DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Miről is szól az az uniós javaslat, amiről ma itt vitatkozunk, és amivel szemben a kormánypártok az úgynevezett sárga lapos eljárást kezdeményezik? Nagyon röviden arról szól, hogy Unión kívüli harmadik országok nevében végzett lobbitevékenységet, érdekérvényesítést, hogy mindenki jobban értse itt a teremben is, a kormány által idegen hatalmakat kiszolgálók tevékenységét az Unió valamilyen módon szabályozza.

(11.30)

Mégpedig úgy, hogy ezt legalább közös átláthatósági és elszámoltathatósági szabályokkal bástyázza körbe; egyébként nem is szól többről a dolog. Tehát arról van szó, hogy az Unió azt mondja, hogy a közös gazdasági közösségben külföldi országok, tehát harmadik országok érdekeiért fellépő lobbizók, vagy idegen hatalmak kiszolgálói  ez a Rogán-féle kézikönyvben így szól  csak úgy ne randalírozhassanak jobbra-balra, hanem valami minimum közös szabályt rájuk találjunk ki, és tartassunk be velük.

Azt árulják már el nekem  tényleg őszintén kérdezem , hogy ezzel önöknek mi a rosseb bajuk van?! Mit kell konkrétan megtenniük? Regisztrálniuk kell az átláthatósági nyilvántartásban, hogy ők bizony idegen országok nevében itt, az Európai Unión belül, akár hazánkon belül is más országok érdekében lépnek fel és lobbiznak. Mi ezzel a Fidesz baja?

A következő pont, amit el kell végezniük, hogy nyilvánosan hozzá kell férnie mindenkinek ahhoz az információhoz, hogy ők vannak és hogy ők mit tesznek.

A harmadik rettenetes dolog, ami miatt a Fidesz itt most sárgalapos eljárást indít, hogy adatmegőrzést írnak elő, tehát konkrétan négy éven keresztül el kell menteniük és a nyilvánosság vagy a hatóságok számára be kell tudniuk mutatni, hogy kivel, mikor, milyen lobbitevékenységet végeztek, ha esetleg valamilyen korrupciós ügy később kiderül, akkor ez visszavezethető lehessen.

Semmi másról nem szól ez a dolog, ennyi, itt vége van az óriási szabályozásnak. Egy minimális önvédelmi reflex az Európai Unió részéről és az Európai Unió tagállamai és polgárai részéről, hogy más idegen országok számára lobbitevékenységet folytató cégek, emberek, kormányok, ne adj’ úristen, átláthatóan és a nyilvánosság előtt tegyék a dolgukat, és ne sunyiban, sötét szobákban, vagy éppen az emberek és a nyilvánosság kizárásával mutyizzanak különböző gigaberuházások tekintetében.

Képzeljék el, például olyanokat akarnak valószínűleg megelőzni, hogy egy ország  nem nevezem meg  Budapest-Belgrád-vasútvonalat építsen, aminek a saját állampolgárai pénzéből berakott összege az átlagos kalkulációk szerint néhány száz éven belül sem fog megtérülni. Ha megnézik azt a szerencsétlen beruházást, amerre az a nyomvonal megy, ott csak káosz meg pusztulat van, de vasútvonal a mai napig nincs. A saját maguk által vezetett városok polgármestereit meg kistelepülések polgármestereit kérdezzék már meg, hogy ez a remekbe szabott Budapest-Belgrád-vasútvonal beruházás most éppen hol tart azon kívül, hogy a Mészáros-féle érdekkörnek már százmilliárdokat juttatott!

Ugyanilyen lobbitevékenységet akar valószínűleg megelőzni az Európai Unió, vagy legalábbis azzal csökkenteni a kockázatát, hogy ez az egész az asztal fölött történjen, és aki ilyet csinál, az elszámoltatható legyen talán a saját polgárai előtt is, hogy mondjuk, fogja magát egy ország, megint nem nevezem meg, és kínai akkumulátorgyárak százait hozza be a saját országába mindenféle valódi… (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Százait?) Nem százait, tucatjait, bocsánat, milliárdok ezreit, tízezreit költve erre, ami egymagában nem lenne gond. De ahogy ez itt egyébként zajlik, az egy picit sem nyugtatja meg sem az ott lakókat, sem a környéken lakókat, sem úgy általában a magyar embereket, akiknek például gyerekeik vannak, hogy ezek a beruházások nem élik fel a magyar termőföldet, a magyar vizeket, vagy éppen a magyar környezetet más módon, és mondjuk, nem fogja mérgezni, rosszul használtam az igeidőt, nem mérgezi már most is magyar emberek és családok százait meg ezreit az a technológia, amit és ahogy ide behoznak az országba.

