmát biztosítja.

Bizony a jelenleg hatályos, a Fidesz által 2014-ben bevezetett fővárosi választási rendszert maga Karácsony Gergely is alkotmányellenesnek minősítette. Az államfőtől azt kérte akkor, hogy ne írja alá a törvényt, aminek megváltoztatása kapcsán most fasizmust emleget a főpolgármester. Karácsony Gergellyel együtt összesen 57-en fordultak az Alkotmánybírósághoz.

(15.00)

Most viszont a balliberális pártok  a DK-tól a Jobbikon át a Párbeszédig  azt az antidemokratikus választási rendszert védik, melynek bevezetésekor diktatúrát kiáltottak.

Nézzünk is egy kis korabeli lapszemlét! A Népszava 2014. május 30-ai cikkének címe: Káosz. Működési anomáliákat okozhat egy új vegyes választási rendszer bevezetése. Aztán jött a Népszabadság 2014. május 31-ei cikkének címe: Mindent vinni akarnak. Egyértelműen sérül az arányos képviselet elve. Aztán ugyanúgy a Népszabadság 2014. július 12-ei címe: A Fővárosi Közgyűlés akár egyszínű is lehet. Ugyanezen a napon a Népszava „Aligha lesz legitim az őszi választás” címmel közölte a cikkét, benne például olyan megállapításokkal, hogy „az alkotmányos elvekkel ellentétes átalakítás megkérdőjelezi az új szabályok szerint a Fővárosi Közgyűlés legitimitását  értékelték a jogvédő szervezetek. Ez már egy akkor is bevált fogalomrecept volt a balliberális oldalon. Azt is írták, hogy „Budapesten megszűnt a pártlistákra való szavazás lehetősége, és vele együtt a fővárosiak közvetlen képviselete”.

Kunhalmi Ágnes pedig a törvény vitájában hagyott maradandót, szokása szerint. Ahogy átnézegettem a jegyzőkönyveket, olyan idézeteket találtam tőle, mint például, hogy „Ez egészen egyszerűen választási manipuláció, hovatovább csalásnak nevezném. Itt nem fog érvényesülni a választók akarata. Ez egy nagyon aránytalan és antidemokratikus rendszer.” Értik? Ezt arra a rendszerre mondta, aminek most haszonélvezői, és aminek megváltoztatásáról hallani sem akar. Elképesztő, hogy néhány év távlatában is ilyen köpönyegforgatást tudnak végrehajtani. Kunhalmi Ágnes úgy folytatta, hogy „Ha önök a Fővárosba beültetik a polgármestereket, akkor nem történik más, mint részérdekek csataterévé fogják silányítani Budapestet, meg fog bénulni Budapest, és működésképtelen lesz”. Nagyon nem vitatkozhatunk vele, bár ez már inkább a szivárványkoalíció bűne is, az elvtelenül egyesült, program nélküli szivárványkoalíció bűne, hogy tulajdonképpen a működésképtelenség és a fizetésképtelenség határára is sodorták Budapestet.

Tisztelt Országgyűlés! Kálmán Olga sem igazán remekel, parlamenti képviselőként legalábbis. Ő azt nyilatkozta a minap, hogy a kormánypárt soha nem vesz napirendre ellenzéki javaslatot. Ezt a valótlanságot mondta, mert azért a valóság úgy néz ki egészen konkrétan, még ha látszólag lenne is igazság ebben a kritikában, hogy 2010 óta 40 ellenzéki javaslatot vettek tárgysorozatba, köztük Szabó Timea párbeszédes képviselőnek az országos népszavazási eljárás módosításáról szóló és Karácsony Gergelynek is a kampányfinanszírozás átláthatóvá tételével kapcsolatos törvények módosításáról szóló törvényjavaslatát tárgysorozatba vette az Országgyűlés. Ez tehát az igazsághoz hozzátartozik.

Míg az Országgyűlés Házbizottságában a baloldali pártok kizárólag a NATO-bővítést javasolják mindig napirend-kiegészítésként idegen érdekek alapján  a finnek ügyében pedig sajnos már célt is értek a kormánynál, mint azt tudjuk, nagykoalíciós jelleggel megszavazták, és sajnos idő kérdése, ez fog történni vélhetően a svédek NATO-bővítése, az oroszok provokálása, a világháború felé tett újabb lépés esetében is , nos, de eközben, miközben a baloldalnak tehát nincs más témája a Házbizottságban a napirendet illetően, addig a Mi Hazánk Mozgalom a mai napra is számos javaslatot tett. Például az alkotmányos mulasztások orvoslását, konkrétan pedig a készpénzfizetés alaptörvényi védelmét is javasoltuk ezen túlmenően, a Btk.-szigorítást célzó törvényjavaslatunk napirendre vételét, azonban a Fidesz ismét nem támogatta ezeket, csak a választási rendszer reformját. Ez is siker persze, és ezt is köszönjük, de nem elégséges.

