DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő T/5882. számú törvényjavaslat a büntetőjogi tárgyú törvények és egyes kapcsolódó törvények módosítását tartalmazza.
A törvényjavaslat általános vitája során, 2023. november 7-én felszólaló ellenzéki képviselők kritikája nagyrészt nem a törvényjavaslatra irányult, hanem a kormány általános büntetőpolitikájával szemben fogalmazott meg kifogásokat. Magát a törvényjavaslatot az ellenzéki képviselők egyrészt azzal támadták, hogy kedvező rendelkezést tartalmaz a szabadságvesztés végrehajtásának kegyelemből való felfüggesztése esetén a közügyektől eltiltás tekintetében. Az ellenzéki felszólalók másik része azzal kapcsolatban fogalmazott meg kritikát, hogy a létrejövő kreditrendszerben az elítélt súlyos bűncselekmény esetén nem feltétlenül nyeri el a méltó büntetését, ennek kizárásához alaposabb előkészítésre lett volna szükség. A törvényjavaslathoz ugyanakkor képviselői módosító javaslat nem érkezett.
A törvényjavaslathoz a Törvényalkotási Bizottság terjesztett elő módosító javaslatot. Ezek túlnyomórészt jogtechnikai, illetve nyelvhelyességi pontosítások voltak, de mellettük a módosító javaslat kisebb részben tartalmazott néhány tartalmi módosítást is, amelyek a következők.
A büntetőeljárásról szóló törvényt érintő módosító javaslat a lefoglalás megszüntetése és a dolog kiadása esetére pontosítja annak a határidőnek a kezdetét, amelynek letelte után a jogosult által át nem vett dolgok az állam tulajdonába kerülhetnek.
A büntetés-végrehajtási reformmal összefüggő, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi XXXI. törvényt érintő módosító javaslat jogszabályszerkesztési okból rendelkezik úgy, hogy nem lép hatályba ennek a törvénynek a 26. alcíme; az érintett rendelkezéseket az önök előtt fekvő törvényjavaslat állapítja meg újból.
Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvényt érintő módosító javaslat egyértelművé teszi a vagyonelkobzás alá eső gépkocsik tekintetében, hogy az állam melyik szerve jogosult elsődlegesen eredeti állapotában igényelni az állam tulajdonába került gépjárműveket.
Tisztelt Ház! Szükséges reagálni a második olvasatos vitában az Országgyűlésben felszólaló ellenzéki képviselők észrevételeire is, amelyek egyrészt az új büntetés-végrehajtási szabályokat, másrészt a közügyektől eltiltást érintették.
A szavazásra váró törvényjavaslatnak a büntetés-végrehajtási jogterületet érintő módosítása olyan rendszerszintű változást hoz a szabadságvesztés végrehajtása területén, amely a büntetés-végrehajtási kódex megalkotásához mérhető mérföldkőnek tekinthető, és amely egy erőteljes szakmai megújulási lehetőséget teremt. Az új rendszer nem változtat a büntetéskiszabás bírói hatáskörén, a szabadságvesztés végrehajtási fokozata továbbra is megmarad a büntetőítélet részeként. A végrehajtási fokozatokból kiinduló, ugyanakkor a büntetés-végrehajtási szakmai szempontoknak teret adó kategóriabesorolási és kreditrendszer alapvetően az elítélt együttműködő magatartására építő előmeneteli rendszer, ami a végrehajtási rend szigorúbb feltételeiből az enyhébb felé mozdulva, kellő motiváló erő lehet az elítélt normakövető magatartásának kialakításában és a reintegráció sikerét szolgáló tevékenységbe való aktív bevonásában, és amely nem utolsósorban erősíti az elítélt saját sorsa alakításáért való felelősségérzetét.
Az új szabályozás nem érinti a szabadságvesztés tartamát, a reintegrációs őrizet, illetve a feltételes szabadságra bocsátás feltételrendszerét, viszont kiszámíthatóbbá teszi e jogintézmények alkalmazását, hiszen az elítéltek egész büntetés-végrehajtási életútját átlátható és ellenőrizhető módon bemutató rendszert alakít ki, amely alapján megalapozottabban lehet dönteni mindezen kérdésekben is.
Sajnálatos módon a parlamenti viták fókuszában nem ez a szakmai megújhodási igény állt, hanem a közügyektől eltiltás tartamának számítására vonatkozó módosítás. E módosítás célja nem az, hogy kedvezőbb helyzetet teremtsen, hanem hogy betöltsön egy joghézagot. A jelenlegi szabályozás úgy szól, hogy az az időtartam nem számítható be a közügyektől eltiltás tartamába, amikor az elítélt a szabadságvesztést tölti, vagyis amikor a büntetés-végrehajtási intézetben hajtják végre a büntetést. A módosító rendelkezés egy most is létező, a feltételes szabadság idejére kialakított megoldást vesz át. Ennek hiányában a kegyelmi elhatározás eredményeképpen, vagyis a szabadságvesztésből még végrehajtásra váró rész hosszabb időre történő felfüggesztésével a mellékbüntetés tartama a bírói döntéssel ellentétes módon meghosszabbodhatna, ami összeegyeztethetetlen a kegyelmi elhatározás jellegével és a büntetőjogi alapelvekkel.
Tisztelt Ház! A tárgyalt törvényjavaslat célja a jogrendszer fejlesztése mindhárom büntetőjogi jogterületen, de különösen a büntetés-végrehajtási területen. Ez a jogfejlesztés szükséges ahhoz, hogy a büntetőjog hatékonysága, eredményessége tovább javuljon, és a büntetés-végrehajtás területén is érdemi javulás következhessen be. Kérem, hogy amennyiben egyetértenek ezekkel a célokkal, támogassák a javaslatot. Köszönöm a szót, elnök asszony. (Taps a kormánypárti padsorokban.)