Nyilvánvalóan a szabályozás célja csak az, és nincs is más különösebb szankció, hogy ha ezeket a tevékenységeket uniós országon kívüli cégek vagy kormányok érdekében valaki végzi, az legyen nyilvános. Tényleg kérdezem önöktől: mi ezzel a baj? Harmadik országnak számít az Egyesült Államok is, képzeljék el, harmadik országnak számít Kína és Oroszország is. Azért azt az apró különbséget hadd tegyem hozzá, hogy az egyikkel például közös biztonsági szövetségben vagyunk, amikor ilyen párhuzamokat hoznak az amerikai vagy az orosz érdekek tekintetében, illetve egyenlőségjelet tesznek. Az egyikkel közös biztonsági, NATO-nak nevezett rendszerben vagyunk, amelyik az önök dokumentumai szerint is alapvetően biztosítja a magyar emberek fizikai biztonságát, egy háború van egyébként a szomszédunkban. A másik meg konkrétan lerohanta a szomszédunkat, és azon filózik mindenki itt Európában, hogy vajon meg foge állni szándékai szerint az ukrán nyugati határnál, vagy akár Magyarország és Lengyelország felé tovább kívánnae jönni. Ugye értik, hogy a kettő közé nem lehet egyenlőségjelet tenni semmilyen módon? De ha nem tudnák, akkor mondom, hogy a NATO hivatalosan is fenyegetésként tekint Oroszországra. Nem hiszem, hogy egyenlőségjelet lehetne tenni más ilyen típusú kapcsolatokkal, például az Egyesült Államokkal, de mondhatnék sok minden mást is, jelen pillanatban az Egyesült Királyságot is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kínai érdekek érvényesítése gazdaságilag rövid távon biztosan hozhat hasznot, ha normálisan, okosan csinálják, akár hosszú távon is. De szintén szeretném önöknek mondani, hogy akár biztonsági szempontból maga a NATO is Kínát kockázatosnak tekinti, kihívásként értékeli. Nem ellenségként, nem ellenfélként, de kihívásként, és talán közpolitikával foglalkozó emberként, Trump elnök úr óriási rajongóiként van némi fogalmuk arról, hogy például az önök által nagyon támogatott, meg a miniszterelnök által a világ legjobb emberének titulált Trump elnök adminisztrációja alatt mit csinált kínai viszonylatban, és milyen kockázatként tekintett rá, illetve hogy mire készülhet a jövőben, ha újra elnökké választják. Szóval, van tétje ennek a dolognak.

Azt gondoljuk mi is, hogy egy ilyen szabályozás, ami semmi mást nem mond, mint hogy aki ezt a tevékenységet végzi, tehát külföldi ország érdekeiben itt, az Európai Unión belül gazdasági lobbitevékenységet végez, az legyen kedves kijönni a napra, regisztrálni magát, és négy évig visszamenőleg bemutatni azt, ha baj van, hogy ő ebben az ügyben mit művelt, és mit nem művelt. Abszolút támogatható.

Mi egyet nem értünk tényleg, hogy vajon mi zajlik Magyarországon, ha ezek az igen enyhe szabályok is ilyen rettegést okoznak a Fidesz padsoraiban, hogy ha esetlegesen ilyen tevékenység történik, az kerüljön napvilágra.

Végezetül államtitkár úrra is szeretnék reagálni, mert ebbe a törvényjavaslatba tényleg csak politikai okokból lehet belekeverni a magyar szuverenitásvédelmi hatóságot, bár aztán semmi köze a kettőnek egymáshoz valóban. De azért azt szeretném megjegyezni, tisztelt államtitkár úr, képviselőtársaim, ha nem lenne világos, hogy a magyar szuverenitásvédelmi hatóság mire jött létre, meg mire nem, meg mi köze a harmadik országok kiszolgálásának megakadályozásához, meg mi nem, a vezetője még a kinevezése előtt nagyon fontosnak tartotta újságírói kérdésre megjegyezni, hogy a magyar szuverenitásvédelmi hatóság kínai vagy orosz, vagy egyébként a biztonsági rendszerünk szempontjából kockázatnak vagy fenyegetésnek titulált országok magyarországi beavatkozásaival nem kíván és nem is fog foglalkozni.

Külön gratulálok, ez aztán tényleg a magyar szuverenitás védelmének fantasztikus kivitelezése, de nem is kell ezen szerintem többet rugózni, mert pontosan tudjuk, hogy ez a hatóság miért jött létre, ki a vezetője, és mi a küldetése.

Csak azért nézek államtitkár úrra, és azért mondtam el ezt önnek is, államtitkár úr, mert a NATO parlamenti közgyűlésben dolgoztunk együtt, szerintem ebben a tekintetben azon kivételes nemzetközi szervezetek egyike, ahol a magyar érdek ellenzék és kormánypárt között nem tud eltérni egymástól, tehát tényleg együtt dolgoztunk, és pontosan tudja államtitkár úr is mint a delegáció volt vezetője, hogy amiket elmondtam, azok úgy vannak. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiból.)