HOLLIK ISTVÁN (KDNP): Már megérte itt lennem, jó napot okoztam Vadai Ágnes képviselő asszonynak. Szívesen! (Dr. Vadai Ágnes: Semmiképp! Nem magától van jó napom, higgye el!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! A nemzeti konzultáció egy fontos magyar politikai innováció. Azért fontos, mert ma tagadhatatlanul a veszélyek korában élünk, a bennünket körülvevő világ, sőt az azt működtető világrend rohamosan és gyorsan változik. Ebben a helyzetben bizony előállnak olyan kérdések, olyan ügyek, amelyek hazánk sorsát hosszú távon és mélyen befolyásolják, és ezekről bizony érdemes az embereket két országgyűlési választás között is megkérdezni  erre szolgál a nemzeti konzultáció immár 13. alkalommal. Persze ez azt is jelenti, hogy immár 13. alkalommal támadja meg a dollárbaloldal a nemzeti konzultációt. Van, aki önök közül egyszerűen csak feleslegesnek tartja kikérni az emberek véleményét, van, aki késsel esik neki a konzultációs plakátoknak.

A baloldal viselkedésének valószínűleg az az oka, hogy sejtik, hogy az emberek véleménye, illetve az önök, illetve a finanszírozóik álláspontja nem esik egybe, a nemzeti konzultáció pedig ezzel szembesíti önöket újra és újra. Most nagyon úgy néz ki, hogy hasonló lehet a helyzet, hiszen a mostani nemzeti konzultációban például kifejthetjük a véleményünket a rezsicsökkentés kérdésében, amit önök egyszerűen hülyeségnek tartanak; az imént kiment Gyurcsány Ferenc azt mondta, a rezsicsökkentés az egy hülyeség.

Vagy éppen például a migrons… migránsgettók kérdésében (Derültség az ellenzék soraiban.), amit önök az Európai Parlamentben megszavaztak (Dr. Vadai Ágnes: Az egyház pedofiljaitól szabaduljatok meg!  Az elnök megkocogtatja a csengőt.), vagy épp a gyermekvédelmi törvény ügyében, amelyet önök a kezdetek kezdete óta támadnak. Vagy éppen Ukrajna EU-s csatlakozásának ügyében, amelyben az önök főnöke, Gyurcsány Ferenc már az elején világossá tette, hogy szerinte Ukrajnát fel kell venni az EU-ba. Ezen a héten lesz az európai uniós csúcs, amely napirendjére is fel akarják erőltetni ezt a kérdést, ezért érdemes váltani erről néhány szót.

Amikor Gyurcsány Ferenc azt mondta, hogy Ukrajnát fel kell venni, felmerül a kérdés, hogy mérlegeltee az ezzel kapcsolatos húsba vágó dilemmákat, vagy ismét csak finanszírozóik álláspontját képviselték. Ez a kérdés azért is aktuális (Dr. Vadai Ágnes: Csatlakozási tárgyalások megkezdése!), mert nemrég Antony Blinken (Az elnök megkocogtatja a csengőt.), az amerikai külügyminiszter azt mondta, hogy Amerikának érdeke fenntartani a jelenlegi háborús helyzetet Ukrajnában, hiszen az Ukrajnának kifizetett amerikai támogatások 90 százaléka végül amerikai cégeknél landol.

Tehát a háború folytatása és Ukrajna EU-s tagsága világos amerikai érdek. Viszont Európából és Európában a helyzet nagyon másképp néz ki. Az EU eddig 40 milliárd eurót fizetett ki Ukrajnának, többet, mint Horvátország, Szlovénia és Magyarország EU-s támogatása az elmúlt hét évben összesen, és ráadásul ennek semmi következménye nem lett, béke nincs, Ukrajna helyzete sem javult egy fikarcnyit sem, és az európai gazdaságot viszont még jobban legyengítette a szomszédunkban zajló háború.

De Gyurcsány Ferencnek és a brüsszeli bürokratáknak válaszolnia kéne arra a kérdésre is, hogy miből fogja előállítani az Európai Unió azt a kábé 70 ezer milliárd forintot, tehát 186 milliárd dollárt, amelybe az ukrán EU-tagság nagyjából kerülne. Ennek eredményeként egyébként minden tagország, köztük Magyarország is nettó befizetővé válna. Elbírjae ezt egyáltalán az Európai Unió, amelynek a gazdasága egyre rosszabb állapotban van, és az uniós államadósság is csúcsokat döntöget? Ezek súlyos kérdések, de láthatóan válaszok nincsenek; Brüsszelben sincsenek, és a dollárbaloldalnál sincsenek.

Ehelyett van egy politikai diktátum, hogy márpedig az ukrán csatlakozási tárgyalásokat meg kell kezdeni. Érdemi tárgyalás és válaszok nélkül mi ezt az álláspontot viszont nem tudjuk elfogadni, mert azt látjuk, hogy a háború folytatásának és Ukrajna EU-s tagságának óceántúlon van támogatása, de a jelenlegi körülmények között viszont szembemegy az európai érdekkel. Ezért mi arra kérjük az európai vezetőket, hogy ne Amerika érdekét képviseljék, hanem a miénket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Előző Következő

Eleje Tartalom Homepage