NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! (A karzaton helyet foglalók felé:) Illetve tisztelt fiatalok, akik, úgy látom, hogy közel tízszer annyian vannak, mint az Országgyűlés jelen lévő képviselői. Ez a javaslat egy salátatörvény, amelyből a sorok közt kiderül, hogy a kormány nem védi meg a nemzeti szuverenitást. Az EU egyre több hatáskört elvon Magyarországtól.
Látszik az egészségügy mostoha helyzete is, de az orvoshiányt és a várólistákat nem a különlegesnek minősülő egészségügyi adatok felhalmozása vagy egy központi időpontfoglaló rendszer felállítása és központi monitorozása fogja megoldani.
Aggasztó továbbá, hogy a kormány egyre jobban digitalizál mindent, miközben a magyar emberek egy jelentős részének továbbra sincs például internet-hozzáférése.
Végül látszik az elfogadott törvények alacsony jogi minősége, aminek egyfajta beismerése a jelen javaslat és az abban nagy számban előforduló jogtechnikai pontosítások. Ugyanis számos, elsősorban épp a tavalyi év folyamán elfogadott jogszabályt módosítana a jelenlegi javaslat, hát vagy inkább javítana ki a jogalkalmazási tapasztalatokra hivatkozással. Tehát számos jogtechnikai pontosítás a kapkodva elfogadott, hanyag minőségű jogalkotási termékek utólagos korrekciója.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió fokozatosan vonja el a tagállamok nemzeti szuverenitását, amelyre ez a javaslat is kiváló példa. A bűnügyi együttműködés a kezdetekben teljes mértékben tagállami hatáskör volt, erről szólt az EU-s csatlakozásunk is. Az előttünk lévő javaslatban hivatkozott irányelv és az azt átültető szabályok viszont már egyenesen odáig merészkednek, hogy csak a legcsekélyebb súlyú bűncselekmények esetében van lehetősége Magyarországnak bűnügyi információk átadását megtagadni. Mindenre, most már a bűnözőinkre is teljesen ráláthat az Európai Unió. A kormány pedig nem tesz semmit, miközben nyilvános kommunikációjában mindenért Brüsszelt teszi felelőssé. Valójában a kormány asszisztál az európai egyesült államok megvalósításához.
(10.40)
Egészen döbbenetes a javaslat azon indokolása, hogy a betegközpontú egészségügy létrehozatalának egy fontos mérföldköve lenne a központi időpontfoglaló rendszer felállítása. Mintha csak annyi lenne a kórházak problémája, hogy rosszul működik az adminisztráció.
A valóság ezzel szemben az, hogy azért vannak a várólisták, mert nincs elég orvos, aki a betegeket ellássa, ez pedig a kormány többéves tevékenységének és annak hiányának az eredménye, amelyért a felelősséget vállalnia kellene, és végre egy valós egészségügyi stratégiát kellene felmutatnia, nem pedig további egészségügyi adatokat és információkat gyűjtenie az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben vagy épp egy központi időpontfoglaló rendszert létrehozni. Egyáltalán, ez hogyan fog működni a gyakorlatban? Tehát ha mondjuk, a Honvédkórházba akarunk időpontot foglalni, de nincs hely, akkor majd a diszpécser leküld minket Szolnokra?
A másik oldalról: a Mi Hazánk Mozgalom nem a technológia ellenlábasa, ugyanakkor ez a felfokozódó mértékű digitalizáció úgy, hogy az emberek tömegének, de még adott esetben az egészségügyi intézményeknek sincs a digitalizáció megvalósításához megfelelő eszköze, infrastruktúrája, meglehetősen érthetetlen tendencia a kormány részéről. A kormány sem gondolja komolyan, hogy majd varázsütésre megold minden problémát? Új problémákat fog generálni, az elavult digitális infrastruktúra is felszínre fog kerülni, miközben egyre furcsább jogalapokat generálnak a magyar emberek különleges egészségügyi adatainak állami szervek által történő kezeléséhez.
