NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Sok mindenről szól ez a törvény, nem azokról a dolgokról, amelyeket Dávid Ferenc felsorolt, ő az Eximbankról beszélt szinte végig; arról nem beszélt, hogy hogyan segít például ez a bank kötött segélyhitelprogramokkal külföldi országokat, afrikai fejlesztést, humanitárius fejlesztéseket, számtalan olyan projektet, amely értéket hordoz, és amely segíti Magyarország nemzetközi reputációját is, és segít azokban az országokban a fejlődésben, amelyek erre rászorulnak ezeket persze nagylelkűen kihagyta a beszámolójából, nagyvonalúan kihagyta a beszámolójából Dávid Ferenc. De hát értjük ezt, ez a tipikus DK-s hozzáállás, DK-s magatartás: mindent ellenzünk helyből, mert a kormány nyújtotta be, minden rossz, amit a kormány nyújt be, és csak a Gyurcsány Ferenc, Dobrev Klára által irányított pártprogram az, ami sikerre vezet.
De itt nem erről van szó, tisztelt képviselő úr, itt európai uniós szabályozásokról van szó; ugye, önök akarnak európai egyesült államokat, önök gondolják azt, hogy Brüsszel mindenhatósága elhozná a valamiféle európai boldog békeidők ígéretét. Mi nem így látjuk, mi azt látjuk, hogy a lopakodó hatáskörelvonás nem segít a tagállamoknak, hanem ront a tagállamok helyzetén. De hát itt egy EU-s jogharmonizációs javaslatról van szó, tisztelt képviselőtársaim, európai uniós jogharmonizációs kötelezettségek teljesítéséről beszélünk. Tehát a DK azt mondja, hogy nem kéne teljesítenünk az európai uniós jogharmonizációs kötelezettségünket; mert itt nincs is másról szó. Ennek megfelelően a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében módosítani szükséges a 2022. december 14-ei 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetését a nemzeti belső jogban.
Másrészt van egy másik célja is az előttünk fekvő törvényjavaslatnak, amelyet a Nemzetgazdasági Minisztérium hozott ide elénk: a törvényjavaslat célja a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról szóló, szintén EU-s, a 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek való megfelelés. Tehát most mondhatja azt a DK, hogy nem kell megfelelnünk az EU-s tanácsi és parlamenti irányelveknek, mert itt csupán erről van szó, jogharmonizáció, ezeket meg kell feleltetnünk a magyar jognak, át kell ültetnünk a hazai jogba. Ha erre a DK nemet mond, az egy furcsa magatartás az uniós politikájukat tekintve.
Az utóbbi EU-s rendelet a digitális működési rezilienciáról szól, az a célja, hogy az uniós pénzügyi ágazathoz tartozó szervezetek digitális működési ellenállási képességét erősítse, de a meglévő szabályokkal összhangban, azok észszerűsítésével és egyben korszerűsítésével tegye ezt meg. Ez a szabályozás biztosítja a pénzügyi rendszerben keletkező zavar és instabilitás kockázatának csökkentését, az adminisztratív terhek enyhítését és a felvigyázási eredményesség javítását, valamint a fogyasztók és a befektetők védelmének erősítését.
A magyar Országgyűlésben, itt a parlamentben minden évben legalább egy tucat olyan törvényjavaslatot tárgyalunk és fogadunk el, amely a magyar emberek, a magyar vállalkozások és a magyar állam számára hajt végre bürokráciacsökkentést, adminisztrációs terhek csökkentését, erősíti a digitalizációt, és erősíti a hatékonyságot. Én minden alkalommal elmondom, hogy támogatni kell azokat a lépéseket, amelyek az állami adminisztráció egyszerűsítését szolgálják, támogatni kell azokat a lépéseket, ahol az állampolgárok felé történő bürokráciacsökkentés valósul meg, számos ügy elintézhető most már online is a digitalizáció eredményeképpen, akár az egészségügyi digitalizációról is beszélhetnénk. Nemrégiben találkoztam egy német csoporttal, ők elképzelhetetlennek tartják, hogy van egy olyan applikáció, amely nálunk működik Egészségablak néven, ahol az orvosok látják a beteg különböző leleteit, hogyha másik orvoshoz kell mennie, ahol a beteg felhőbe kapja meg a receptjeit, és akár az édesanyja vagy a nagyszülei receptjeit is kiválthatja, ez egészen elképzelhetetlen Németországban, tisztelt képviselőtársaim. Örömmel jelenthetem önöknek, hogy ebben előrébb járunk, és ez egy jó út, amelyen érdemes rajta maradnunk.
Ezek a bürokráciacsökkentő vagy adminisztrációcsökkentő lépések önmagukban nem tűnnek olyan izgalmasnak, nem érik el a sajtó ingerküszöbét, azonban a mindennapi életet, a hivatali ügyintézést, a pénzügyi rendszer használatát egyszerűbbé és biztonságosabbá teszik. A mostani törvényjavaslat tehát a pénzügyi rendszer biztonságát növeli, a fogyasztók és a befektetők védelmét erősíti ezek fontos lépések. Kiemelt jelentőségű, hogy a mai globális pénzügyi világban ami adathalászoktól kezdve profi csalókon keresztül ugyancsak veszélyekkel van tele a magyar emberek minél biztonságosabb pénzügyi közvetítőrendszert és fizetési megoldásokat is használhassanak, amennyiben úgy döntenek, hogy éppen nem készpénzt szeretnének használni, tehát minden digitális fizetésben is abszolút az adatvédelem és a biztonság legyen a meghatározó.
Mindezeken túl a törvényjavaslat további célja az európai zöldkötvényről szóló 2023/2631 rendeletnek való megfelelés, amely rendelet célja egy olyan közös szabályozási keret létrehozása, amely elősegíti a minőségi zöldkötvények piacának továbbfejlődését, és hozzájárul a tőkepiaci unióhoz. Az európai zöldkötvény erről volt már szó korábban is itt az Országgyűlésben megkönnyíti a befektetők számára a környezeti szempontból fenntartható befektetések azonosítását, azoknak az összehasonlíthatóságát, így növelve az esetleges zöldbefektetések iránti bizalmat. Látjuk az energiaválságból tanulva, hogy szükség van ilyen zöldbefektetésekre, éppen tegnap az európai fővárosban, Brüsszelben tárgyaltam, ahol elmondták, hogy a magyar újjáépítési terv a legzöldebb az Európai Unióban minden más országot is figyelembe véve, tehát olyan tervet sikerült összeállítaniuk a kormányzati kollégáknak, amely megállja a helyét és amely az Európai Unió legfenntarthatóbb és legzöldebb újjáépítési terve.
(13.40)
A mostani törvényjavaslat elfogadásával tehát átültethetjük ezeket a közös uniós rendelkezéseket Magyarország nemzeti jogrendjébe, és mivel az európai uniós tanácsi irányelveknek meg kell és meg is akarunk felelni, Magyarország egy szövetséges tagállam, és az Európai Unióban mindig betartotta a szabályokat még ha az Európai Unió felénk nem is tartotta be ezeket a szabályokat , ezért természetesen ezeket az irányelveket átültetjük a hazai jogrendbe. Így, ha a DK nem is, a KDNP támogatni fogja a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)