DÚRÓ DÓRA, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bill Gates tervei szerint „a digitális azonosító kötelező lesz a társadalomban való részvételhez”  olvashattuk tavaly novemberben a Mandiner hetilapban, illetve annak online változatában, de több kormánypárti sajtótermék is hírt adott arról, hogy a világ egyik legbefolyásosabb pénzembere azt szeretné, ha 2030-ig minden ENSZ-tagállamban bevezetnék a kötelező digitális azonosítót.

Az ENSZ, a Bill & Melinda Gates Alapítvány és a Rockefeller Alapítvány partnerei közösen kampányt indítanak a digitális személyazonosítás, a digitális fizetés és az adatmegosztás bevezetésének felgyorsítása érdekében. A kampány célja, hogy ezek a változások kezdetben legalább 50 országban végbemenjenek 2028-ig. Majd azt is olvashatjuk a Mandinerben, hogy „az ENSZ fejlesztési programja is bejelentette, hogy 2030-ig világszerte tervezik a digitális személyazonosító igazolványok bevezetését, amelyek lényegében kötelezők lesznek a társadalomban való részvételhez”. Ugyanazokat az érveket hozzák fel, amelyeket államtitkár úrtól is hallottunk, hogy ez mennyire kényelmes lesz, és egyszerűsíti az ügyintézést.

Csakhogy azt is írják a közleményükben, hogy „ha sikeres, a DPI felhatalmazza a kormányokat és a vállalatokat arra, hogy társadalmi hitelrendszereket vezessenek be, amelyek meghatározhatják, ki, hol és hogyan utazhat, mit szabad fogyasztania, és hogyan lesz képes tranzakciót végrehajtani a programozható pénzével”  írták a tervvel kapcsolatban.

Ez az a jövőkép, amit feltétlenül el kell kerülnünk, és feltétlenül csak addig szabad elmenni mind az állami szabályozásban, mind az egyes felhasználók jogi tudatosságának a fejlesztésében, ami nem veszélyezteti az ő személyes szabadságukat. Ezért is áll ki a Mi Hazánk Mozgalom a készpénzhasználat védelme mellett, ezért is nyújtottunk be erre vonatkozó alaptörvény-módosítást, amelyet az önök képviselői az Igazságügyi Bizottság ülésén leszavaztak.

Könnyen látszik tehát, hogy az egész világszintű projekt hátterében a BigTech áll. Ugye, létre is hoztak egy ID 2020 nevű lobbiszervezetet, amely a legnagyobb és legjelentősebb ilyen szervezet a világon a digitális identitásért, és kormányokat, nemzetközi szervezeteket, illetve más vállalatokat igyekeznek bevonni ebbe az erőltetett digitalizációba. Ebben is megtaláljuk természetesen a Bill & Melinda Gates Alapítványt, a Rockefeller Alapítványt, de nem meglepő módon a Facebook, illetve a Microsoft is ezen alapítók között található meg.

Érdekes, és fel kell hívni arra a figyelmet, hogy ennek az ID 2020-nak a technikai igazgatója, egy Elizabeth Ranieri nevű professzor hölgy, kiszállt ebből a projektből, és akkor, amikor ezt megtette, azt mondta – idézem -: „nem tudok tovább egy olyan szervezet tagja lenni, amelyet erősen befolyásolnak a vállalati érdekek, és amely az emberi jogoknak csak szájhősködéssel adózik”, és felhívta arra a figyelmet, hogy milyen veszélyeket rejt magában ez az erőltetett digitális átállás.

Láttuk azt, hogy a Covid esetében, a Covid-lezárások kapcsán az oltással csinálták meg ugyanezt. Gyakorlatilag oltatlanokat számos szolgáltatás igénybevételéből kizártak, nem tölthették be a munkahelyüket, a munkahelyük elvesztésével zsarolták meg azokat, akik nem akarták beoltatni magukat ezekkel a kísérleti vakcinákkal, amelyekről a kormány több képviselője is tényszerű hazugságokat fogalmazott meg. Emlékezhetünk rá: Gulyás Gergely egy kormányinfón mondta, hogy tudjuk, hogy akit beoltanak, az nem kaphatja el a vírust, és nem is fertőzhet meg mást. Utána később kiderült, hogy ez nem volt igaz. De maga Orbán Viktor is azt mondta a Covid-vakcinákról, hogy azok golyóálló mellények, és azért kell felvenni, mert lepattan róla a vírus. Erről is kiderült, hogy nem volt igaz. Ennek a vakcinának a felvételére kötelezték az állami dolgozókat, ahogyan egyébként ebben a törvényjavaslatban is teszik, olyan előírásokat fogalmaznak meg az állami dolgozókkal szemben, már most kötelezve őket erre, amelyek a mi álláspontunk szerint az ő jogaikat sértik.

