BERKI SÁNDOR (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Mivel a múltkor nem adott nekem értékelhető választ korábbi kérdésemre, melyben azt kérdeztem, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy ne emeljenek ki gyereket a családjukból csupán a család anyagi helyzete miatt, ezért újra nekifutok.

Szeretném ismét hangsúlyozni, jelenleg ez egy bevett, ismétlődő gyakorlat, a kormány pedig nem tesz érdemi lépéseket ennek visszaszorítására. Ön szerint a CSOK és a babaváró támogatások segítenék a probléma megoldását. Ugyanakkor nem ejtett szót a valós és célzott megelőzésről, nevezetesen a gyermekjóléti alapellátás és átmeneti gondozás megerősítéséről, valamint a nélkülözhetetlen szociálpolitikai intézkedésekről.

Mindenki tudja ebben a teremben, hogy a CSOK és a babaváró támogatások a közép- és felső osztályoknak kedveznek. Bár a kívánt hatást még ott sem érték el; lényegében csak az ingatlanárak emelkedésével jártak. Több gyermek nem született, a leginkább rászorulóknak pedig semmilyen segítséget nem jelentett, hiszen nem tudták igénybe venni.

A kérdésem tehát: milyen olyan, a problémát valóban kezelni tudó intézkedéseket terveznek, amelyek célzottan a legnehezebb helyzetben lévő családok anyagi helyzetét, gyermeknevelési lehetőségeiket javítják, valamint amelyek a helyi önkormányzatok szociális és gyermekjóléti szolgálatainak segítenek?

A társadalmi igazságosság, az egyenlőtlenségek csökkentése a legalapvetőbb közcél. A kormány társadalompolitikájának ez kellene a középpontjában álljon.

(15.30)

Önöknek kiemelten kellene foglalkozniuk a szegénységgel, a leginkább rászorulókkal, azokkal, akik nem tudják a saját érdekeiket képviselni. Én úgy látom, hogy az önök szociálpolitikája nem ezt célozza.

Bízom benne, hogy a kérdésemre most érdemi választ kapok, és nem a jól ismert kormánypropagandát. Kérdezem tehát: mit kívánnak tenni az anyagi helyzet miatti, családból való kiemelések ellen? Várom válaszát.