Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Beszélgettünk itt az ellenzéki padsorokban, és nem túlzás az a kijelentés, hogy keselyűk és dögevők lepték el a digitális piacot. Olyan nagy szolgáltatók próbálnak darabokat kihasítani a piac tortaszeleteiből, akik adott esetben nem tesznek hozzá olyan hozzáadott értéket, pluszszolgáltatást, amely korrekt lenne, mérhető lenne és megfelelne minden feltételnek.

Az a kérdés is helyesen merül fel, hogy adózike a Booking Magyarországon. Mennyi adót fizet a Booking Magyarországon? Ha nem jelenik meg a társaságiadó-bevétel sorban ennek a mamutcégnek az adóbefizetése, akkor mit szeretne ezzel a kormány kezdeni? Hát oké, szigorítsunk itt, teljesen jó, támogatni fogom, és szerintem nincs olyan forgatókönyv, hogy ne szavazzuk meg ezt a csomagot. De kezdjünk már valamit ezekkel a digitális szolgáltatókkal, és ha a magyar kormány egyedül nem tudja a tisztességes adófizetés irányába terelni ezeket, akkor meg kell nézni, hogy az európai színtéren, vagy legalább Kelet-Közép-Európában regionális összefogással hogy lehet adófizetésre bírni őket, vagy hogyan lehet adott esetben önerőből lecserélni és helyettesíteni a tevékenységüket. Mert ki van szolgáltatva a magyar kisvállalkozó annak az őrületnek, ami ezen a piacon zajlik.

45 napot akar a Fidesz-KDNP előírni ebben a törvényjavaslatban arra, hogy ha a Booking már megkapott egy pénzösszeget, azt továbbadja annak a vállalkozónak, aki egyébként megdolgozik ezért a pénzért a gyakorlatban, tehát a fizikai szolgáltatást ő nyújtja. Tegnap elmondtam a bizottsági vitában, hogy én ezt a 45 napot indokolatlanul soknak tartom. Egy 30 napra vonatkozó módosítón gondolkodom, de még ez is egy kicsit sok. Pont tegnap lehetett hallani a híreket arról, hogy már az euróalapú átutalások is 10 másodperc alatt le kell hogy folyjanak az európai térségben, és kötelezik a bankokat arra, hogy ne lassítsák ezt, ne rakjanak plusz költséget erre. Akkor értetlenül állok az előtt, hogy egy ekkora mamutcég az ő tőkeerejével, erőforrásfölényével 30 vagy 45 napig üldögéljen másnak a pénzén. Ez egészen érthetetlen. Szerintem még ez is nagyon megengedő szabályozás. Gondolkodjunk a szigorításán!

A hasonló nagy cégekkel kapcsolatban további kérdést vet fel a bírságolás kérdése. Én nagyon támogatom azt, hogy a GVH irányába toljuk ezeket a problémákat, mind a mesterségesintelligencia-szabályozást, mind ezeket a nagy online szolgáltatókat toljuk a GVH dimenziójába, és adjunk oda jogköröket, fegyvert, paripát, mindent, ami kell ahhoz, hogy rendet tudjanak vágni ezen az amúgy nagyon nehezen szabályozható piacon. De azt látom, hogy ebben a helyzetben a jutalék kérdése is problémát vet fel, de még nagyobbat a bírságolásé. Az igazán fájdalmas dolog egy ilyen szolgáltatónak az lenne, ha a működési engedélyét ideiglenesen fel lehetne függeszteni, mondjuk három napra, egy hétre, egy hónapra. Csak a helyzet az, hogy a Booking esetében ezzel a módszerrel kiszúrnánk azzal a magyar panzióssal, magyar vállalkozóval is, aki  idézőjelben  a portékáját, szolgáltatását ugyanezen a rendszeren keresztül kínálja, és mivel egy monopolhelyzetben lévő rendszerről van szó, nagyon nehezen tudja ezt önerőből kikerülni.

(14.00)

Éppen ezért úgy gondolom, hogy a működési engedély felfüggesztése nem lehet egy hatékony módszer ebben az esetben, máskor és máshol viszont igen, tehát ne vegyük ki a repertoárból, szerintem ez egy jó módszer.

A bírságolás tekintetében itt egy árbevétel-alapú bírságkivetés folyik. Lehet, hogy ennek az arányain is érdemes lenne vitatkozni. Én úgy gondolom, hogy ha itt milliárdos bírságok pörögnének, a magyar polgárok igazságérzetéhez közelebb jutnánk, és ezeknek a cégeknek a fájdalomküszöbéhez is talán közelebb jutnánk egy kicsit. Az eddigi bírságok  legyen szó Magyarországon akkumulátorgyárról, multicégről, autógyárról, bármi egyébről  nem érik el azt az ingerküszöböt, hogy komolyan elrettentsék a jogsértő magatartástól ezeket a cégeket.

