NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ha a kormány szerint háborús veszélyhelyzet van, akkor miért küldik a katonáinkat a világ más részeire, például Irakba, az izraeli határra és most már Csádba is?
A Covid-diktatúra után új apropót keresett a kormány, hogy rendkívüli jogrendben korlátozások közt tarthassa az embereket. Hivatalosan négy éve veszélyhelyzet van Magyarországon. Ezalatt több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, köztük rengeteg olyat, amelynek semmi köze nem volt a veszélyhelyzet elrendelésének alapjához, vagyis a koronavírus-járványhoz, illetve később az Ukrajnában zajló amerikai-orosz háborúhoz.
A háborús veszélyhelyzet kihirdetése és meghosszabbítása fegyveres készülődést is jelent, diplomáciailag is rossz üzenete van, ezért sem támogatja azt a Mi Hazánk Mozgalom. Inkább például a külföldi NATO-harccsoportokat Magyarországra beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele jelent igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve.
A Mi Hazánk Mozgalom nem támogatja az új világrendet, a szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos, rendkívüli jogrendeket, a Covid-diktatúrát és más Covid-típusú lezárásokat, korlátozásokat és kötelezéseket sem, mint amilyen kormányzati túlkapás volt a munkahely elvételével való zsarolás az oltások ügyében a pedagógusok, az egészségügyi alkalmazottak és főleg a honvédek körében.
Ha most a háborúra hivatkozással tényleg meghosszabbítják a veszélyhelyzetet 2024. november 19-éig, akkor ezzel lassan már öt évet élnénk folyamatosan valamilyen olyan különleges jogrendben, amelyben a kormánynak olyan speciális rendeletalkotási lehetősége van, amivel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és ez visszaélésekre adhat és adott is okot, lehetőséget önöknek, amivel éltek is sajnos.
Például miután Debrecenben és Nyíregyházán helyi lakosok a közmeghallgatásokon is erőteljesen tiltakoztak az akkumulátorgyárak építése ellen, a kormány veszélyhelyzeti rendeletben sietett az önkormányzatok és a külföldi befektetők segítségére, kimondta, hogy általában a helyi önkormányzati közmeghallgatások, valamint a közigazgatási hatósági eljárás keretében tartott közmeghallgatások megtarthatók a helyi lakosság, a helyben érdekelt szervezetek képviselői, illetve az érintettek személyes megjelenése nélkül is.
Vagy itt van például a 148/2023. kormányrendelet az embercsempészés bűncselekmény miatt elítéltek reintegrációs őrizetéről. Hát, ez egy fából vaskarika, ez egy átverés már a címében is, mert miféle őrizet az, ahol tulajdonképpen szélnek eresztik az embercsempészeket? Szó sincs semmiféle őrizetről. Egy kormányzati meghátrálásról van szó, és ezek a döntően, mondjuk, szerb vagy román nemzetiségű embercsempészek nyilvánvalóan ott folytatták a tevékenységüket, ahol az elfogásuk előtt tették.
És akkor még nem beszéltünk arról, hogy helyszíni bírságot sem hajlandók kiszabni, nemhogy tűzparancsot az erőszakos határsértőkre. Orbán Viktor a helyszíni bírságra vonatkozó javaslatomra azt felelte itt a parlamentben, hogy őt nem viszi rá a lélek, hogy ezeket a nyomorult helyzetben lévő embereket megbírságoltassa. Hát, ezek javakorabeli férfiak, uraim, és szó sincs arról, hogy mondjuk, félmeztelenre vetkőztetve küldenénk vissza őket a határon, hanem pusztán a zsebükben lapuló sokszor több ezer euróra tarthatna a magyar állam igényt, ami egyébként pedig jellemzően az embercsempészeknél kötne ki. Nagyon komoly károkat okoznak ezek a határkerítésen áttörő erőszakos embercsempészek, illetve illegális migránsok, ezért indokolt volna nemhogy a szabadon engedésük, de inkább a megbírságolásuk. A veszélyhelyzetre való hivatkozással oda nem kapcsolható ügyekben látható, hogy élnek vissza.