Az ellenzéki pártok közül mindenesetre egyedül a Mi Hazánk Mozgalomnak van programja és receptje a választói felhatalmazás nélküli kétharmados parlamenti többség, tehát a Fidesz túlhatalmának megszüntetésére, pedig nemcsak a Mi Hazánk kapott feleannyi százaléknyi mandátumot a kétszer akkora választási eredménye ellenére, valamilyen mértékben minden ellenzéki párt kárvallottja ennek a választási rendszernek, de úgy tűnik, hogy a balliberális pártok örök ellenzékiségre, megélhetési politizálásra rendezkedtek be, a kényelmes semmittevést választják inkább.

Budapesten pedig mindeközben a félszázalékos Párbeszédnek, a 0,5 százalékos társadalmi támogatottságú, önállóan elindulni is képtelen Párbeszédnek ad így nyilvánvalóan antidemokratikusan hatalmat a torz választási rendszer. Nemcsak főpolgármesterük lehet ilyen politikai paktumoknak köszönhetően, meg polgármesterük, hanem féltucatnyi fővárosi kerületben van még alpolgármesterük is, például a főváros legnépesebb kerületében is hiába csak egyetlenegy képviselője van a Párbeszédnek, abból rögtön alpolgármestert kellett csinálni, miközben például az ugyanúgy egy mandátummal rendelkező Mi Hazánk Mozgalomnak, mely mandátumot szerzett Újbudán ugyanebben a testületben, természetesen nem jár ilyen. Mindenesetre az a túlhatalom, amely a Párbeszéd kapcsán megnyilvánul, mindenképpen most már törvénymódosításért is kiált.

Tisztelt Országgyűlés! Félsiker az, ha csak a Párbeszéd túlhatalmát, ha csak a fővárosi választási rendszer aránytalan, igazságtalan modelljét sikerül megváltoztatni, hiszen egyrészt, mondjuk, szeretnénk Gyurcsány Ferencet is elszámoltatni, és még sok mindenre rábírni a kormányzatot, amivel kapcsolatban sokszor teszetoszaságot mutat, vagy kifejezetten semmittevést. De félsiker abban az értelemben is, hogy az igazán fontos nyilvánvalóan az országgyűlési választási rendszer igazságosabbá tétele volna.

Nem tudjuk, hogy a Fidesz mire készül a zárószavazáson pontosan. Elképzelhetőnek tartjuk és elemzések is megjelentek arról, hogy ha meg is szavazzák az országgyűlési választási rendszer aránytalanságát orvosolni kívánó határozati javaslatunkat, akkor egyszerűen ezt nem hajtják vége, mint ahogy látunk alkotmányos mulasztásokat is. Alkotmánybírósági határidővel megjelölve legtöbb esetben már lejárt határidejű alkotmányos mulasztást látunk, amikor orvosolnia kellene vagy kellett volna az Országgyűlésnek bizonyos alkotmányellenességeket és jelenleg is fennálló alkotmányellenességeket. Erre tulajdonképpen a kormánypártok, maga a kormány is fittyet hány, törvénytelenül működhet a kormány és az Országgyűlés is e tekintetben, az Alkotmánybíróság minden lejárt határidejű kritikája, jogalkotási felszólítása ellenére.

Hát, eggyel több vagy kevesebb, ugye, hol érdekelné ez a kormányt, így tehát nincsenek kétségeink afelől, hogy csodát egy ilyen túlhatalommal szemben nem tehetünk. Ezért az az előbb említett félsiker, amiről beszéltem, a tekintetben is értelmezhető, hogy ha már most itt napirendre vesszük, és elindul róla egy társadalmi vita, akkor azt gondolom, előbb-utóbb meg kell hátráljanak a kormánypártok. Láttunk már ilyet például a politikusi álláshalmozás esetében, számtalan alkalommal kellett ezt itt 2010-től kezdve elmondanom, bár le is szavazták, de előbb-utóbb mégis megvalósulhatott, hogy az országgyűlési képviselők nem lehettek tovább 2014-től egyszerre, mondjuk, polgármesterek, vagy akár még megyei közgyűlési képviselők is.

