DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tegnapelőtt volt két éve annak, hogy Oroszország megindította a támadását Ukrajna ellen. Akkor még senki nem gondolta, hogy ez a háború még ma is tartani fog, joggal lehetett bízni abban, hogy legfeljebb néhány hét, és véget ér.

Emlékezzünk csak vissza, hogy 2022 márciusában már arról szóltak a hírek, hogy megkezdődhettek a tárgyalások a tűzszünetről, és sor is került az első előkészítő tárgyalásra. Minden remény megvolt tehát arra, hogy ahogy nyolc évvel korábban, most is sikerül majd megfékezni a konfliktust, területileg is le fog szűkülni a háború és az intenzitása is csökkenni fog.

Másképp történt: ezúttal nem a béke-, hanem a háborúpárti hangok győztek. Az eredmény pedig katasztrofális. Az áldozatok száma minden bizonnyal közelebb jár a 200 ezerhez, mint a 100 ezerhez, több mint hatmillióan hagyták el Ukrajnát, és legalább ugyanennyien az otthonaikat az országon belül. Az infrastruktúrában és a kulturális örökségben okozott kár pedig felbecsülhetetlen.

A második világháború óta nem látott menekültválságra válaszul Magyarország történetének legnagyobb humanitárius segélyakcióját hajtotta végre. És akkor itt most mondjunk köszönetet azoknak a hatóságoknak, civil szervezeteknek, önkénteseknek, valamint a leginkább érintett határ menti területek lakóinak, akik részt vettek ebben, akiknek köszönhetően a háború elől hazánkba menekülők semmiben nem szenvedhettek hiányt. Mondjunk köszönetet azoknak az iskolásoknak, magyar iskolásoknak, akik szeretettel fogadták be a Kárpátaljáról menekülő osztálytársaikat!

A háború nem kímélte sajnos a magyar közösségeket sem. A magyarok a bőrükön érzik ezt a háborút, mert magyar áldozatai is vannak, ami még egy ok arra, hogy határozottan kiálljunk amellett, hogy minél előbb véget kell vetni ennek a háborúnak.

Magyarország sohasem járult hozzá és sohasem fog hozzájárulni ahhoz, hogy a magyar-ukrán határon fegyvereket szállítsanak át, hogy ezzel is óvja Kárpátalját. A Nyugat azonban másképp reagált. Az Egyesült Államok Oroszország katonai meggyengítésének lehetőségét látja a háborúban, amihez Európa vezető híján  mondjuk ki: vezető híján  saját érdekeit részben fel nem ismerve, részben sutba dobva asszisztál. A fegyverszállításokon és a pénzügyi támogatásokon túl Brüsszel teljesen értelmetlen szankciókat vetett ki, amelyek a legkevésbé sem gyengítették meg Oroszországot, annál inkább gyengítették Európát, ráadásul a magas energiaárakon keresztül tomboló inflációt eredményeztek.

Legkésőbb tavaly őszre mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy ez a stratégia megbukott. A nyugati támogatás nem vezet harctéri győzelmekhez, az Egyesült Államok pedig egyre vonakodik állni a számlát, ami ezért végül majd Európára marad. A dollárbaloldal természetesen ebben az ügyben is hozta a formáját. Ezúttal sem a magyarok érdekét tartják szem előtt, hanem szolgaian követik a külföldről érkező utasításokat. De nem jobb ennél a Mi Hazánk sem, amelynek elnöke már Ukrajna feldarabolásáról fantáziál, ezzel odadobva a sajnos egyre jobban zsugorodó maroknyi kárpátaljai magyar közösséget az ukrán nacionalistáknak.

Tisztelt Ház! Sajnos az elmúlt két évben megtanultunk együtt élni a háborúval, de valójában minden egyes nap, amivel folytatódik ez a háború, az eszkaláció veszélyét hordozza magában. Bármikor ébredhetünk úgy, hogy ez már nem csak két állam, két szomszéd szláv nép háborúja, hanem belesodródhat bármelyik ország. Lehet, hogy könnyen belefér ennyi kockázat annak, aki 6 ezer kilométerről tekint rá, de az a helyzet, hogy nekünk, akik szomszédok vagyunk Ukrajnával, ez nem fér bele. Átlagosan minden egyes óra, amivel a háború folytatódik, tíz ember felesleges és elkerülhető halálát jelenti. A legfontosabb  mi kezdettől fogva ezt is mondjuk -: az öldöklés megállítása kell hogy legyen. Mi, Fidesz-frakció, a béke mellett vagyunk, és nem fogjuk hagyni, hogy belerángassanak bennünket a háborúba, még akkor sem, ha ez sokaknak nem tetszik. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti sorokban.)