DR. TAKÁCS PÉTER belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az aktív eutanázia lehetővé tétele alapvetően, ahogyan államtitkár úr is mondta, etikai jogi kérdés, az életvégi döntések legtöbbször valamilyen betegség okozta testi vagy lelki szenvedéssel összefüggésben merülnek fel, ezért az egészségügyi oldaláról is szükséges megvizsgálni a kérdéskört.
Mindenekelőtt szeretném árnyalni azt a mostanában sokat hangoztatott állítást, miszerint Magyarországon nincs lehetősége az állampolgárnak arra, hogy döntést hozzon azzal kapcsolatban, hogyan érjen véget az élete. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben meghatározottan az állampolgároknak jelenleg Magyarországon kétféleképpen adott a lehetőségük egészségügyi ellátást visszautasítani, köztük az életmentő, illetve életfenntartó kezelést. Az egyik lehetőség az úgynevezett élő végrendelet, amit az egészségügyi törvény 22. §-a szabályoz. Eszerint egy adott személy egészségesen vagy betegen, de még cselekvőképes állapotban rendelkezik közokiratban egy lehetséges jövőbeni szituációról.
(21.30)
Az élő végrendeletben egyrészt rendelkezhet arról, hogy a későbbi, esetleges cselekvőképtelensége esetére szükségessé váló kezelések, beavatkozások közül melyeket zárja ki. Az élő végrendelet lehetőséget biztosít arra is a betegnek, hogy az ezen ellátás visszautasítására vonatkozó rendelkezési jogát a későbbi, cselekvőképtelen állapota esetére átruházhatja egy másik, cselekvőképes személyre.
Másrészt minden cselekvőképes és önálló döntéshozatalra képes magyar állampolgár vagy hazánkban tartózkodó és egészségügyi ellátásban részesülő személy életvégi döntés keretében nyilatkozhat arról, hogy milyen, az életet fenntartó, azt meghosszabbító kezelést választ vagy éppen utasít el. A kezelés visszautasításának joga gyakorlásánál természetesen indokolt szakemberrel konzultálni, hogy melyek azok a kezelések, amelyeket nem kíván igénybe venni a beteg.
A betegek arról is rendelkezhetnek, hogy betegségük súlyosbodása esetén ne kerüljenek intenzív osztályos felvételre. Mindezen rendelkezések lerövidíthetik a betegség lefolyását. Fontos körülmény, hogy ezen döntések bármikor megváltoztathatóak és visszavonhatóak.
Az életet megrövidítő életvégi döntések kapcsán fontos alapelv, hogy az elmaradó, elutasított kezelés hiányából fakadó szenvedést minden lehetséges eszközzel, például nyugtatók adásával, mélyaltatásos szedációval kell csillapítani, illetve kiküszöbölni. Ezen életvégi döntések a betegség bármely fázisában meghozhatók és a korábbiakban jelzett módon bármikor vissza is vonhatók.
Mindezek alapján, különös tekintettel a beteg önrendelkezési jogát és méltóságát érintő kérdésre válaszolva: egyértelműen az a válasz, hogy igen, a betegnek értelmes, törvény által biztosított lehetősége van az életvégi döntése által az élete befejezésével kapcsolatos eljárások tekintetében, még akkor is, ha ez nem terjed ki az aktív eutanáziára, avagy az asszisztált öngyilkosságra.
Mindezeken túl a ténylegesen meghozható életvégi döntések természetesen életfenntartó beavatkozások igénybevételére is vonatkozhatnak. Az életfenntartó kezelést tartósan nem igénylő állapotok, kevés kivételtől eltekintve, még nem járnak súlyos, kezelésre nem vagy rosszul reagáló úgynevezett refraktált tünetekkel, azonban hozzáadódóan leggyakrabban felülfertőződés miatt , interkurrens módon, az egyre súlyosbodó tünetek és szövődmények megjelenésével a betegek elesettsége oly mértékű, hogy legalább átmeneti életfenntartó kezelést vagy életmentő kezelést fognak igényelni akár visszatérően, ismételten, amelyek pedig már visszautasíthatóak.
Különösen fontosnak tartjuk a pszichológiai, pszichiátriai és szociális támogatást, mivel a betegek jelentős részben előbb-utóbb depressziós tünetekkel küzdenek, esetleg reményvesztettség alakul ki náluk. Ezek komplex kezelése pszichológus és pszichiáter bevonásával egyaránt elengedhetetlen.
A nemzetközi vizsgálatok alapján és a palliatív szakmai grémium véleményével egyetértésben azt kell minden esetben kideríteni, hogy a beteg számára pontosan mi teszi elviselhetetlenné a betegséget. Továbbá tisztázni kell a testi és lelki szenvedések jelenlétét abban az esetben is, ha ez a fenyegetettség szintjén kínozza a beteget. Ezt követően, amennyiben a tudomány állása szerint a szakértői orvoscsoport véleménye alapján a beteg számára a fenti eszközökkel a szenvedés nem csillapítható, a palliatív szedáció hatékony segítséget nyújthat.
