CSEPREGHY NÁNDOR építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is, engedjék meg, hogy Lázár János miniszter úr nevében megköszönjem úgy a kormánypárti, mint az ellenzéki képviselőknek a vita különböző szakaszaiban való aktív részvételét.
Engedjék meg, hogy bizonyos értelemben készre jelentsek két olyan vállalást, amit Lázár János miniszter úr 2022 őszén tett az Országgyűlésnek, két hozzá tartozó terület, az állami beruházások és az építésügy általános szabályozásának újraírására, a korábban nem létező, vagy a korábban létező, de több törvényben is megjelenő területek újraszabályozására.
Mindkét törvényt az egyik, amit az Országgyűlés már elfogadott és kihirdetésre került, a másik, amelynek az elfogadásáról holnap tud az Országgyűlést szavazni a szakma írta. Mindkét törvény patriótatörvény, és mindkét törvény abból a meggyőződésből fakad, hogy a magyar törvényhozás, a magyar jogalkotás legalább olyan támogatást kell hogy nyújtson a magyar gazdasági szereplőknek, amilyen támogatás és amilyen pluszelőnyök megilletik az Európai Unió bármely tagállamában meglévő, ott honos gazdasági szereplőket.
A 2010 óta megvalósult fejlesztések szinte mindegyikével beszéljünk a vonalas infrastruktúráról, beszéljünk a magasépítésről, beszéljünk az energetikai beruházásokról az ország szintet lépett, azonban akkor, amikor különböző politikai vitákból fakadóan Magyarország nem jut hozzá az őt megillető, részben fejlesztési forrásokhoz sem, van tér és van lehetőség arra, hogy a szabályozási eszközrendszerrel egy olyan új keretrendszert hozzunk létre, amely a későbbi beruházásokat sokkal hatékonyabban, sokkal jobban, a köz és a gazdasági szféra megelégedésére hatékonyabban tudja művelni.
Ennek keretében ebben a törvényben tehát négy törvény összevonására tett a minisztérium javaslatot: a településképi törvény, az építésügyi törvény, az örökségvédelmi törvény, illetve a Magyar Mérnöki és Magyar Építész Kamaráról szóló törvények tekintetében.
Ahogy az szóba került, a javaslat, illetve a törvény, ami önök előtt fekszik, nem kizárólagosan az ÉKM tollából származik, hanem annak a 6500 javaslatnak az egységesített változata, amit a magyar építőügyi szakma írt meg, gondozott, és közben konzultált mintegy egy éven keresztül. Én nem emlékszem olyan törvényjavaslatra, ami ilyen összhangban íródott volna azokkal, akikről ez a törvény szól, ezért bármilyen fórumon állunk ennek a törvénynek a vitája, a megvédése elé.
Érdekérvényesítő, érdekvédő törvényről is beszélünk, hiszen a zöldfelületi szabályozás, a barnamezős preferáció, illetve a települések megerősítő szerepének a lehetőségéről is szól ez a törvény, ami valóban tartalmaz régi politikai vitákra is okot adó ügyek esetében alkalmat a lezárásra. Ilyen a kiemelésekről szóló 2006-os törvény hatályon kívül helyezése, és két eltérő, két új jogintézmény létrehozása. Az egyik, azt gondolom, nem képezi vita tárgyát, hiszen amikor közcélú beruházások valósulnak meg akár a vonalas infrastruktúra tekintetében, az energetikai beruházások tekintetében, a hadiipari beruházások tekintetében, senkiben nem merül fel kétség vagy kérdés ahhoz, hogy ezek miért élveznek kiemelt státuszt.
A képviselő úr által is említett kiemelt beruházások kapcsán, amikor magáncélú beruházásokról beszélünk, egy meghatározott vállalása volt itt Lázár miniszter úrnak az expozé tekintetében is, amit fenn is tartott a minisztérium, hogy jelentősen beszűkíti, megszünteti azt a gyakorlatot, ami 2006 óta Magyarországon volt, és a magáncélú beruházások esetében két kategória együttes érvényesülése mellett ad arra egyáltalán lehetőséget, hogy sokkal szigorúbb feltételek mellett a kiemelt kategóriába kerülhessenek. Ezek pedig azért vannak így, mert olyan volumenű beruházásokról beszélünk, amik egy külföldi működő tőke bevonulása kapcsán, azt gondolom, egy versenyben lévő ország számára igenis elengedhetetlenül fontos lehetőséget adnak arra, hogy azt a versenyelőnyt meg tudja adni a Magyarországon befektetni akaró külföldieknek, amit a környező országok is megadnak.
Ez a két belépési pont pedig nem kevesebb annál, mint hogy egyszerre egy legalább száz munkahelyet teremtő beruházásról kell beszélni, tehát a nem ipari célú beruházások kiestek ebből a körből. Az összes, parlamenti vitára is okot adó ilyen típusú beruházások mindegyike vagy nagy része nem az ipari beruházás kategóriájába tartozott. A másik pedig: legalább 100 milliárd forint beruházási összeget el kell érnie annak a beruházásnak, amely ezt a kiemelt kategóriát egyáltalán alkalmazni szándékozik magára nézve. Tehát azt gondolom, hogy mind a kettő olyan erős belépési peremfeltétel, ami megteremti azt a lehetőséget, hogy Magyarország ne szenvedjen versenyhátrányt akkor, amikor a környező országokkal versenyez a különböző ipari beruházásoknál, de minden olyan problémát, minden olyan vitára okot adó pontot elkerüljön, ami 2006 óta ilyen vitákat eredményezett.
Az építészeti törvény, azt gondoljuk, hogy minta és zsinórmérték is lesz, annak köszönhetően, hogy három építészre hivatkozik a preambulumában is, akiket itt is szeretnék név szerint idézni, úgymint Koós Károly, Lechner Ödön és Makovecz Imre, annál nem kisebb ambícióval megírva ezt a törvényt, ami a kultúraváltás irányába hat.
(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Azt gondoljuk, hogy ennek a törvénynek a hatására nemcsak a lehetőség, hanem a kötelezettség és a nyomás is megteremtődik arra, hogy a minőség jegyében és ne a mennyiség jegyében építsenek Magyarországon, beszéljünk akár köz-, akár pedig piaci beruházásokról. Akkor, amikor a források szűkössége okán, amint az imént említettem, szabályozási eszközökkel tud a törvényhozás, illetve a végrehajtás ehhez a szándékhoz hozzájárulni, ezt a felelősséget mindenképpen fel kell vállalni és meg kell tenni.
Végezetül engedjék meg, hogy ismételten megköszönjem a szakmai érdekképviseletek hozzászólását ehhez a törvényalkotási folyamathoz az elmúlt egy évben; megköszönjem az Országgyűlés minden pártjának a részvételét ebben a vitában. Az is igazolja azt, hogy tisztán szakmai célok vezették ennek a törvénynek a megírását és az Építési és Közlekedési Minisztérium kezét, hogy módosító javaslatokat, amennyiben azok indokoltak voltak, pártállástól függetlenül fogadtunk be.
Bízom benne, hogy ez a nyitottság az önök részéről a törvény kapcsán bizalmat és lehetőséget fog szülni a szavazás során. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. Elnök úr, köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)