Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Ha egy oka van, hogy esetleg támogatható legyen ez az átültetett javaslat, akkor az a lehetséges szankciók köre.

De én egészen el vagyok képedve a kormánypárti indoklásokon, mert valahogyan ilyen egyrészt-másrészt módon közelítik meg ezt az egész kérdéskört: hát, itt van egy új technológia, ami amúgy lehetőségek tárháza, de persze, ha túlfutnak vele, akkor szankcionáljuk. Szeretném önöket megkérdezni, hogy milyen lehetőségeket rejt magában a kriptoüzletág. Önök itt befektetővédelemről beszélnek, de ne felejtsék el, hogy az a Magyar Nemzeti Bank, amelyhez most a felügyeletet telepítik, felel egy másik, sokkal fontosabb területért, ez a pénzügyi tudatosság és a pénzügyi jellegű oktatás támogatása.

Ennek viszont szerves részét kellene hogy képezze az, hogy honfitársaink széles körével tudassuk, hogy amikor valaki azt ígéri nekik, hogy kriptoeszközökkel évente 30, 40 meg 80 százalékos hozamokat lehet elérni, akkor ez kamu, hazugság, piramisjáték! Ezt is tudatnunk kellene a honfitársainkkal, hogy ne legyenek olyan irracionális álmok, amelyek a valóság talajától kétségkívül nagyon-nagyon távol állnak. Tehát én támogatom azt, hogy védjük azokat a honfitársainkat, akiknek ilyen eszközökben van pénzük, de közben a másik oldalon óvjuk meg saját magunkat attól a következetesen és mindig bekövetkező csalódástól, ami az ilyen vagy olyan eszközöknél bekövetkezik, hiszen ezeknek az a jellemzője, hogy amíg sokan vásárolnak és lépnek be erre a piacra, addig nagy összeomlás viszonylag ritkán következik be, de az összeomlás előbb-utóbb törvényszerűen jön.

Amikor befektetővédelemről van szó, akkor mindig kicsit óvatosabb vagyok önöknél ezen a területen, mert ott van a pénzügyi fogyasztóvédelem a másik oldalon. És nagyon sokszor ráfaragtak már magyar ügyfelek, magyar polgárok és magyar fogyasztók arra, hogy irreálisan jó dolgokat ígértek nekik, és a kriptopiacon én ezt fokozottan tapasztalom. És van egy szerencsés körülmény az európai összehasonlításban, miszerint a magyar honfitársaink nyitottsága a kriptoeszközök irányába alacsonyabb fokú talán, mint az európai átlag, tehát az utolsó öt országban vagyunk ilyen téren. Én ezt annyira nem is bánom e tekintetben, mert nem látom azt a védőpajzsot és nem látom azt a nagyon masszív fogyasztóvédelmi rendszert, amely megvédené a magyarokat a hasonló dolgoktól.

(15.30)

Önmagában nehogy ilyen boomer hangulata legyen a hozzászólásomnak, hiszen semmi bajom a modern technológiával, az új eszközökkel. Nagyon sokat foglalkozom mesterségesintelligencia-kutatással. Ott is pontosan az a problémám, hogy ezekkel a dolgokkal két dolgot nem szabad csinálni: a liberálisokhoz hasonlóan nyakló nélkül szabadon engedni, ez szigorúan tilos; és a másik, amit nem szabad, mert nincs értelme: megpróbálni betiltani, mert nem lehet. Tehát jön szembe a modern technika, mint egy gyorsvonat, és nem lehet betiltani. Tehát látják, a kormány megpróbálta az Ubert betiltani, és most néhány évvel később, bár a taxisokkal karöltve, de visszatér a piacra. Tehát szabadon engedni tilos, betiltani nincs értelme, a kettő között, a normális, emberekre jellemző szabályozásnak van értelme.

Elmondtuk a mesterségesintelligencia-kihívásoknál is, hogy létre kellene hozni azt a magyar munkahelyvédelmi alapot, ahova nem több, egy 1 százalékos extra különadó befizetését vállalják azok a cégek, akik a mesterséges intelligencia technológiai hasításából most extraprofitot realizálnak, és ebből a kasszából fizessük a magyarok átképzését  akár éppen mesterségesintelligencia-érintettségű szakmákra , másrészt a magyar kisvállalkozások kiemelt támogatását.

