DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Ma, holnap európai uniós csúcstalálkozó kezdődik Brüsszelben, amelynek napirendjén Európa jövőjét meghatározó témák szerepelnek. Háborúk és gazdasági nehézségek állítják kihívások elé Európát, a csúcs stratégiai kérdésekben tervez döntéseket hozni.

A tapasztalat azt mutatja, hogy a brüsszeli vezetés eddig semmilyen válságot sem kezelt jól. Lassú és rossz döntéseket hozott a bevándorlási kérdésekben és a koronavírus-járvány idején is. Most sincs ez másképpen, lassan két évvel a háború kitörése után ismét egy előkészítetlen és meggondolatlan intézkedéssorozatot próbálnak rákényszeríteni a tagállamokra. Ez a típusú következetlenség súlyosan sérti az Európai Unió egyébként is rossz megítélését mind az emberek szemében, mind pedig a más nagyhatalmakkal való viszony tekintetében.

A napirenden szereplő témák közül a legfontosabb a bővítés kérdése. Az Európai Bizottság 2023. november 8-ai ülésén elfogadta a 2023. évi bővítési csomagot. A jelentés mérföldkőnek számít, ugyanis ez az első alkalom, amikor a Bizottság tíz országról fogadott el egy bővítési csomagban jelentést. A bizottsági csomag részletes értékelést nyújt a bővítési folyamatok aktuális helyzetéről, továbbá arról, hogy az érintett országok milyen eredményeket értek el az Európai Unióhoz való csatlakozás felé vezető folyamatban. Az értékelés megállapítja, hogy Ukrajna a tavaly nyáron megelőlegezett tagjelölti státusz feltételeit sem teljesítette, a Bizottság mégis a tárgyalások megkezdésére tesz javaslatot, azaz Ukrajna esetében nem egy tényeken, jogi alapokon kidolgozott javaslat született, hanem egy politikai szándék jelenik meg. Ez a politikai szándék szakít a korábban alkalmazott, érdemeken alapuló bővítési gyakorlattal.

A nyugat-balkáni országok jelentős lépéseket tettek az európai integráció érdekében, esetükben mégis lassú a folyamat. A nyugat-balkáni bővítést célzó törekvések megvalósulásával Magyarország és az egész Európai Unió nyerhet. Megerősödve kerülhet ki azokból a válságokból, amelyekbe az elmúlt években az elhibázott brüsszeli döntések és szankciós politika következtében belesodródott, továbbá stabilizálhat és fejleszthet egy feszültségekkel terhes régiót.

Üdvözöljük, hogy a Bizottság javaslatot tesz Georgia számára a tagjelölti státusz megadására és Moldova esetében a csatlakozási tárgyalások megkezdésére.

Tisztelt Ház! Tekintettel arra, hogy az Európai Bizottság az objektív, szabályozott bővítési eljárást egyoldalúan megszegi, fontosnak tartjuk, hogy az Országgyűlés folytasson érdemi vitát az Európai Unió Ukrajna-politikájáról, annak politikai, költségvetési, gazdasági és biztonságpolitikai elemeiről. Magyarország stratégiai vita lefolytatására tett javaslatot Brüsszelben is, ami általánosságban tekintené át Ukrajna uniós csatlakozásának kérdését és az egyes szakpolitikákat.

A frakció álláspontja az, hogy Ukrajna esetében az Európai Uniót alkotó tagállamok vezetőinek és nemzeti parlamentjeinek is mindenekelőtt stratégiai vitát kell folytatniuk arról, hogy milyen viszonyra törekszik az Európai Unió Ukrajnával, és egy esetleges ukrán tagság milyen hatással lenne az Európai Unió és a tagállamok jövőjére, többek között a közös agrárpolitikára vagy az uniós kohéziós politikára.

Az Európai Uniónak van egy 2017-ben hatályba lépett társulási megállapodása Ukrajnával, és mi úgy gondoljuk, hogy ezt a megállapodást kell érdemben bővíteni, magasabb politikai szintre emelni, és nem a csatlakozási perspektívát kell nyújtani Ukrajnának.

Azt a brüsszeli bürokraták is elismerik, hogy Ukrajna felvétele politikai, pénzügyi és intézményi kockázatokkal jár. Úgy gondolják azonban, hogy ezeket a kockázatokat, bár pontosan nem tudjuk, hogy milyen következményekkel járnak, az Európai Uniónak vállalnia kell.

Technikai szinten vita folyik arról, hogy az Ukrajna felé támasztott hét feltételből az ukránok most éppen hányat jelentettek teljesítettnek, és ebből az Unió hány feltételt fogadott el. Azonban mindenki számára egyértelmű kellene legyen, hogy minden brüsszeli lobbitevékenység ellenére a feltételeket érdemben Ukrajna a mai napig nem teljesítette.