A jutalék kérdése. A jutalékplafon bevezetésével kapcsolatban egy kicsit szkeptikus vagyok. Nekem tetszene, ha kevesebbet húzna le a booking.com egy magyar panzió bevételéből. Azért is tetszene, mert ezt a jutalékot a vállalkozó általában bekalkulálja az árakba, tehát végső soron a fogyasztó, a fizetővendég fogja megfizetni azt, amiből a Booking nem tudom, melyik országban adózik, vagy nem adózik, és nem tudom, hogy hol épít palotákat. Tehát a Booking tekintetében azért erős kérdőjelek vannak bennem.

De az egészen biztos, hogy ha a jutalék összegét maximálom, akkor nagyon közel juthatok egy olyan helyzethez, mint ami Berlinben alakult ki akkor, amikor az albérletárakat próbálták maximálni, és a leleményes lakáskiadók napokon belül kitalálták, hogy akkor szobanövény-elhelyezési díjat fogok még kérni attól az albérlőtől, meg bútorelhelyezési díjat, és ily módon az eredeti összeg másfélszeresét is be tudták húzni attól a bérleti jogviszonyba kerülő polgártól, aki a kiszolgáltatott helyzeténél fogva lakni akart valahol.

Itt is attól tartok, hogy kitalálnák ezek a szolgáltatók, hogyan lehetne egyéb módszerekkel a megállapított jutalékplafonon felül további pénzeket szedni. Hozzáteszem zárójelben: a digitális korban ennek az ellenőrzése sokkal könnyebb. Tehát ha ilyen módszerekre ragadtatnák magukat, megint csak brutálisan bírságolni kell, és adott esetben a keselyűket és dögevőket kitakarítani a piacról. Tudom, hogy a digitális korban ez nagyon nehéz. Tudom, hogy egy szolgáltatást nem lehet csak egy gombbal lekapcsolni. De megtűrni azt a borzalmat, hogy magyar emberek dolgoznak valamiért, és abból a tortaszeletből folyamatosan hasogasson ki magának egy digitális szolgáltató csak azért, mert ő létezik, monopolhelyzetben van és megkerülhetetlen, nem biztos, hogy helybenhagyandó állapot.

Az ügyfélszolgálatok kérdése egy nagyon-nagyon súlyos dolog, és örülök, hogy egyébként ez a javaslat foglalkozik vele. Itt a jog egy időben bevezette a kellő idő fogalmát, ami praktikusan úgy néz ki, hogy betelefonálok egy ilyen nagy céghez, különböző kódokat, gombokat nyomogatok, és percek múlva jó esetben valamilyen beszélő entitáshoz odakapcsolnak engem, aki reagál a problémámra, vagy továbbküld máshová.

A helyzet az, hogy ez a következő években alapjaiban fog megváltozni. A legtöbb ügyfélszolgálat most már mesterségesintelligencia-alapú, vagy az lesz, és nagyon gyakran fordul elő, hogy bár itt fizetek, és forintban fizetek, mégsem tudok magyarul beszélő emberrel kapcsolatba kerülni. A pénzem jó nekik, a magyar forint az jó, de magyarul beszélő ügyfélszolgálatos nincsen. Tehát itt egy sokkal szigorúbb kikötésrendszert várnék el a kormánytól a tekintetben, hogy legyen magyarul beszélő, de élő, és nem mesterségesintelligencia-alapú válaszoló, ez kellő időben legyen elérhető. De a kellő idő fogalmát egy kicsit definiáljuk már pontosabban! Részemről percre pontosan elő lehet írni, hogy mennyi időn belül kerüljön oda valaki, de egészen elképesztő helyzetek alakulnak ki. Tudatosan játszanak ezek a rendszerek arra, hogy az ember türelme elfogy, van családja, vannak gyerekei, más dolga, nem fog 40 percig ülni egy ügyfélszolgálat telefonjának az innenső végén. Nyilván itt a pluszban felszámolt díjtételek, tranzakciók meg hívásköltségek a legegyszerűbben kezelhető problémák, ez szerencsére vissza is szorult az utóbbi időben. Azt látni kell, hogy valamit ezzel kapcsolatban ki kell találni.

A hasonló nagy szolgáltatók folyamatosan fognak betörni a piacra újabb és újabb szolgáltatásokkal. A Fidesz-KDNP reakciója nem volt mindig a legprofibb. Emlékezzünk vissza az Uberre. Most egyórás hír, hogy az Uber most már egy taxitársasággal karöltve próbál éppen visszatérni Magyarországra. Tehát ennyire „sikeres” a kitiltás kísérlete.

Szerintem a sharing economyval és ezekkel a szolgáltatókkal két dolgot nem szabad megtenni: megpróbálni betiltani, mert nincs értelme, tehát más formában, átöltözik, és visszamászik az ablakon, az Uber éppen most mászik vissza. A másik, amit nem szabad velük csinálni: kontroll nélkül szabadjára engedni őket, és hagyni, hogy halásszanak a zavarosban, mert éppen ezt teszik, erre jöttek létre, egy erre kidolgozott módszertan alapján alapították ezeket a cégeket.

