DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársam nagyon részletesen bemutatta a törvényjavaslatot. Én annyit tennék hozzá, annyival egészíteném ki, hogy az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak, az EBRD-nek hazánk már a kezdetektől tagja. A létrehozásáról szóló megállapodást már 1991-ben kihirdettük. A bank jelenleg több mint negyven ország területén fejt ki tevékenységet a gazdasági haladás és újjáépítés megvalósításában, a nyitott, piacorientált gazdaságokba történő átmenet elősegítésében és a versenyképes környezet támogatásában.

Jelen törvényjavaslat a bank kormányzótanácsa által elfogadott két határozat, a 259. és 260. számú határozat kihirdetéséről szól, melyek az EBRD létrehozásáról szóló megállapodást fogják módosítani.

Már 2022-ben a májusi közgyűlésen a 248. számú határozat elfogadásával a bank kinyilvánította elvi szándékát, hogy kiterjessze a tevékenységét a szubszaharai régióra, valamint Irakra, ugyanakkor az orosz-ukrán konfliktus következtében Ukrajna és a konfliktus által érintett országok kerültek a bank támogatási tevékenységének a fókuszába, ahogyan elhangzott.

Ezzel párhuzamosan azonban az előkészületek megkezdődtek a Szubszaharai Afrika, valamint Irak térségére történő terjeszkedésre, melyet 2023 májusában a 259. számú határozat elfogadásával a bank kormányzótanácsa megerősített.

A döntés fényében a korlátozott és fokozatos terjeszkedés úgy valósul meg, hogy a legfőbb prioritás továbbra is Ukrajna és a konfliktus által érintett egyéb országok támogatása marad. A tevékenység kiterjesztése nem mehet már a jelenlegi országok területén működő programok rovására, és fontos  szintén elhangzott , a bank AAA hitelminősítését nem veszélyeztetheti, és nem jár további tőkeemeléssel.

A folyamat során a szubszaharai régió bevonása mellett Irak a Földközi-tenger déli és keleti régiójába integrálódik, hiszen ahogyan a dokumentum is megerősíti és hangsúlyozza, a régió egyre hangsúlyosabb szerepet kap a geopolitikai és fejlesztési prioritások megvalósításában.

A szintén 2023. május 18-án elfogadott másik, 260. számú határozat a bank alaptőkéhez kötött hitelkitettség-korlátozásának eltörléséről, valamint e felelősség igazgatótanács hatáskörébe rendeléséről szól. A határozat hátterében a G20-ak által készített tanulmány áll, melynek célja a tőkemegfelelési és keretrendszer aktualizálása volt, alkalmazkodva a bank alapítása óta eltelt évtizedekben beállt változásokhoz a pénzügyi tőkerendszer gyakorlatában.

A tőkeáttételi célok alapító okiratból a tőkemegfelelési keretrendszerbe történő áthelyezésével nagyobb rugalmasság érhető el, hiszen nem lesz szükség az alapító okirat módosítására a szükséges kiigazítások végrehajtása során, ezzel is elősegítve a bank optimális tőkekapacitás-kihasználását. Ezzel megszűnik a bank hagyományos műveleteire vonatkozó tőkekorlátozás, és a tőkemegfelelési keretek szempontjait az igazgatótanácsra ruházza.

Tisztelt Képviselőtársaim! A KDNP támogatja a törvényjavaslatot. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti sorokban.)