(12.00)
Szó sincs járványügyi vagy újabban háborús veszélyhelyzetről; az akkumulátorberuházások áterőltetésének vagy az előbb említett embercsempészek szélnek engedésének nincs köze a háborús veszélyhelyzethez. Vagy említhetném, amire a Helsinki Bizottság hívta fel a figyelmet, és sajnos igazat kell adnunk nekik, hiszen itt van a 207/2023-as kormányrendelet, csak ízelítőül a több százból, amely az egyes közlekedési tárgyú törvények veszélyhelyzet ideje alatt tehát tulajdonképpen folyamatosan eltérő alkalmazásáról szóló kormányrendelet módosítása. Vagy azt látjuk, hogy a választások közeledtével fokozottan fontossá váltak a különféle hirdetési felületek, így a villanyoszlopokra kihelyezhető reklámok is; a Budapesten ezekkel foglalkozó cég, a Garancsi István narancsbáróhoz köthető ESMA Reklám Zrt. szerződése 2023-ban lejárt volna. Az ügy a Fővárosi Közgyűlés elé is került, ahol nem szavazták meg, hogy újra az ESMA-val kössenek szerződést. Ezt követően nyúlt a kormány a rendeleti kormányzás eszközéhez, és egy veszélyhelyzeti rendeletben meghosszabbította a szerződést, kikerülve a Fővárosi Önkormányzatot. Ez is csak egy példa arra, hogy hogyan élnek vissza a háborús veszélyhelyzettel egyébként valójában össze nem függő ügyben is a rendeleti kormányzás lehetőségével.
A háborús veszélyhelyzet tehát egy politikai trükk, a hatalommal visszaélés eszköze; nem a magyar nép érdekeit szolgálja, hanem például az oligarchákét, ahogy az előbb is bemutattam. Nem a veszélyhelyzet újabb meghosszabbítására, hanem például a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának orvoslására volna inkább szükség. Négy éve folyamatosan valamilyen különleges jogrend van tehát érvényben lényegében; 2020 márciusától júniusáig az első veszélyhelyzet a Covid miatt, azután júniustól járványügyi készültség ez megszűnt 2022 decemberében , de többször volt meghosszabbítva a veszélyhelyzet, illetve 2021 májusától félévente folyamatosan hosszabbított, folytonos veszélyhelyzet van a háború miatt hivatalosan. És a négy év alatt több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletet fogadott el a kormány, 2020-ban 257-et, 2021-ben 286-ot, aztán ’22-ben 267-et, tavaly pedig 203 veszélyhelyzeti kormányrendelet született; ez is brutális szám, az összes új kormányrendelet mintegy 30 százaléka.
A rendeletalkotás kétségkívül gyorsabb és kisebb a nyilvánossága, mint a szigorú jogalkotási eljárási szabályokhoz kötött törvényalkotás; például nincs nyilvános vitája, tehát a kényes ügyeket gyorsan le lehet zavarni, ahogy arra most hoztam is néhány példát. De hozhattunk volna több tucatot, több százat is, hiszen ebből a több mint ezer veszélyhelyzeti rendeletből nagyon sok visszaélésre adott lehetőséget önöknek.
Négy éve rendeleti kormányzás van, egyre nevetségesebb, komolytalanabb indokok mentén, miközben hazánk számára a legfőbb biztonsági kihívást 2014-2015 óta inkább a soviniszta Ukrajna jelenti, amely az elmúlt évek során egyre inkább korlátozta a kárpátaljai magyar nemzetrész jogait, elnyomva és megfélemlítve a magyar közösséget. Az elmúlt néhány évben ukrán oldalról számos verbális fenyegetés érte Magyarországot, sőt három évvel ezelőtt Magyarországot Ukrajna második számú ellenségeként deklarálták. Tehát fennáll a veszély, hogy Ukrajna fennmaradása esetén legalábbis a Nyugat által felfegyverzett ukrán haderő a kárpátaljai magyarságon vagy akár egyenesen Magyarországon vesz elégtételt a háborús kudarc miatt. Sajnos a magyar fegyveres erők gyengesége, különösen a honvédségi létszámhiány miatt könnyű célponttá vált hazánk.
Ezért kellene a Mi Hazánk Mozgalom szerint inkább itthon állomásoztatni és gyakorlatoztatni is a honvédjeinket az izraeli határ, Irak vagy Csád helyett. Nem kellene beleavatkoznunk, állást foglalnunk egyik háborúban sem, nem kellene kiállnunk Ukrajna területi integritása mellett, nem kellene támogatnunk Izraelt sem a palesztinok elleni háborúban. De a háborús őrület magával ragadta sajnos a magyar kormányt is. Pedig történelmi hiba provokálni az oroszokat NATO-bővítéssel és háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel. Az új világrend kiszolgálása és a háború kiszélesítése helyett a függetlenségünk, a semlegességünk, ezáltal a béke előmozdítására volna szükség a Mi Hazánk Mozgalom szerint, mert mi valóban nem akarunk világháborút. Köszönöm a figyelmet.