DR. DÁVID FERENC, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A törvényjavaslat célja a kriptoeszközök piacairól, valamint az 1093/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet, továbbá a 2013/36/EU és a 2019/1937 irányelv módosításáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2023/1114 rendeletének a magyar jogba történő átültetése. A törvényi szabályozás területe kiterjed a kripto kibocsátására, kereskedési bevezetésére, a Magyarországon belül végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra és a felügyeleti tevékenységre.
(15.20)
A kriptoszolgáltatások pénzügyi szolgáltatásnak számítanak majd, így a felügyeletük a Magyar Nemzeti Bank jogköre lesz. Érdekesség, hogy Matolcsy György jegybankelnök úr egyébként korábban nem volt nagy támogatója a kriptoeszközöknek.
A jogalkalmazók szempontjából probléma, hogy a javaslat számos helyen csak hivatkozik az EU rendeletére. Ebből következően csak az EU-rendelet és a törvény együttes ismerete ad elegendő információt a jogalkalmazók számára.
Tekintve, hogy több új fogalmat is használ a jogalkotó elektronikuspénz-token, eszközalapú token , célravezetőbb lenne, ha a hazai szabályozás tételesen tartalmazná a hazai jogalkalmazás során elengedhetetlen ismereteket.
A magyarországi bankok is kínálhatnak majd kriptoeszközöket ügyfeleik számára. A szakértők ezért a kriptoeszközök népszerűsödését várják, tekintve, hogy az eddigieknél könnyebben lesznek elérhetők magyar befektetők számára. A határon átnyúló pénzügyi szolgáltatást nyújtó cégeknél például a Revolutnál már eddig is elérhetők voltak kriptoeszközök.
A közelmúltban tapasztalt, bitcoin iránti érdeklődéshez az is hozzájárult, hogy többszöri halasztás után néhány hónapja zöld utat kapott az első, tőzsdén kereskedett bitcoinalap az amerikai tőzsdefelügyelettől. Természetesen ez a lépés is hozzájárult ahhoz, hogy a bitcoint valóban legitim eszköznek tartsuk a befektetői közösség részéről, ami hosszabb távon mindenképpen az eszköz drágulását is fogja jelenteni.
Az új szabályozás révén akár még emelkedhetnek is a költségvetési bevételek, ugyanis 2021 vége óta egy egyszerű és világos 15 százalékos személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség vonatkozik a kriptojövedelmek után szerzett pénzekre. Azaz a tárgyévben a digitális eszközök kereskedése révén megszerzett prémium 15 százalékát be kell fizetni az államkasszába. Akkor a kriptoárfolyam-nyereségre vonatkozó adókulcs meghatározását üdvözölték a kriptopiaci szereplők, korrektnek tartották annak mértékét. Miután a mostani jogszabálytervezet megnyitja a kriptoeszközök kereskedésének lehetőségét a hagyományos pénzügyi cégek előtt, bizonyosan egyre több magyar befektető nyit majd a digitális piac felé. A szakértők szerint ugyanakkor ez nem jelent áttörést, kiugró keresletet nem generál a szabályozás, de egy szűkebb befektetői kör számára a jogharmonizáció komfortosabb, biztonságosabb környezetet jelent.
Nem csupán új, de az állandóan változó új technológiákat figyelembe véve kihívás a szabályozás, mert a jogbiztonság és a pénzügyi stabilitás mellett a megfelelő fogyasztó- és befektetővédelmet is biztosítani kell. E tekintetben a gyakorlat lesz az igazi próbakő. Ugyanakkor, mivel a kriptoeszközök piacán a befektetésialap-kezelők is megjelenhetnek, és csak remélni lehet, hogy ez nem a vagyonok elrejtésének egy újabb lehetőségét nyitja meg, hasonlóan a magántőkealapokhoz.
A törvényjavaslat az uniós rendeletben foglaltak hazai alkalmazásának feltételeit teremti meg, a szakértők véleménye szerint növelheti a magánszemélyek és az intézmények kriptoeszközökbe vetett bizalmát. A fentiek alapján és arra való figyelemmel, hogy jogharmonizációs javaslatról van szó, a javaslat támogatható. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Dr. Fónagy János tapsol.)