DR. MARUZSA ZOLTÁN VIKTOR belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagyon szépen köszönöm. Az általános vitában elhangzottakat megismételni nem szeretném. Azt azonban mindenképpen el szeretném mondani, hogy a törvényjavaslat célja, hogy az oktatás esélyteremtő funkcióját megerősítse. Nem pusztán oktatáspolitikai, hanem társadalompolitikai kérdésről is beszélhetünk, hiszen sok gyermek számára az iskola, a tanulás jelenti azt a lehetőséget, melynek köszönhetően előrébb juthat, mint a családjában vagy a szűkebb környezetében élők.
A kormány éppen ezért számos intézkedést vezetett be és tart fenn, ami ugyanezt a célt szolgálja. 2015-től bevezettük a hároméves kortól kötelező óvodáztatást, ezért működtetjük az országban csaknem kétszáz helyszínen a tanodák rendszerét, ezért műkötetjük az Arany Jánosról elnevezett tehetséggondozó programot, ezért vezettük be a szakképzés rendszerében nagyon is jelentős ösztöndíj-támogatást.
Ugyanezt a célt szolgálják a felsőoktatásban a roma szakkollégiumok. Ezért vezettük be az új pedagógus-életpályáról szóló törvényben az esélyteremtési illetményrészt, mely azokon a felzárkózó és kedvezményezett településeken, ahol ez indokolt, ahol a pedagógusok munkája jellemzően erősebb kihívásokkal terhelt, 20 százalékkal magasabb bért határoz meg. Sőt, ezért hajtunk végre a felzárkózó településeken jelentős projekteket uniós és hazai forrásokból.
Ezen intézkedések célja minden esetben az oktatás minőségének a javítása olyan környezetben is, ahol ez nem magától értetődő. A minőségi oktatáshoz elengedhetetlen a nyugodt tanulási környezet. Ennek megteremtése érdekében például ezen tanév kezdete előtt is 11 oldalas útmutatóban foglaltuk össze az intézmények vezetői részére a rendelkezésre álló lehetőségeket, továbbképzéseket, prevenciós programokat, szolgáltatásokat, beleértve a szociális segítőket és indokolt esetben bizony az iskolaőröket is, akik már több mint 700 iskolában teljesítenek szolgálatot a pedagógusok megelégedésére.
Az egyik terület, ahol további beavatkozást láttunk indokoltnak, a hátrányos helyzetű, esélyteremtésre szoruló tanulók nem kiegyenlített iskolai megoszlása a többiskolás településeken. Munkatársaimmal áttekintettük a hatályos szabályozást, és megállapítottuk, hogy bár ma is szabályozott, hogy hogyan kell egy településen belül szétteríteni a nagyobb mértékű támogatásra szoruló tanulókat, ezen elv megsértéséhez azonban érdemi szankció eddig nem kapcsolódott. A törvényjavaslat ezt pótolja azzal, hogy a már meglévő szabályok be nem tartása esetén negatív anyagi következményeket határoz meg.
A javaslat szerint a köznevelési intézmények fenntartói számára biztosított, adott évi átlagbéralapú támogatás csökkentett összegű, 90 százalékos lesz, ha a gazdasági-társadalmi szempontból hátrányos helyzetű tanulók nevelésében-oktatásában az adott általános iskola nem veszi ki a részét az indokolt mértékben.
A törvényjavaslat szerint ezt csak abban az esetben kell vizsgálni, amikor a településen több általános iskola működik, és azok bármelyikében a hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya a település hátrányos helyzetű tanulói arányához képest több mint 20 százalékponttal, illetve a későbbi években 15 százalékponttal alacsonyabb. Ez teljes mértékben indokolható is, hiszen amely intézmény a nehezebb és többletráfordítást is igénylő feladatok ellátásában nem vesz részt, az a feladattal járó támogatásokból is csökkentett mértékben részesüljön.
Az általános vitában már elhangzott, de itt is kiemelném, hogy a javaslat minden fenntartóra vonatkozik. Előzetes becslésünk szerint egy-két tucat iskolára vonatkozhat ez az új törvény azzal együtt, hogy természetesen azt vélelmezzük, hogy hoznak olyan intézkedéseket, amelyek a szükséges beavatkozást megteszik, és így azt reméljük, hogy a végén majd egyetlen intézményre sem fog vonatkozni. Az esetlegesen visszatartott forrás a köznevelési fejezetben marad, más oktatási célokra tudjuk felhasználni, tehát forrás el nem veszik.
A hátrányos helyzetű tanulói csoportok minőségi oktatáshoz való hozzáférésének célját szolgálja továbbá a javaslatnak a köznevelési törvény módosítását érintő része, melynek lényege, hogy fenntartóváltás, átszervezés esetén is figyelemmel kell lenni a tanulói összetétel kialakulására. Ez a módosítás is az érintett tanulók kiegyenlített arányának biztosításával összefüggő fenntartói feladatok pontosítására irányul.
A törvényjavaslat társadalmi egyeztetésére már a tavasz folyamán sor került, ennek folyamán sok támogató vélemény érkezett hozzánk, még a pedagógus-szakszervezetek is támogatták ezt a javaslatot. A benyújtott módosítók a törvényjavaslat benyújtásakor még függőben lévő hatálybalépés nyitott kérdését is rendezték.
Szeretném azt is rögzíteni: sok területen vannak vitáink, de a minőségi oktatáshoz való hozzáférés kapcsán az európai uniós és a hazai célok nem térnek el egymástól. A magyar oktatási rendszer stratégiai szinten is rögzített célkitűzése a méltányos oktatás szervezése, az ahhoz történő hozzáférés biztosítása mindenki számára. Ennek érdekében kérem, hogy szavazatukkal támogassák majd a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)