Ugyanígy ezt gondolom, hogy nem tartható ez a torz választási rendszer, amely még nem polgárháborús, de kétségkívül komoly társadalmi feszültséget, veszélyt jelent Magyarországra nézve.

Kinek az érdeke? Tehetnénk fel a kérdést a törvényjavaslatok kapcsán, és kétségkívül el kell ismernem, hogy a Mi Hazánk Mozgalomnak érdeke volna egy igazságosabb, arányosabb választási rendszer, hiszen a legutóbbi választási eredményünk esetén, ha ugyanannyi százaléknyi mandátumunk lenne, mint akármekkora százaléknyi választási eredményt elértünk, akkor most nem 6, hanem 12 fős frakciója lenne a Mi Hazánk Mozgalomnak, és ugyanez igaz a fővárosi közgyűlési választási rendszerre. Így tehát igen, a mi érdekünk, mellesleg még több pártnak is lehet érdeke, ahogy mondtam, az országgyűlési választási rendszer megváltoztatása, arányossá tétele tulajdonképpen minden jelenlegi ellenzéki pártnak érdeke, és a fővárosi választási rendszer is például a Kutyapártnak is természetesen lehet érdeke.

De azt gondolom, hogy mégis téves az a kérdés és az a megközelítés, hogy kinek az érdeke, mert sokkal helyesebb az a megközelítés, hogy mi az igazságos társadalmilag, mi a demokratikus, ha kicsit polkorrektebben akarom megközelíteni ezt a kérdést, és egyértelműen az az igazságos rendszer, amely leképezi a választói akaratot.

A kormánypártok a Mi Hazánk zsarolásának is engedtek  jelentek meg ilyen elemzések is ebben a nagy választójogireform-vitában. Azt gondolom hogy igen, sikernek tekintjük, hogy a kormánypártok napirendre engedték, és reményeink szerint legalább megszavazzák, hogy aztán végrehajtjáke, az egy újabb kérdés, vagy esetleg egy év múlva megint módosítják az országgyűlési választási rendszert, ezek újabb és újabb kérdések, de mindenképpen az már félsiker, hogy egy társadalmi vitát tudtunk erről indítani, hiszen a többi ellenzéki pártnak semmilyen megoldási javaslata, épkézláb javaslata nincsen választásról választásra arról, hogy hogyan váltsák le a jelenlegi kormányzatot; nemhogy kormányzásra, ellenzéknek is alkalmatlanok.

(15.10)

Az önkormányzati választások előtt több mint fél évvel korrigálni a rendszert nem példátlan Magyarországon, és jobb későn, mint soha; megítélésem szerint igazságos rendszer irányába egészen a választásokig bátran, a választási eljárás kezdetéig nyugodtan lehet, az mindenképpen egy előremutató lépés. 1994-ben egyébként az MSZP-SZDSZ-kormány két-három hónappal az önkormányzati választás előtt változtatta meg az önkormányzati törvényt.

De ha valakit mégis az zavar, hogy ezt csak bő fél évvel a választások előtt módosítjuk, akkor kész vagyok előterjesztőként befogadni olyan módosító javaslatot, amely kitolná ennek határidejét akár az önkormányzati választás utáni időpontra. Annyit viszont kérnék cserébe, egyfajta politikai egyezség keretében, hogy az indokolásba írja bele legalább a képviselő, de inkább a frakciója nevében, hogy ebben az esetben, a módosító javaslat elfogadása, előterjesztői befogadása esetén készek támogatni a zárószavazáson is. Hiszen nekem meggyőződésem, hogy egy választási rendszernek, egy választási törvénynek normális esetben minél szélesebb parlamenti támogatáson kell alapulnia. A Fidesz volt az, amely pártot nem zavarta az, hogy még az Alaptörvényt, még az alkotmányt is csak kormánypárti szavazatokkal fogadták el. Megítélésem szerint szélesebb társadalmi egyeztetés és egyetértés is szükséges volna.

Tehát amelyik pártban hajlandóság mutatkozik az általa is egyébként már 2014 óta alkotmányellenesnek minősített törvény orvoslására, akkor ez egy módosító javaslatban, akár az indokolásban erre ígéretet téve, azt gondolom, egy előremutató lépés lehet, és cserébe tudom, tudjuk Szabadi István képviselőtársammal előterjesztőként vállalni, még ha  ahogy szokták is magukról mondani  a kétharmad útjai kifürkészhetetlenek, de a magunk részéről előterjesztőként mindenképpen befogadjuk, támogatjuk azt a módosító javaslatot, ha ezen múlik, hogy az önkormányzati választás után lépjen csak életbe ez a törvény. De jobb későn, mint soha, előbb-utóbb orvosolni kell ezt az igazságtalanságot, és persze főként az országgyűlési választás igazságtalanságát is.