A közelmúltban előterjesztett egyéb törvényjavaslatokkal egyezően a jelen javaslattal kapcsolatosan is igaz az a megállapításunk, hogy nem feltétlenül maga a szabályozás tárgya, hanem a tendencia a figyelemre méltó és aggasztó. Ez különösen igaz az EU bűnügyi együttműködéssel kapcsolatos jogalkotására. Idézek egy ilyen tárgyú tanulmányból: „Az Európai Unió külpolitikája és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés közös pontja, hogy az integráció kezdeti szakaszában e két terület a tagállamok szuverenitásához tartozott, vagyis azok nem képezték az együttműködés tárgyát.”
Nos, azóta már fokozottabb mértékben érvényesül a nemzeti szuverenitás teljes elvonása ezen a területen is, amelyet a jelen javaslat 19. §-ában található következő szabály, azt gondolom, kiválóan érzékeltet: „Ha az Európai Unió tagállama bűnüldöző szervének információ átadására vonatkozó megkeresése a magyar törvény szerint egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekményre vonatkozik, a NEBEK, illetve a magyar bűnüldöző szerv megtagadhatja a kért információ átadását.” Tehát amennyiben nincs kifejezett egyéb, az irányelvben meghatározott kifejezett megtagadási ok például a megkeresés formai hibája a másik tagállam által kért bűnügyi információk átadása tekintetében, akkor csak az egy évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetében marad Magyarországnak mérlegelési lehetősége arra vonatkozóan, hogy a kért bűnügyi információk átadását esetleg megtagadja.
A javaslat 3. §-a hozzáférést engedne a költségvetési szervnek minősülő egészségügyi szolgáltató irányítójának az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térhez. A szabályhoz fűzött miniszteri indokolás egyszerre álszent és szerintem nevetséges is. Idézem: „A javaslat szerinti elérni kívánt cél egy betegközpontú, hatékony és jó minőségű egészségügyi ellátást nyújtó, valamint átlátható egészségügyi ellátórendszer kialakítása, amely elősegíti a betegjogok érvényesülését és csökkenti az indokolatlan betegvárakoztatások időtartamát.” szól a PR-szöveg. De hát a várólistákat nem az fogja csökkenteni, hogy még több állami szerv hozzáfér egészségügyi adatokhoz, hanem az egészségügy folyamatos leépítése helyett egy nemzeti egészségügyi stratégia és az ágazat fejlesztése lenne a megoldás.
A javaslat 45-49. §-aihoz fűzött miniszteri indokolást is idézem: „A módosítás az arcképprofil-nyilvántartás vezetésével összefüggő adatkezelési célok közé emeli a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések megelőzését, megakadályozását, felderítését és a cselekmény megszakítását, valamint az elkövetők felelősségre vonását, lehetővé téve ezzel, hogy a bíróság, a szabálysértési előkészítő eljárást lefolytató szerv az e nyilvántartáson alapuló arcképelemző tevékenységet ebből a célból is igénybe vehesse.”
Itt sem feltétlenül maga a szabály, hanem a tendencia a figyelemreméltó. A bűnüldözés kívánatos, de vajon mennyire indokolt szabálysértések esetén arcképprofil-nyilvántartást igénybe venni. Az ezzel kapcsolatos visszaéléseket ki fogja ellenőrizni és megakadályozni?
Tisztelt Országgyűlés! Az pedig végül már csak hab a tortán, hogy a javaslat több helyen is jogtechnikai pontosításokra vagy jogalkalmazási tapasztalatokra utal egyes törvénymódosításokkal kapcsolatban. Amikor ennyire technikainak neveznek valamit, akkor rejtik el a legnagyobb meglepetéseket olykor, de önmagában is valójában, ha közelebből megnézzük ezeket, akkor láthatjuk, hogy a tavalyi évben elhamarkodottan, gyenge szakmai színvonalban elkészített törvények utólagos toldozgatásáról-foldozgatásáról van szó. Elhamarkodott, színvonaltalan, gyakran pedig értelmezhetetlen jogszabályok és esetleges kapkodó kormányzás helyett végre egy átgondolt nemzetstratégia kellene, amelyet szakemberek bevonásával készítenek el és hajtanak végre. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)