BARCZA ATTILA, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudjuk azt, hogy a turizmus, ahogy az expozéban is elhangzott, hazánk egyik kiemelt iparága, nagyon jelentős a szerepe a hazai össztermékben. De tudjuk azt is, hogy ezt a szektort bizony sok nehézség érte az elmúlt években, elég, ha csak a Covidra vagy az energiaválságra gondolunk, és bizony a turisztikai szolgáltatók ezeket az éveket elég nehezen tudták megoldani, sok hátrány érte őket.
Ekkor történt idén nyáron az a váratlan probléma, amit Szatmáry Kristóf képviselőtársam már ismertetett, hogy a turisztikai szolgáltatók nem kapták meg azokat a jogos juttatásokat, amelyeket a szálláshelyeket lefoglaló polgárok a közvetítő cégnek kifizettek. Ez indokolta azt a nyári rendkívüli bizottsági ülést, majd azt a szakmai munkát, amin túl vagyunk, és ennek eredménye, hogy itt lehetünk a magyar fogyasztók és vállalkozások érdekében történő fellépésről szóló törvénynek a parlamenti vitáján.
Az elmúlt két évtizedben az internet és a közösségi média használatának széles körű terjedésével újfajta kereskedelmi, értékesítési és üzleti modellek jöttek létre, a fogyasztók és a vállalkozások közé digitális szolgáltatók ékelődtek be, amelyek a fogyasztókból és az árujukat, szolgáltatásukat kínáló vállalkozásokból hatalmas hálózatokat hoztak létre.
(13.30)
És ezt erősíti egyre inkább az a trend, hogy eltolódik a turizmusszektor szálláshely-foglalása egyre dinamikusabban az online térbe. Tehát ez erősödött az elmúlt években, és ha prognosztizáljuk, akkor azt gondolom, hogy a következő időszakban még tovább fog erősödni.
Ezek a digitális szolgáltatók komoly piaci erővel rendelkeznek a velük szerződő vállalkozásokkal szemben, a fogyasztóvédelmi és egyéb jogszabályok pedig általában csak a végfelhasználó fogyasztókat védik, a szolgáltatást nyújtó vállalkozásokat nem vagy kisebb mértékben. Ez súlyos egyensúlyhiányt okoz, és gyakran tisztességtelen gyakorlatokat és szerződési feltételeket eredményez, ahogy arról már beszéltünk.
A javaslat legfontosabb célja, hogy a vállalkozások számára magyarországi gazdasági tevékenységük védelme érdekében jogszabályi garanciát tudjunk biztosítani a digitális szolgáltatók két kategóriájával: a kapuőr cégekkel és az online közvetítőkkel szemben.
A javaslat természetesen ezeket a fogalmakat részletesen tisztázza, és előírja azt, ami korábban sajnos a magyar jogszabályi környezetben nem volt bent. Előírja a kapuőr számára, hogy biztosítson a magyarországi lakóhellyel rendelkező fogyasztó vagy a magyarországi székhelyű vállalkozás számára elérhető módon, nagyon fontos, hogy magyar nyelven alkalmazható, joggal kapcsolatos jogi tanácsadást abban az esetben, ha a magyartól eltérő jogot kell alkalmazni. És bizony, voltak erre példák, hogy azoknak a turisztikai szolgáltatóknak, amelyeknek konfliktusuk volt a kapuőr céggel, akár egy másik ország jogrendszerének megfelelően kellett ezeket a problémákat kezelni, ha odáig el tudtak jutni.
A javaslat a polgári törvénykönyvvel összhangban a teljesítésből számított 45 napban állapítja meg a fizetési határidőt. Tegnap a Gazdasági Bizottság ülésén erről a 45 napról már beszéltünk, több vélemény is elhangzott, de én azt gondolom, hogy a nemzetközi trendeknek megfelelő ez a 45 nap, illetve megnéztem az európai uniós országokban hasonló szabályozásokat, és a legtöbb országban ezt a 45 napos határidőt alkalmazzák, ezért azt gondolom, hogy ebben megfelelőnek tartom, ha mi is ezt fogjuk bevezetni.
A javaslat megtiltja azt, hogy az árfolyamkockázatot a kapuőr cég egyedül a vele szerződésben álló fogyasztóra vagy vállalkozásra terhelje. Korábban ez sem volt szabályozva. Továbbá előírja, hogy magyar nyelven Magyarország területén működő személyes és telefonos, elektronikus eléréssel rendelkező ügyfélszolgálatot és hatékony panaszkezelési mechanizmust kell fenntartani, és harminc napon belül ezeket a panaszokat el kell bírálni. Természetesen majd ellenőrizni kell, hogy ez a gyakorlatban is mindig meg tudjon valósulni.
A tisztességtelen szerződési feltételek kikötése tilos, és több téma is annak minősül, ahogy ezt az expozéban hallhattuk. Én ebből csak néhányat szeretnék kiemelni. Főleg azt, hogy a szálláshely-szolgáltató magyarországi közigazgatási hatósághoz fordulása és ennek a jognak a kizárása mindenképpen tisztességtelen szerződési feltételnek minősül.
Aztán továbbá a 45 napnál hosszabb kifizetés is elfogadhatatlan. Azt gondolom, legalábbis az én személyes véleményem szerint az egyik legfontosabb változtatás, ami korábban nem volt, annak megtiltása vagy korlátozása, hogy a szálláshely-szolgáltató az online szálláshely-közvetítővel kötött szerződésében foglaltnál alacsonyabb áron kínálja a szálláshely-szolgáltatást. Ez is tisztességtelen szerződési feltételnek minősül, és ennek a bevezetésével megnyílik a lehetőség elsősorban inkább a kistelepülési vagy kisebb turisztikai szolgáltatók számára, hogy akár csomagajánlatokat, hétvégi ajánlatokat, akciókat tudjanak meghirdetni, akár árengedményeket tudjanak bevezetni például egy adott hétvége előtt egy-két-három nappal a saját weboldalukon vagy bármely olyan platformon, amivel rendelkeznek, azért, hogy a szálláshelyüket értékesíteni tudják, míg korábban e miatt a kikötés miatt erre nekik lehetőségük nem volt.
Aztán nagyon fontos az, hogy kölcsönös fizetési kötelezettség esetén nem lehet egyoldalú előírásokat alkalmazni, hanem közösen kell ebben is felelősséget vállalni. Az online szálláshely-közvetítő felelősségének kizárása a szálláshely-szolgáltatóval szemben a szerződés kötelezettségének végrehajtásához az online szálláshely-közvetítő által bevont harmadik személy magatartásáért, ez is nagyon fontos, továbbá még azt is előírja, hogy a véleményértékelés tartalmával kapcsolatban sem lehet csak a turisztikai szolgáltatóra terhelni ezt a felelősséget.
Végezetül én is bízom abban, hogy az EU-s ratifikáció sikeres lesz, minél előbb megtörténik, és így ez a törvénymódosítás visszakerülhet a tisztelt Ház elé, és erről szavazni tudunk. Bízom abban, hogy természetesen mindenkit meghallgatva, a részleteket és véleményeket összegezve egy olyan törvénymódosítást tudunk összeállítani, ami mindenki számára elfogadható lesz és eléri a célját, ami az, hogy védjük a magyar kis- és középvállalkozásokat a turisztikai szektorban. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)