Ukrajna egy háborúban álló ország, statárium, azaz hadijog van érvényben, amelyet az ukrán elnök immáron kilencedszerre is meghosszabbított, jelenleg jövő év februárig. A máskor vehemensen hangoztatott, tőlünk különösen elvárt jogállami keretekről vagy a koppenhágai kritériumokról tehát még érintőlegesen sem beszélhetünk.

(9.40)

Idén októberben kellett volna választásokat tartani, de a katonai közigazgatási rendszer miatt tilos volt a választásokat megtartani, és bárkinek bármilyen jogát korlátozhatják.

Ukrajnában ma nem értelmezhető a többpárti demokrácia és a média függetlensége sem egy olyan helyzetben, amikor az ellenzéki pártokat és médiát betiltották, és mindenki számára közismert, hogy Ukrajna a világ egyik legkorruptabb országa.

Ukrajna nem teljesíti az Unió kisebbségi jogi elvárásait sem. A korábbi, viszonylag jónak mondható rendszert 2015 óta folyamatosan verték szét; a 2017-es oktatási törvénnyel támadást indítottak a magyarnyelv-oktatás ellen; a 2019-es államnyelvtörvény pedig egyenesen nem vesz tudomást a kisebbségi nyelvek használatáról. A magyar kormány azonban olyan megoldást szeretne, amely a magyar közösség jogait a 2015-öt megelőző állapot szerint szabályozza.

Évek óta tárgyalunk az ukrán féllel, de azt tapasztaltuk, hogy folyamatosan rossz irányba változott a szabályozás, és sorozatos támadások érik a magyar közösséget. Az uszítás áldozata volt a munkácsi Turul-emlékmű is.

Mi továbbra is nyitottak vagyunk, és ismételten hangsúlyozzuk, hogy nem kell feltalálni a spanyolviaszt, csak vissza kell térni a korábbi jogszabályi környezethez és gyakorlathoz. Az Európai Bizottság által készített ellentmondásos, abszurd országjelentés próbálja menteni a menthetetlent. Úgy próbálja beállítani, hogy az ország lépéseket tesz az integráció felé, például azáltal, hogy a tolerancia és elfogadás mértékének növekedése folytatódott az LMBTQ-személyek iránt, aminek ékes bizonyítéka, hogy idén júniusban megtartották a kijevi Pride-felvonulást, igaz, Varsóban.

Tisztelt Képviselőtársaim! A holnapi csúcs napirendjén szerepel a költségvetés módosítása is, amelyben a legnagyobb tétel Ukrajna további támogatása, ezért beszéljünk egy lehetséges ukrán csatlakozás pénzügyi vonatkozásairól is: mennyibe került eddig Ukrajna, és mennyibe kerülne még, ha felvennénk az Európai Unióba? A költségvetés kapcsán nem látni, hogyan érhető el megállapodás a következő napokban. Több tagállam kritikus a dokumentum tartalmával kapcsolatban.

Azt javasoljuk, hogy a Bizottság vizsgálja meg Ukrajna finanszírozásának egyéb lehetőségeit is, ideértve egy nem uniós költségvetésből megvalósított támogatási megállapodást is. Az ukrán statisztikai hivatal szerint a háború előtti utolsó évben, azaz 2021-ben az egy főre jutó ukrán hazai termék a legszegényebb európai ország, Bulgária GDP-jének csupán harmadát tette ki. Az egy főre jutó ukrán GDP az uniós átlagnál tízszer volt kisebb.

Ukrajna az Európai Uniótól eddig több mint 40 milliárd eurót kapott pénzügyi, költségvetési és humanitárius segítségnyújtás formájában, és további 27 milliárd euró katonai támogatást bilaterális alapon az Európai Békekeret terhére. A menekültek tagállami támogatását is beleszámolva az Európai Unió eddig összesen körülbelül 85 milliárd eurót, 32 000 milliárd forintot adott Ukrajnának.

Ezenfelül akar Brüsszel további 50 milliárd eurót adni az országnak, ebből Magyarországra 500 millió euró jutna, ami közel 200 milliárd forint, azaz négyévente 50 milliárd forintot kellene fizetnünk Ukrajna további finanszírozására úgy, hogy a korábbi támogatások felhasználásáról sem áll rendelkezésre semmilyen pontos információ.

Tisztelt Ház! Az Európai Unió történetének legkritikusabb időszakát éli. Soha nem kellett egyszerre annyi kihívással megbirkóznia, mint jelenleg. A problémák pedig összetettek: nemcsak Európa jövőjét, a kontinens sorsát érintik, hanem egyes elemei globális kihatással bírnak, amelyekre az Európai Uniónak egyértelmű, konszenzuson alapuló, az európai érdekeket és értékeket képviselő pragmatikus válaszokat kellene adnia.

