VARGA ZOLTÁN (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hát, az ég áldja már meg! Hát, reménytelenül félrebeszél! De az a baj, hogy nemcsak ön, hanem a saját miniszterelnöke is. Gyakorlatilag egész nap hallgatjuk ezt a félrebeszélést, ezt a kétségbeesett menekülést a felelősség vállalása alól! Önök jogászkodnak, de a saját törvényeiket nem tartják be, az ég áldja már meg önöket! Hát, egyszerűen azt csinálják, hogy megpróbálnak lyukat beszélni most mindenkinek a hasába, és ezzel eltitkolni azt, hogy létezik önöknek egy Kaleta Gáboruk, létezik egy Fohsz Tivadarjuk. Mi van ezekkel az emberekkel? Mi van azokkal a kislányokkal, akikről most beszéltem? Ön hiába mondja a magáét, ezeknek a kislányoknak a története igenis azt bizonyítja, hogy az orbáni pedofilhálózat létezik, működik szerte az országban, és önök nemhogy megvédeni akarják a gyerekeket, hanem a szörnyek mellé állnak, még most is, megpróbálnak magyarázkodni, a maga miniszterelnöke pedig menekül (Orbán Viktor csodálkozva széttárja a karját.) az elől, hogy felelősséget vállaljon! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Két nő szoknyája mögé bújnak, és onnan… (Az elnök kikapcsolja a mikrofont.) Köszönöm. (Vitályos Eszter: Te vagy a szégyen!  Szórványos taps a DK soraiban.)