UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Mindannyian emlékszünk arra, hogy egy korábbi kormány korábbi minisztere azt mondta a magyarországi fejlesztésekről, hogy nem kérdezzük meg a békákat, amikor lecsapoljuk a mocsarat.

Ez az a gondolatiság, ami fémjelzi a rendszerváltoztatás utáni politikát. Azt lehetne mondani, hogy ez a jelenlegi Orbán-kormány ars poeticája. Akkor ez az ars poetica, ha megnézzük, mi történik akár a Balatonnál, akár a Fertő tónál, akár azokon az akkumulátorgyarmatosítással érintett településeken, ahol nem kérdezték meg a helyi lakosságot.

Kettő dologról szól ez a logika: az egyik arról, hogy mit tekintünk értéknek, a másik pedig az, hogy ki szólhat bele a döntésekbe. A Fidesz válasza mind a kettőre ugyanaz: a külföldi tőkét tekintik értéknek, és ők szólhatnak bele, a külföldi tőkések a döntéseinkbe.

Tulajdonképpen van egy 2006 óta létező törvény, amely kodifikálta ezt a logikát, hogy mindenben a külföldi tőke dönt, ezt pedig úgy hívják, hogy kiemelt beruházási törvény. Azt gondoljuk, hogy ez az, ami a Fidesznek, az elmúlt 13 éve gazdaságpolitikájának szimbóluma, ezért azt gondoltuk, hogy a magyar embereknek jogot kell biztosítani arra, hogy erről véleményt nyilvánítsanak.

A következőt csináltuk pontosan ezért. Volt egy népszavazás, amit a Fidesz kezdeményezett 2008-ban, ezt úgy hívták, hogy szociális népszavazás, annak a kérdéseiből kicseréltük a jogszabályi hivatkozást  ez a kiemelt beruházási törvényre vonatkozott , besétáltunk a Választási Bizottsághoz, és vártuk, hogy mi történjen.

Az NVB egy parodisztikus ülésen, ami Ionesco Egy pohár víz című darabjához hasonlított, elutasította ezt a kezdeményezést, azt az indoklást tanítani fogják még a magyar történelemkönyvekben. Ezt követően ugyanakkor a Kúria nem tudott mit tenni, és átengedte ezt a kérdésünket.

Mi erre a Fidesz reakciója? Az a reakciója, hogy holnap szavazás elé bocsátja azt, hogy ezt a törvényt visszavonják, és az összes olyan passzusát, amiről a magyar embereket meg akartuk kérdezni, berakják egy másik törvénybe. Mit jelent ez? Önök azt gondolják, hogy ameddig önök hatalmon vannak, ne lehessen Magyarországon valóban népszavazást tartani semmiről. Ez az önök gondolata.

A népszavazás miről szól? Arról szól bármilyen népszavazás, hogy önök 2022-ben tényleg legitim felhatalmazást nyertek a magyar emberektől arra, hogy kormányozzanak, de nem arra, hogy mindenben mindig döntést hoznak. Az a helyzet, hogy amikor valakinek, egy parlamenti frakciónak az az álláspontja, hogy egy bizonyos kérdésben, például abban, hogy ki dönt a debreceni termőföldekről, önök kisebbségben vannak, akkor erről kit kérdezünk meg. Egyértelmű, hogy a magyar választópolgárokat kell megkérdezni.

Mi semmi mást nem kérünk önöktől, mint azt, hogy hagyják meg nekünk a lehetőséget, hogy a magyar választópolgárokra rakjuk azt a döntést, ami őket érinti; hogy ki dönt arról, hogy mi történik Magyarországon, és hogy mit tekintünk értéknek.

Mi azt gondoljuk, hogy velünk egyetértenek a magyar emberek abban, hogy a Fertő tó fontosabb, mint a német tőke. Azt gondoljuk, hogy a magyar emberek egyetértenek abban, hogy a Balaton fontosabb, mint a kínai tőke; azt gondoljuk, hogy a magyar emberek többsége azt gondolja, hogy az akkumulátorgyártás rossz; és azt gondoljuk, hogy meg kell adni a magyar embereknek a lehetőséget, hogy erről döntsenek, amit önök holnap elsunnyogva el akarnak venni.

Az, hogy Magyarországon ki dönt, nagyon egyértelmű. Látszik onnan, hogy nem a debreceniek, az iváncsaiak és a többi magyar értesül először egy beruházásról, amikor az megtörténik, hanem azok értesülnek róla, akik kötik azokkal, akikkel kötik. A kínaiak, a németek, a dél-koreaiak, ezek az idegen nagyvállalatok mindig előbb tudnak ezekről a konkrét beruházásokról, mint ahogy a helyiek, és ez azt mutatja, hogy önöknek az a fontos, amit ezek a külföldi nagyvállalatok mondanak, és nem az, amit a helyi emberek.

Sokat beszélnek önök a szuverenitásról. Ki a szuverén? Az a szuverén, tisztelt képviselőtársaim, akiknek a nevében Szijjártó Péter vétózik különböző EU-s tanácsüléseken; és ez a saját bevallása szerint sem a mikepércsi anyukák, hanem ez a német autóipar.

Összességében tehát: ha holnap megszavazzák azt, hogy megszavazzák a kiemelt beruházási törvényt, és ezt átrakják egy másik törvénybe, akkor önök egy dolgot döntenek el, hogy amíg önök hatalmon vannak, senki más véleménye nem számít. Itt önök megosztották a szuverenitásukat. Kivel? A külföldi nagytőkével. Köszönöm szépen. (Taps az LMP padsoraiban.)