A 2014-ben bevezetett fővárosi választási rendszert szeretnénk tehát eltörölni, amely kizárólag Budapestre vonatkozóan más választási rendszert jelent, mint a vármegyék esetében. A vármegyékben arányos választási rendszer van; a fővárosban aránytalan, torz, igazságtalan, antidemokratikus. Hát, ide jutottunk, hogy én kell legyek, úgy tűnik, a Mi Hazánk Mozgalommal együtt az alkotmányosság és a demokrácia őre (Csárdi Antal felnevet.), mert már minden más párt csak a saját pillanatnyi hatalmi érdekeit nézi, és köpönyegforgató módon változtatgatja álláspontját; 2014-ben a jelenleg is hatályos törvényt alkotmányellenesnek minősíti, azóta pedig szemet huny, és amióta haszonélvezője, azóta inkább támogatja ugyanazt a javaslatot. Köpönyegforgató módon változtatgatják álláspontjukat, kivéve a Mi Hazánk Mozgalmat.

Tisztelt Országgyűlés! Ami az országgyűlési választási rendszert illeti és a határozati javaslatunkat, az kétségkívül rövidebb, bár fontosabb, de mégis először az alapelvekben kell megegyezni, és az alapelvek tekintetében egyszerűbb. Míg az önkormányzati választási törvényt  tulajdonképpen egy Ctrl C/Ctrl V művelettel a korábban, 2014-ig hatályos rendszert átültetve  elég könnyen be tudtuk nyújtani és előterjesztést tudtunk tenni, addig az országgyűlési választási rendszernek első lépésben az alapelveiben kell megegyezni. Utána  ha van egyezség az arányosság megteremtésében  lehet beszélni, mondjuk, a Kubatov Gábor boszorkánykonyhájában megrajzolt választókerületi határok átírásáról, tehát több tíz, több száz oldalnyi választójogi törvény megalkotásáról. Hiszen a mi javaslatunk bár megőrizné a választókerületeket, de nem feltétlenül 106-ban gondolkozunk, és semmiképpen sem ilyen mesterséges, amőba alakú választókerületekben gondolkozunk, ahol Kubatov Gábor fantáziájának és a választókerület határának még a Duna sem szabott határt; Trianonban is korrektebbek voltak Kubatov Gábor rajzaihoz képest. Van olyan választókerület, amelynek egyik településéből a másikba a választókerületen belül nem vezet út, tehát mindenféle természetes földrajzi, társadalmi szempontokat figyelmen kívül hagyva, csak Kubatov Gábor boszorkánykonyhája, a Kubatov-listák szolgáltak leginkább alapul a választókerületek megrajzolásához is. Ezt tehát egy alapos szakmai munka kell kövesse, ha sikerül most megegyeznünk.

És éppen ezért is nem szerettünk volna elmerülni a részletekben; abban szeretnénk megegyezni és ebben szeretnénk színvallásra kényszeríteni a pártokat  a balliberális pártokat is , hogy támogatnake egy arányos választási rendszert. Bár az országgyűlési választás nyilvánvalóan fontosabb, mint a csak a fővárosra korlátozódó választási modell, tehát bár fontosabb, de kétségkívül nem olyan sürgős, mint a nyakunkon lévő önkormányzati választás miatt a fővárosi közgyűlési választási rendszer reformja. Ezért most először alapelvekben kell megállapodni, e határozati javaslat ezt célozza, és utána lehet társadalmi vitát is folytatva, a részletszabályokra térni.

Természetesen ennél a javaslatnál volt már számos bővebb, hosszabb javaslatunk, mint akár a ma a Törvényalkotási Bizottság napirendjére kerülő, Btk.-szigorító törvényjavaslatunk; ahogy hosszabb javaslatunk is volt már, mint az előbb említett Ctrl C/Ctrl V-vel  nagyjából így  készült önkormányzatitörvény-módosításunk, amely a jelenlegi alkotmányellenes, a balliberális pártok által korábban alkotmányellenesnek minősített törvény helyére a korábbi, a jelenleginél mindenképpen jobb, arányos választási rendszert helyezné.

