DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Mint ön is említette, a kormány 2010 óta a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik. Ennek keretében a teljes foglalkoztatás elérését, a magyar munkavállalók reálkeresetének növelését határoztuk meg stratégiai célként.
A kormány foglalkoztatáspolitikájának köszönhetően ma 1 millióval dolgoznak többen, mint a Gyurcsány-korszak idején, és az arra az időszakra jellemző 11 százalékot meghaladó munkanélküliség ma tartósan 4 százalék alatt van.
A kormány a jelenlegi munkaerő-tartalék és munkaerőigény biztosítása céljából alapvetően két irányba mozdul el. Az egyik az, amit ön is említ, hogy a Magyarországon ma még meglévő munkaerő-tartalék képzésével, átképzésével, életvezetési szokásainak megváltoztatásával, egyáltalán a munkaerőpiaci alkalmasságra tételével kapcsolatban 2024 elején egy átfogó programot fog a kormány elfogadni, illetve ha szükséges, a parlament elé terjeszteni. Ez, mint ahogy a korábbi kormánynyilatkozatokban is olvasható, elsősorban az Észak- és Dél-Magyarország depressziós térségeiben meglévő vélt vagy valós munkaerő-tartalék bevonására vonatkozik.
A másik ilyen irányú cél az ön által remélem, csak nehézségként, de nem ostorozott, hanem megoldandó feladatként kezelendő a vendégmunkások foglalkoztatása a hiányszakmákban ott, ahol nincs magyar munkaerő, nincs, nem is várható, és nem is lesz, annak érdekében, hogy a magyar gazdaság eddigi gyors ütemű európai felzárkózását a munkaerő-probléma ne akadályozza.
Újólag tisztázni szeretnénk, hogy a magyarországi tartózkodás az idegen állampolgár számára nem alapjog. Külföldi személy kizárólag a magyar állam által meghatározott célból, meghatározott jogcímen, meghatározott ideig és meghatározott feltételek teljesülése esetén tartózkodhat Magyarországon. Harmadik ország állampolgára a magyar állam engedélyével kizárólag akkor és ott vállalhat munkát, ha a magyarországi munkavállalás egyetlenegy magyar állampolgárt sem hoz kedvezőtlen helyzetbe.
A magyar munkaerőpiac védelmét és a vendégmunkások alkalmazásának lehetőségét további szabályok is korlátozzák. Ennek megfelelően egy adott munkaposzton csak és kizárólag akkor foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgár, ha a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat arra magyar állampolgárt nem tud kiközvetíteni.
A vendégmunkások maximális számát a jövőben is éves kvóta fogja korlátozni, ami a magyar munkaerőpiac védelmét szolgálja. A törvényjavaslat elfogadását követően a végrehajtási rendeletben további szigorításokat vezet be a kormány a magyar munkaerőpiac és a magyar munkavállalók védelme érdekében.
Ön is említette a munkásszállók építését, ami valóban 20 milliárd forinttal indul, és 3500 fő számára biztosít lakhatást; a szálláshelyek legalább 50 százalékát magyar munkavállalók számára kell biztosítani. Megjegyzem, hogy ez a program kifejezetten az ország belső munkaerő-mobilitását kívánja elősegíteni. Egyébként erre nemcsak elhelyezési, hanem utazási és lakhatási támogatást is biztosítunk; mind a kettő 6 hónapig járhat.
A munkásszálló-építési programok egyébként 2017 óta futnak, eddig mintegy 4000 ember szállását tudtuk ezzel megoldani.
(13.40)
Ami Budapestet illeti, és azt hiszem, az ön által is mini-Dubajként emlegetett… erről szó nincs. Hozzátéve, hogy ez Budapestet is érinti, de a magyar kormány egy olyan városnegyedet képzel el az évtizedek óta elhanyagolt barna-, rozsdaövezet számára, amely méltó Budapesthez, és méltó ahhoz az elmúlt 130 évhez, amely Budapest színes, kulturált, és egy nemzet vezetésére alkalmas főváros tartalmát és képét mutatja. Köszönöm, elnök úr, a türelmét. (Taps a kormánypártok soraiban.)