DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Csak nagyon röviden szeretnék hozzászólni. Szimbolikus, hogy erre a vitára a mai napon kerül sor. Az ülést azzal kezdtük, hogy megemlékeztünk arról, hogy 80 éve történt a német megszállás, és a német megszállás következtében 46 évre elveszítette Magyarország a szuverenitását, 46 éven keresztül máshol születtek meg a magyar embereket érintő fontos döntések, nem Magyarországon, nem Budapesten. Valahol ez a vita is arról szól a sok jogászkodás mellett, hogy hol szülessenek meg a magyar szuverenitást védő intézkedések, itt, Budapesten vagy valahol máshol, az Európai Unió fővárosában, Brüsszelben. Mi, a nemzeti oldal, a Fidesz-KDNP-kormány azt mondjuk, hogy a magyar szuverenitásvédelmet itt, Budapesten kell szabályozni, a baloldal pedig egységesen amellett állt ki, hogy ezt Brüsszelben kell szabályozni.
Ez azért is furcsa, mert egy felhatalmazás nélküli jogszabályt is álláspontunk szerint tudnak támogatni, Magyarország esetében pedig nem tudnak támogatni egy jogszerűen elfogadott törvényt sem, amikor arról van szó, hogy itt kell megvédeni a szuverenitást, Budapesten. Ez messzire vezet, hiszen a következő években hatalmas vita lesz az Európai Unióban, Brüsszelben és Strasbourgban arról, hogy hogyan is nézzen ki az Európai Unió. Az elmúlt években is láttuk ennek a vitának a jeleit, de most a bővítés következtében ez hangsúlyosan jelentkezik.
Itt számtalan kérdéssel szembesülünk majd, nevezetesen olyan kérdésekkel, mint az, hogy a magyar gazdaságot érintő kérdések Brüsszelben vagy Budapesten dőljenek el, a háborúba lépés kérdései adott esetben Brüsszelben vagy Budapesten dőljenek el. Mi azt mondjuk, hogy ezeket a kérdéseket itt, Budapesten kell eldönteni, és meg kell őrizni Magyarország szuverenitását. Egy olyan Európai Uniót képzelünk el, amelyhez csatlakoztunk, amelyet az alapító atyák megálmodtak, és amely arról szól, hogy a nemzetállamok szövetségére kell hogy épüljön a brüsszeli szerződéses rendszer, és nem kell elvonni lopakodó jogalkotással a nemzetállamok hatáskörét.
Még egy rövid válasz. Harangozó képviselő úr azt mondta, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal csak a kínai és az orosz külföldi befolyást vizsgálja. Felolvasom a jogszabály 3. §-ának b) bekezdését csak a tisztánlátás érdekében: feltérképezi és vizsgálja a hivatal azon szervezeteket, amelyek külföldről származó támogatás felhasználásával megvalósuló tevékenysége befolyást gyakorolhat a választások kimenetelére. Tehát minden külföldi befolyást vizsgál a Szuverenitásvédelmi Hivatal. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti oldalon.)