A Mi Hazánk határozati javaslata szerint egy olyan országos választási rendszert kell megalkotni, amely a hatályos német modellhez hasonlóan, szavazatarányos mandátumelosztást eredményez. Az egyéni választókerületi rendszert eközben ugyanúgy megtartanánk, ahogy a főpolgármester-jelölt közvetlen választását is; hasonlóan az államfőválasztáshoz, legalábbis hasonlóan a Mi Hazánk Mozgalom álláspontjához, programjához, mert mi a köztársasági elnököt is közvetlen, nép általi választással szeretnénk államfői posztra segíteni. Mi nyílt lapokkal játszunk, ezért nemcsak programunk van, hanem jelöltünk is; jelöltünk egyedül volt talán a balliberális pártok mellőzése során, egyedüli ellenzéki jelölt volt Popély Gyula az államfői posztra. És azt gondolom, azzal, hogy nyílt lapokkal játszunk, egyértelművé tesszük azt is, hogy milyen rendszert szeretnénk.

Beszéljünk végül arról, hogy miért mi nyújtottuk be ezt a javaslatot, mert bár azt mondtam, hogy nyilvánvalóan érdekünk mind a fővárosi, mind az országgyűlési választási rendszer megváltoztatása, hogy ne feleannyi mandátumot kapjunk, mint ahány százalékot elértünk a választáson, de nemcsak ezért szeretnénk igazságosabb választási rendszert, hanem a társadalmi szempontokat is előtérben tartva, önmagában a társadalmi feszültségeket csökkentené, ha egy igazságosabb, arányosabb választási rendszer jöhetne létre. Ez nekem szívügyem; az Országos Választási Bizottság tagja is voltam, majd később, 2010 óta egyfajta választójogi szakpolitikusként számos javaslatot tettem itt az Országgyűlésben; miként fővárosi önkormányzati képviselő is lettem 2019-ben abban az értelemben, hogy a legnépesebb kerület, Újbuda helyi önkormányzati képviselőjévé választottak.

Szívügyem tehát a választójogi rendszer igazságosabbá tétele, és a sors iróniája, hogy épp az én javaslataimat tárgyalja ma az Országgyűlés, hiszen jómagam  Vona Gábor korábbi nyilatkozata szerint  a fideszes képviselők által a leginkább utált politikus vagyok. Egyrészt mert a választási csalásaik alapjait képező Kubatov-listákat feltártam Kubatov Gábor erről szóló hangfelvételének megszerzésével és nyilvánosságra hozásával 2010-ben, a Kuruc.info hírportálnak is köszönhetően. De főként azért nem szeretnek engem a Fidesz képviselői, mert javaslatom és hosszú küzdelmem nyomán a politikusi álláshalmozás tiltását sikerült elérnem 2014-re. Tehát hogy egy országgyűlési képviselő ne lehessen mellette még polgármester, megyei közgyűlési képviselő, egyszerre két-három állást is betöltve, de ebből minimum, azt gondolom, a polgármesterség és az országgyűlési képviselőség olyan főállás, ami által a politikusbűnözés törvényesített formájának is joggal neveztem oly sokszor ezt a gyakorlatot, amely a Fidesz mamelukjai körében volt különösen elterjedt. Hiszen nemcsak hogy úgy vettek föl több helyről főállású fizetést, hogy nem látták el ezt a feladatot, de talán ennél is nagyobb probléma, hogy valóban elérhetetlenek voltak a képviselő polgármesterek a választóik számára. Nem lehet egy fenékkel több lovat megülni.

(15.20)

Ehhez hasonlóan kellene most még orvosolni azt, hogy a Fővárosi Közgyűlésben valamennyire még megmaradt ez a politikusi álláshalmozás, hiszen a főállású polgármesterek kell hogy beüljenek még a Fővárosi Közgyűlésbe is  ha tetszik, ha nem egyébként  ebben a rendszerben, amit maga Karácsony Gergely is kifogásolt. 2014-ben úgy nyilatkozott, hogy problémás az is, hogy a kerületi polgármesterek automatikusan, különválasztás nélkül a Fővárosi Közgyűlés tagjává válnak, miközben az Alaptörvény szerint elvileg a helyi önkormányzati képviselőket, így a fővárosi önkormányzati képviselőket is elvileg a választópolgárok közvetlenül választják.