Tehát azt várom önöktől, hogy sokkal keményebben szabályozzák ezeket a szolgáltatókat és a digitális térben mindent. Erre Magyarországon egy kormány vagy éppen egy parlament kevésbé alkalmas, mi lassú reagálású hadtestek vagyunk. Hát, nézzék meg a mesterségesintelligencia-szabályozást! Az Unió izzad, szorong, hogy a világon az első AI-szabályozást, az AI Actet létrehozza; máshol még jobban le vannak maradva. Most talán a magyar elnökség alatt sikerül mindent véglegesíteni, hogy aztán 2025-ben vagy ’26-ban életbe lépjen egy olyan szabályozás, amelynek a hatálybalépésére az egész iparág kicserélődik. Nem azt mondom, hogy értelmetlen, de a hatékonysága enyhén szólva visszafogott.

A Gazdasági Versenyhivatal lehetne az a működő szervezet, amely, ha kapna fegyvert, pénzt, paripát ehhez a szolgálathoz, akkor le tudna csapni ezekre az intézményekre. Most éppen a Temuval, a Temu nevű szolgáltatóval kapcsolatban is lesz azért itt bőven elszámolnivaló. Látható, hogy ezek a szolgáltatások vagy ilyen netes bazárok látszólag olcsónak és látszólag kedvezőnek tűnnek, de minden esetben valamely távol-keleti gazdasági entitást gazdagítják, általában bóvli termékeket hoznak be, van, ahol egyébként gyermekmunkát is támogat vagy a gyermekek dolgoztatását az, aki ilyen termékeket vásárol. A környezetterhelése is sokkal nagyobb lesz annak, ha valaki a harmadik világból rendel termékeket, és nem utolsósorban valószínűleg a magyar kisvállalkozóknak is kárt okoz. Tehát nagyon sok negatív összetevője van ennek az egésznek.

Nem véletlen, hogy az ilyen nagy platformokkal szemben a GVH, hasonló szervezetek egyre gyakrabban járnak el  tegyék ezt. Adjunk hozzá egyébként mindenféle felhatalmazást, hogy ezt meg tudják tenni. Ezt a javaslatot nyilván támogatni fogom.

Vannak ilyen félmondatok, amik mindig birizgálják az embereket. Tehát itt nagyon fontosnak tartotta a Fidesz kijelenteni, és helyesen tette, hogy az árfolyamkockázat nem kerülhet a kis magyar vállalkozásra. Ilyenkor bennem mindig felsejlik a devizahiteles nem rendezési kísérletsorozat, amikor meg az árfolyamkockázatot és minden egyéb kockázatot úgy vertek le a magyar embereken, hogy a fal adta a másikat, és egy évtizeden átnyúló nemzetgazdasági, pénzügyi katasztrófahelyzetet tűrt meg a kormány azzal, hogy a bankokkal kötött paktumot, és nem a károsultak javára avatkozott be. Nagyon remélem, hogy ebből most már tanulunk egyszer végre, és ezeknek a nagy digitális szolgáltatóknak a szabályozása megkezdődik.

Még egyszer szeretném hangsúlyozni: nekem a legjobban az tetszene, ha egy nemzetállam egyedül el tudná intézni ezt a kérdést. Tehát az nagyon tetszene, ha Magyarországon lenne olyan lehetőségünk, hogy az Airbnb-től kezdve az Uberen át a Temuig és a Bookingot is úgy rakjuk rendbe, hogy az adófizetési feltételeknek megfeleljenek, ne éljenek vissza a fogyasztói bizalommal. Nem vagyok a közös európai megoldások feltétlen és elkötelezett híve minden területen, itt viszont úgy gondolom, hogy egy összeurópai megoldás sokkal jobban rá tudja majd szorítani ezeket a cégeket arra, hogy a közteherviselés irányába mozduljanak el. Erős bennem a szkepszis, hogy a nyugat-európai nagy gazdaságok többsége ezt akarjae egyáltalán  meg kell nézni, hogy kik a haszonélvezői ezeknek a nagy cégeknek és társaságoknak. Még egyszer mondom, meg kell nézni, hogy adózike valahol a Booking, hol adózik, milyen módon, vagy éppen Írországban adózik, vagy itt kedvezményes feltételek között.

Nyilván a kormány restanciája az, hogy az adózás területén rendet tegyen. Ugyanakkor vélelmezem azt, hogy a társaságiadó-kulcsnak megfelelő összeget és milliárdokat ezek a nagy cégek nem fizetik be a magyar államkasszába, ezek nem jelennek meg a társaságiadó-soron. Én szeretném a legjobban, hogy megjelenjenek.

A módosító javaslatainkat megtesszük, támogatni fogjuk ezt a csomagot, de sokkal nagyobb szigort és sokkal több keménységet várunk el a kormánytól a tekintetben, hogy szabályozza azokat a digitális keselyűket, akik nagyon sokszor indokolatlanul veszik el a magyar emberek pénzét, hozzáadott értéket, pluszszolgáltatást nem tesznek a rendszerbe. Pusztán azért tehetik meg ezt, mert monopolhelyzetben vannak, és egészségesen gondolkodó közgazdász számára a monopolhelyzet soha nem elfogadható. Éppen ezért várjuk a kormány hatékonyabb beavatkozását. Köszönöm a figyelmet.