Ugyanennek az analógiájára itt is a kriptoeszközök tekintetében egy védőpajzsot kell biztosítani, és ez a védőpajzs egyébként praktikusan a pénzügyi fogyasztóvédelem keretein belül lehetne kiépíthető. Tehát a Magyar Nemzeti Bank felügyelheti ezt a piacot, de neki van egy nagyon-nagyon kiemelt feladata, ez pedig a széles körű oktatása ennek a területnek.

Én alaposan átnéztem az MNB egyébként kiváló kiadványait, tehát a Pénziránytű Alapítvány, a közoktatásba bevitt könyvei, munkafüzetei szerintem egyébként jó minőségű szellemi termékek, sokkal szélesebb körben és egyébként a kötelező számonkérés részeként lehetne rájuk tekinteni, ha meg akarjuk védeni a fiatalokat attól, hogy pénzügyi jellegű visszaélések áldozatai legyenek. De önmagában az, hogy honfitársaink  és ne legyünk naivak  széles köre elhiszi azt, hogy itt évente több tíz százalékos hozamok a mostani gazdasági környezetben és pénzügyi klímában elérhetők, ez egészen elképesztően nagy veszélyeket rejt magában.

Tehát az a kérésem és inkább követelésem a kormány felé, hogy semmiképp ne egy ilyen „egyrészt-másrészt” hozzáállással intézze el ezt a kérdést, mert horrorisztikus veszélyeket rejt magában egyébként az a teljesen szabályozatlan piac, ahol kripto- és egyéb eszközökkel kereskednek mesterséges intelligencia segítségével. Azért nagyon veszélyes ez, mert az AI Act, ami ugye, majd a mesterséges intelligenciát szabályozza, még nem is lépett hatályba. Olyan lassan lép hatályba, mint a dinoszaurusz. Tehát megszúrják a lábát, két évvel később eljut az agyába a fájdalom. Itt két évvel később lép hatályba, és addigra kicserélődik a technológia, amit szabályoz.

Az a félelmem tehát, hogy ha a kripto- és hasonló eszközök keverednek a mesterséges intelligenciával, sokan beszállnak ennek a kereskedésnek az ilyen új és nagyon divatos vonulataiba, óriási pénzeket fognak veszíteni rajta, és nem lesz, aki megvédje őket. Tehát tisztázni kell, hogy ott nem lesz Országos Betétbiztosítási Alap, meg ott nem lehet majd magyar nyelven kérvényeket benyújtani egy bankhoz, hogy ugyan már, engem átvertek, és adják vissza a befektetésemet. Ez egy egészen másik világ. Óriási felelősségünk van mindannyiunknak abban, hogy ezt széles körben tudatosítsuk, és úgy tegyük ezt, hogy mindebből ne egy boomer hozzáállás szülessen, mert akkor amiatt nem fogják a közszereplőt komolyan venni, hanem azt a teljesen őszinte és nemcsak látszatot kell keltenünk, hogy igenis tájékozottak próbálunk lenni ebben a témakörben, de ennek óriási veszélyei vannak, és a legjobb az lenne, ha a nemzetgazdaság biztonságos berkein belül megtakarítana az, aki meg tud takarítani, és a befektetések is ebben a cirkulációban történnének.

Éppen ezért a lehetséges szankciók körét egyébként én átgondolásra méltónak találom. Azt látom, hogy megint egy európai szintű direktíváról beszélünk. Ezen a területen egyébként kérdéses is, hogy egy pusztán nemzeti szabályozás mire lenne elég, hiszen nemcsak a visszaélések jönnek át az országhatáron, de mindenféle befektetési forma. Itt tehát valamelyest azért érzem helyét annak, hogy gondolkodjunk közös megoldásokban. De önmagában ez a direktíva nem fogja ezt elrendezni. Kicsit hasonló az érzésünk, mint két napirendi ponttal ezelőtt, hogy egy viszonylag gyenge európai megoldási kísérletnek lehetünk a szemtanúi. De persze ne mi legyünk az elrontói, de összességében ez kevés lesz.

A legjobb védőpajzs, amit adhatunk, az a pénzügyi fogyasztóvédelem és a magyar polgárok tudatának a megvédése azoktól a hamis ígéretektől, amelyekkel szemben az utóbbi években nem védte meg őket senki. Köszönöm a figyelmet.