Nem ez történt, hiszen csak polgármesternek választották őket, éppen ezért is tartom indokoltnak, hogy változtassunk ezen, akkor is, hogyha Tarlós István elhatárolódott a Mi Hazánk Mozgalom törvényjavaslatától, bár szerintem nem egészen olvasta el, hiszen mi a közvetlen főpolgármester-választásnak nem vetnénk véget. De akármilyen megfontolások alapján is ellenzi Tarlós István a Mi Hazánk Mozgalom javaslatát, mi kitartunk mellette, és ha már ezt elfogadják, azt is félsikernek tekintjük.

Értem én persze, hogy mind Tarlós István, mind Karácsony Gergely számára az a kényelmes, hogyha a fővárosi közgyűlési képviselők inkább csak más ügyekkel, a saját kis kerületi dolgaikkal foglalkoznak, viszont mégsem helyes az, hogyha a főváros érdekképviseletét ellátni hivatott Fővárosi Közgyűlésben nem fővárosi közgyűlési képviselők, hanem olyan személyek ülnek, akik inkább polgármesterek, és inkább csak a kerületeik érdekeit nézik. Nem csoda, hogy sokszor nincs közös fővárosi álláspont, nincs a magyarság fővárosának egységes akarata, politikája, iránya, talán ezért is ért egyet Tarlós István Karácsony Gergellyel.

Tisztelt Országgyűlés! Zárásképp hadd ajánljak még öt olyan további választójogi reformot a figyelmükbe, amire szükség volna a mai lépéssorozat megkezdését követően! Immár csak címszavakban, de szükség volna a visszahívhatóságra, a képviselők elszámoltatásának, időközi visszahívhatóságának megteremtésére. Szükség volna a képviselők mentelmi jogának eltörlésére, és ami a választójogot illeti, az írni-olvasni tudáshoz, vagy ahogy ez kivitelezhető, az alapfokú iskolai végzettséghez való kötése a választójognak szintén nem halogatható tovább. Hiszen ha egy gépjárművet sem lehet vezetni alapfokú iskolai végzettség nélkül, akkor az ország vezetésébe való beleszóláshoz, azt gondolom, szintén joggal követelnénk meg az alapfokú iskolai végzettséget.

Szeretnénk továbbá a szavazatvásárlásnak és más csalásoknak, más, akár törvényesített csalásoknak is véget vetni, hiszen jelenleg úgy módosították a törvényt, hogy már mikrobusszal is lehet szállítani a szavazókat. Tehát azt gondolom, hogy a különböző törvényesített csalási formáknak is véget kellene vetni.

Végül, ötödik pontként, ami szintén a választások tisztaságával, az egész rendszer működőképességével függ össze, az a média, és nemcsak a médiaviszonyok, a médiafelügyelet kérdése is. Hiszen míg korábban a médiát ellenőrző legfontosabb testületben, az ORTT-ben minden parlamenti pártnak volt delegáltja, addig  2010 óta  az első lépése volt a kormánynak a média megszállása és a médiafelügyelet kisajátítása, csak a Fidesz delegáltjai kapnak helyet az ORTT jogutódjában, a Médiatanácsban. Azt gondolom, hasonlóan nagy jogsértés ez, olyasmi jogsértés, minthogyha, képzeljük el, nem a médiát ellenőrző legfontosabb testületben, hanem a választások tisztaságát ellenőrző legfontosabb testületekben, a szavazatszámláló bizottságokban csak a Fidesz delegáltjai kapnának helyet. Hasonló abszurdum, azt gondolom, ez is, ezért előbb-utóbb véget kell vetni ennek.

Bízom tehát abban, hogy a visszahívhatóság megteremtésétől kezdve az előbb említett ötpontos javaslatcsomagunk is előbb-utóbb érdemben az Országgyűlés napirendjére kerülhet, hiszen ez összefügg mindazzal a választójogi reformmal, amit a Mi Hazánk Mozgalomnak végre most napirendre sikerült juttatnia itt az Országgyűlésben.

Bár nem tudjuk, hogy melyik párt most épp hogyan forgatja a köpönyegét, hiszen minden párt képviselte ebben homlokegyenest az ellenkezőjét is, mint amit itt most mond, mindenesetre egyedüli következetes pártként a Mi Hazánk Mozgalom szorgalmazza a választójogi rendszer teljes reformját, a torz, aránytalan, igazságtalan, antidemokratikus rendszer helyett az országgyűlési választás tekintetében egy német modellen alapuló, a fővárosi közgyűlési választási rendszer esetében pedig a vármegyei listákhoz hasonló arányos választási rendszert, mely hűen tükrözné a választói akaratot. Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Mi Hazánk soraiban.)