DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Hallgatva a képviselőtársak felszólalásait, arra az ellentmondásra lettem figyelmes, hogy egyrészt azt mondják, hogy jó reggelt, most tűnt fel a kormánynak, hogy biztonsági kihívásokkal állunk szemben, illetve miért van erre egyáltalán szükség. Ezt egy ponton majd érdemes eldönteni, mert ettől az ellentmondástól Arató képviselő úr felszólalása is hemzsegett, hogy úgy fogalmazzak.

Azért most kerül a parlament napirendjére, mert az elmúlt hetekben nem volt ülés. És nem arról van szó, hogy ne lettünk volna tudatában, hogy vannak különböző biztonsági kihívások, hanem arról, hogy föl kell készülnünk arra, hogy ennél is nagyobbakkal állunk majd szemben.

Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy a 2022-es választási kampány másról sem szólt, mint arról, hogy az egyes közéleti szereplők hogyan viszonyulnak a korábban kitört orosz-ukrán háborúhoz. Ebben mindenki elmondta az álláspontját, önök is és mi is, és javarészt ennek is köszönhető, hogy olyan parlamenti arányok alakultak ki, amilyenek kialakultak. Ugyanis  erről most nem esett szó, mert mindenről beszéltek, csak a biztonságról nem  önök közelebb vittek volna minket a háborúhoz, fegyvert küldtek volna, katonákat küldtek volna (Arató Gergely: Nem! Ez még mindig nem igaz!), és ha egyébként most felmerül ez a kérdés, akkor még most sem hajlandóak kijelenteni, hogy nem küldenének fegyvert, illetve katonákat. (Arató Gergely: De! Kijelentettük már számos alkalommal!)

Arató Gergely képviselőtársam felszólalásában elhangzott a „fölösleges koordináció” kifejezés. Most azt is el kellene majd egy ponton dönteni, hogy azt állítják, nincs semmiféle koordináció, hanem egyszemélyes döntéshozatal van, vagy a koordináció fölösleges. Tehát ezt az ellentmondást is érdemes majd feloldani. A mi álláspontunk szerint egy ilyen összetett kérdésben, mint a biztonságunk kérdése, szükség van koordinációra, szükség van a nemzetbiztonsági szolgálatok tevékenységével kapcsolatos rendészeti, határvédelmi és egyéb, önök által egyébként említett vonatkozások együttes összehangolására. Tehát szükség van koordinációra.

Elhangzott egy elmélkedés arról, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok koordinációjának vajon melyik a megfelelő modellje. Itt többféle megközelítés volt érvényben az elmúlt évtizedekben. Egy dologban Arató képviselő úr biztos lehet, hogy egyik modellben sem fordulhatna elő a mostani kormányzás alatt, hogy idegen államok titkosszolgálata bejárást kapjon a magyar titkosszolgálatokhoz (Arató Gergely, hangosan felnevetve: Kémbank, államtitkár úr! Ne vicceljen már!), mint ami előfordult az önök kormányzása idején, úgy, hogy ezt bírósági dokumentumok is egyértelműen bizonyítják.

Arató képviselő úr még úgy fogalmazott, hogy minden frakciót, illetve politikust érnek fenyegetések. Ez egyébként valószínűleg így is van. Egy nagy különbség van: önök be is váltották a fenyegetést, gumilövedékekkel. Kormányból. Nem arról van szó, hogy valamilyen aktivistáik támadtak politikusokra, hanem kormányból alkalmaztak erőszakot a magukkal egyet nem értőkkel szemben.

Ami Apáti képviselő úr felszólalását illeti. A felszólalás maga is bizonyítja azt, hogy különböző biztonsági kockázatokkal állunk szemben, azok szerteágazóak; ez még egy ok arra, hogy legyen koordináció, és legyen egy olyan tisztség, egy olyan szakember, aki segíti a miniszterelnök döntéshozatalát is ebben a kérdésben.

Még azt említette, hogy egyáltalán nincs szó arról, hogy pontosan mi lenne a feladatköre a nemzetbiztonsági főtanácsadónak. Szeretném felhívni a figyelmét a törvény 8. §-ára, amely egyértelműen úgy fogalmaz, hogy a kormány ezt rendeletben fogja megállapítani, tehát a rendelet majd tartalmazza azt, hogy pontosan mi is a feladatkör.