Engedjék meg, hogy pár szót szóljak a Magyarországon elérhető palliatív ellátásokról! A palliatív ellátás a visszafordíthatatlan állapotú betegek tüneteinek enyhítésére irányuló támogató kezelések összessége. A palliatív ellátást nyújtó hospice alapvető szervezeti formái Magyarországon: az intézeti betegellátás, hospice-otthon vagy hospice palliatív részleg a kórházban, otthoni hospice-szakellátás; vannak átmeneti szervezeti formák: ambuláns gondozás, kórházi konzultatív csoport; vannak kórházi mobil teamek: nappali kórház, gyászcsoport, illetve telefonos segélyszolgálatok. Palliatív típusú ellátásokat nem csupán a kifejezetten palliatív profil alapú alap- és szakellátásban nyújtunk a betegeknek, hanem ezen ellátás a krónikus ellátással, de néha az aktív ellátással, például a geriátriával is összekapcsolódhat.
Tisztelt Ház! Engedjék meg, hogy tájékoztassam önöket, hogy jelenleg Magyarországon 26 intézmény 416 ágyon végez kórházi hospice-ellátást; ezeknek az átlagos ágykihasználtsága tavaly 75 százalékos volt. Emellett 76 otthoni hospice-ellátást végző szolgáltató is végez a NEAK által finanszírozott tevékenységet. A NEAK adatai alapján a tavalyi évben végzett hospice-ellátások esetszáma megközelítette a 11 ezret. Ebből 4817 volt kórházi és 6138 otthoni ellátás. Közfinanszírozott ellátásként nyújtott, kifejezett palliatív ellátásként jelentett ellátások finanszírozására tavaly 2,76 milliárd forintot fordított a NEAK.
És hogy mit tettünk az előző években? A magyar kormány beavatkozásaként az otthoni hospice-ellátásban 2021-ben új, finanszírozást befolyásoló szabályok kerültek bevezetésre; változtak a területi pótlék szabályai; a teljesíthető napi vizitszám hatról nyolc vizitre emelkedett.
A kormány a lehetőségeihez mérten mindig igyekszik többletforrást biztosítani az ezen területen dolgozók számára. A megváltozott gazdasági helyzetre tekintettel az otthoni szakápolást és hospice-ellátást végző szolgáltatók egyszeri juttatásban részesültek 2022-ben, ez 625 millió forintot tett ki, és 2022 végén a kormány 1,7 milliárd forint beépülő többletforrás biztosításáról is döntött, amely lehetővé tette a szakápolási alapdíj 27 százalékos emelését. Az alapdíj a jelenlegi 4700 forintra emelkedett.
A 2023. év végén a kormány újabb 809 millió forint többletforrást juttatott a szolgáltatóknak. Míg az otthoni ellátások finanszírozása 2022-ben 6,49 milliárd forint volt, Magyarország 2024. évi költségvetésében már 9 milliárd forintot irányozunk elő ugyanezekre a célokra.
Természetesen a fejlesztések tovább folytatódnak. A svájci-magyar együttműködési program keretében 2029-ig jelentős egészségügyi programok valósulnak meg Magyarországon. Ezeknek az egyik fókusza a hospice palliatív ellátások országos szintű fejlesztése lesz. A tervek szerint pilot jelleggel egy nappali palliatív ellátó központ jön létre Pécsett, amely lehetővé fogja tenni az otthon gondozott betegek egynapos ellátását, jobb tüneti menedzsmentjét, a beteg és családja pszichés támogatását, valamint az osztályos intézeti ellátás tehermentesítését.
A meglévő pécsi egység mellé további 5 vidéki és 2 fővárosi integrált felnőtt hospice-ellátási egység kezdheti meg a tevékenységét. A Semmelweis Egyetem gyerekklinikáján pedig magas színvonalú gyermek hospice-ellátást fogunk beindítani.
Zárásképpen szeretném hangsúlyozni: a gyógyító orvos szemszögéből is fontos a kérdéskör átgondolása, és szükséges kiemelni, hogy az orvoslás egy különleges hivatás. Az orvosok a gyógyításra esküdtek fel, és azt a legjobb tudásuk szerint végzik. Ezzel ellentétes kívánalmakat állítanánk fel velük szemben, ha a gyógyító munka után a betegüket a halálba kellene segíteniük. Az orvosok nem kötelezhetőek elveik felrúgására, gyógyító tevékenységük megtagadására.
Kiemelném azt is, hogy az orvostudomány rohamos fejlődése, a genetikai kezeléseken alapuló eljárások egyre szélesebb körű alkalmazása, a mesterséges intelligencia térhódítása mind azt sugallja, hogy a gyógyításba vetett hitet még a nehéz és a ma még talán reménytelennek tűnő helyzetekben sem érdemes feladni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)