Az ideologizált tényeket és a konstruktív párbeszédet mellőző, a következményeket figyelmen kívül hagyó döntések nem jelenthetik a helyes utat. Magyarország eddig is támogatott és a jövőben is támogatni fog minden olyan kezdeményezést, amely ahhoz járul hozzá, hogy Európa újra az alapító atyák által megálmodott béke és prosperitás irányában haladjon.

Tisztelt Képviselőtársaim! A bővítés kapcsán álszent brüsszeli álláspontot látunk: harsány politikai licitálás indult, hogy ki mond nagyobbat. De nincs kidolgozva az, hogy Ukrajna esetleges csatlakozása milyen hatással lenne az egyes tagországokra, valamint az Unió egészére. Egy ilyen nagy ország csatlakozása mások elől venné el a helyet; átrendezné a számunkra eddig megismert Uniót. Erről egy vicc jut eszembe. Székelyek ülnek a tömött csíki vonaton. Felszáll egy ember, megy a tömött kabinba, és megszólal: Jó napot, atyafiak!  Jó napot!  hangzik a válasz. Hely van?  Van. Oszt’ hun?  Hát, rajta ülünk. Sajnos, kedves képviselőtársaim, a téma egyáltalán nem vicces, de ha nem vagyunk észnél, akkor egyszer csak nem lesz hová leüljünk, mert elfoglalják a helyünket. Elfoglalnák az agrárpiacainkat; elvonnák a nekünk járó forrásokat; kevesebb képviselőnk lenne az Európai Parlamentben; a magyar gazdaság versenyhátrányba kerülne. Ukrajnával a csatlakozási tárgyalások elindítása is egy ilyen átgondolatlan, kidolgozatlan és téves vízió.

Az objektív szabályokon és teljesítményen alapuló bővítési folyamat helyett egy politikailag motivált döntést láthatunk, amely aláássa az Európai Unió hitelességét, hiszen objektív kritériumok alapján nem Ukrajnával kellene a tárgyalásokat megkezdeni, hanem a nyugat-balkáni, csatlakozásra váró országokkal kellene a tárgyalásokat eredményesen lezárni. Naprakész, átfogó, részletes hatástanulmány sem készült a csatlakozás várható gazdasági, pénzügyi és szakpolitikai területeket érintő hatásairól.

Még meg sem kezdődött a csatlakozási tárgyalás, már láthatjuk, hogy milyen károkat okozott a génmódosított, gyenge minőségű ukrán gabona jogellenes piacra kerülése, és a fuvarozási szektor is megszenvedte az ukránok meggondolatlan beengedését a piacra. A magyar fuvarozók piaci részesedése ukrán-magyar relációban 20 százalékról 5 százalékra esett vissza. Nem véletlenül vették bojkott alá az ukrán határátkelőket a lengyel és a litván fuvarozók sem.

Ukrajna-lázban ég a brüsszeli vezetés, felelőtlen ígérgetések hangzanak el, de az Európai Unió biztonsági érdekeiről és a bevándorlás okozta krízishelyzetről, a növekvő antiszemitizmusról és terrorveszélyről azonban jelenleg nincs érdemi párbeszéd.

A soron következő uniós csúcs előkészületeire jellemző felkészületlenség és stratégianélküliség hosszú távon nem fenntartható; rossz fényt vet az Európai Unió még megmaradt hitelességére.

A NATO kapcsán már láthattuk a felelőtlen ígérgetések első felvonását. Emlékezzünk: hatalmas nyomás volt tavaly Ukrajna kapcsán, hogy csatlakozzanak a NATO-hoz, de végül a józanság kerekedett felül. Vilniusban felelősségteljes döntést hozott a szövetség, és azzal, hogy nem hívta meg Ukrajnát, elkerülte a háború eszkalációjának veszélyét.

Tisztelt Ház! Szükségesnek gondoljuk, hogy az Ukrajna-stratégiáról érdemi vitát folytassunk a magyar emberekkel a nemzeti konzultáció keretében, és itt az Országgyűlésben is. Tárgyalnunk kell Ukrajna és az Unió viszonyáról, illetve vizsgáljuk meg, hogy Ukrajna pénzügyi támogatása pontosan mennyi pénzbe került, és mennyibe fog kerülni, illetve milyen garanciák várhatóak a jövőben arra, hogy Ukrajna valóban megfeleljen a felé jogosan támasztott feltételeknek.

A Fidesz-frakció nevében elítélünk és visszautasítunk minden politikai és pénzügyi nyomásgyakorlást, ami Magyarországot szuverén álláspontjának megváltoztatására kívánja kényszeríteni, és kiállunk a kormány mellett, hogy továbbra is határozottan képviselje a magyar nemzeti érdekeket Brüsszelben.

A Fidesz támogatja a határozati javaslatot. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)