Az online csalásokról természetesen tudomásunk van. Nemcsak mint kormány, hanem személyesen is kapunk ilyeneket; én magam is kaptam ilyen adathalász e-maileket, találkozunk telefonos csalási kísérletekkel is, amelyek egyébként sajnos sok esetben sikeresek. Úgyhogy a magyar hatóságok kettőzött erővel lépnek föl az ilyen új típusú fenyegetettségekkel szemben is.

Én nem értesültem az önöket ért fenyegetésekről. Egy dolgot tudok mondani, hogy akár önök, akár más frakcióhoz tartozó, akár nem frakcióhoz tartozó állampolgárok számíthatnak a magyar hatóságok fellépésére, ha ilyen fenyegetésekről van szó. Mint ahogy egyébként az ön által említett Antifa-ügyben is a történet vége az lett, hogy letartóztatták az elkövetőket. Úgyhogy mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy azt a típusú erőszakot, amelyet más országokban egyébként kivittek az utcára, azt itt ne tehessék meg.

(11.40)

Harangozó képviselő úr felszólalására annyit szeretnék mondani, hogy olyan kérdéseket hozott ide, amelyek nem tárgyai a törvénynek, 20-30 felszólalás hangzott el az egyéb ügyekben, gyermekvédelmi ügyekben, ezekre a kormány képviselői válaszoltak. Ennek a törvényjavaslatnak ez nem tárgya. Annyit azért hozzátennék, hogy lesz módja önnek kiállni a gyermekek védelme ügyében, amikor majd a törvénymódosításokról szavazunk.

Ami pedig a gazdasági kérdéseket illeti, az, hogy most tárgyalunk egy törvényjavaslatot, az nem zárja ki azt, hogy közben a kormány gazdasági ügyekben döntést hozzon. Tehát az ezzel kapcsolatos felvetés szerintem komolytalan. Többek között az ilyen döntéseknek a következménye az, hogy a szociális ágazatra 3-4-szer költünk többet, mint akkor, amikor önök hátrahagyták a kormányzást.

És még egy szót arról, hogy miért is fontos az, hogy megerősítsük a magyar állam rendszerét a védelmi ügyekben is. Szeretném felhívni a figyelmüket arra, hogy nem csupán két éve tart a háború, hanem minden esély megvan arra, hogy súlyosabb fenyegetettségekkel is szembenézzünk, illetve nagyobb nyomás van arra vonatkozóan, hogy kerüljünk közelebb a konfliktushoz. Egy példát szeretnék említeni: ugye, eddig az volt napirenden, hogy fegyvereket küldjünk, nagyobb legyen a pénzügyi hozzájárulás Ukrajna, illetve a háború finanszírozásához, de amint arról a miniszterelnök már szólt korábban, eljöhet az a pillanat is, amikor az kerül napirendre, hogy Magyarország vagy az európai országok küldjeneke csapatokat. Mi egyáltalán nem akarunk. De a francia elnök például már nem ezen az állásponton van. Úgy fogalmaz: nincs konszenzus abban, hogy szárazföldi csapatokat küldjünk, de semmi sincs kizárva. Tehát az egyik leghatalmasabb európai állam elnöke most azon az állásponton van, hogy nincs kizárva, hogy európai csapatokat küldjenek majd az ukrán hadszíntérre. Ha a magyar álláspontra kíváncsi valaki, ki van zárva, hogy mi ehhez a háborúba sodródó politikához támogatást nyújtsunk. De arra felhívja a figyelmünket, hogy minden lehetséges módon meg kell erősíteni az állam ezen a területen lévő rendszerét, illetve úgy általában Magyarország biztonságát.

Harangozó képviselő úr pontatlanul idézte a felszólalásomat. A kormánynak a fő célja, hogy Magyarország biztonságát megerősítse, a békére törekedjen, a miniszterelnök is ebben a szellemben jár el, és szerintem minden embernek támogatást kell nyújtanunk ebben az országban, aki ezt a célt képviseli, függetlenül attól, hogy önöknek mi volt ebben a kérdésben az álláspontja. Reméljük, hogy a jövőben ez majd változik. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)