A törvényjavaslatban szerepel az Európai Unió által elfogadott rendelet módosítása is. Itt nagyon nagy nyomatékkal szeretném államtitkár úr és a minisztérium figyelmét felhívni arra, hogy az úgynevezett Digital Services Actben, amit tavaly fogadott el az Európai Unió, és az online platformok elleni jogérvényesítés lehetőségeiről szól, ebben sokkal erőteljesebb garanciákat kellene megfogalmaznia Magyarországnak is. A magyar kormány, a magyar Országgyűlés fideszes többsége ezt gyakorlatilag módosítás nélkül emelte át a magyar jogba, ami a mi álláspontunk szerint óriási hiba, és Magyarország szuverenitását és a magyar felhasználók jogait is nagyon erőteljesen sérti.

Több olyan tagállam volt, amely plusz garanciákat épített be még az európai uniós rendeleten kívül a saját állampolgárai védelmében, például olyat, hogy ezek az online platformok, szolgáltatók létesítsenek az adott államban is, az adott bíróságokon számonkérhető, jogi személyiséggel rendelkező valamilyen szervezeteket. Erre lenne szükség Magyarországon is, legalább székhelye vagy jogi képviselete legyen ezeknek a szervezeteknek.

Ha csak a politikát vesszük szemügyre, akkor minden alkalommal el kell mondanom, hogy leginkább hátrány e tekintetben a Mi Hazánkat éri, de a Pesti Srácok esetére is emlékeztetni szeretnék, akiket szintén Magyarországon jogellenesnek számító módon korlátoz a közösségi média.

(11.20)

Nagyon fontos még arról beszélni, hogy a 14 év feletti korosztályt említi meg, illetve számukra teszi lehetővé a digitális aláírást ez a törvényjavaslat. Ennek kapcsán szeretném felhívni arra a figyelmet, amire a kormány szintén nemhogy nem fektet hangsúlyt, de egyáltalán nem is beszélünk még ebben a körben sem erről, nemhogy az iskolákban vagy a szülőkkel, az pedig az, hogy milyen mentális veszélyei vannak az okoseszközök használatának a fiatalokra nézve. Közhelyszerűen ezek megjelennek néha-néha, de az, hogy ez valóban hogyan befolyásolja az ő életüket és milyen károkat okoz az ő idegrendszeri vagy mentális fejlődésükben, és erre milyen választ kell adnia az államnak, a politikának, az oktatásnak, a médiának, erre nincsen a kormánynak stratégiája, pedig, ha a gyerekeink egészségéről beszélünk, akkor a most felnövő generációk életében az egyik legnagyobb kihívás lesz az, hogy hogyan tanítsuk meg őket az okoseszközök tudatos használatára, egyrészt milyen veszélyek leselkednek rájuk, konkrétan a zaklatás vagy a joggal való visszaélés esetében, illetve hogy önmagában az okoseszközök használata a társadalmi kapcsolatrendszerükben milyen nehézségeket tud számukra okozni.

Nagyon fontos e tekintetben is a nemzetközi példákat figyelembe venni, mert például Svédországban, ahol bevezették a digitális tankönyveket, most vezetik vissza a papíralapú tankönyveket; éppen azért, mert nem vált be számukra az, hogy mindent digitálisan adnak oda a gyerekeknek. Például a tanulásban nehézséget okoz számukra, sokkal jobban meg tudja vizuálisan tanulni egy gyermek egy papíralapú tankönyvből a tananyagot, hiszen emlékszik rá, vizuálisan el tudja helyezni, hogy az oldalnak melyik részén volt, míg egy digitális eszköz esetében, amit csak pörget maga előtt, ott nyilván ez a fajta tanulásmódszertan nem működik. Tehát számos olyan példát találunk nemzetközileg is, amikor a digitalizációból visszalépés történik azért, mert nem vált be. Fontos lenne, hogy a kormány átnézze ezeket a tapasztalatokat, és ennek alapján alkossa meg Magyarország digitális stratégiáját is.

A készpénzvédelem az, amit ismételten hangsúlyozni szeretnék. Ez az, ami alapján az emberi szabadság védelmét szeretném hangsúlyozni.

Illetve zárásképpen Vincent Böhre, a Privacy First alapítvány igazgatójának az idézetét szeretném önöknek felolvasni, hiszen úgy gondolom, hogy ebben fejezi ki leglényeglátóbban azt, hogy mi kell hogy legyen, mi kell hogy határt szabjon a digitális átállásnak, illetve a digitalizációnak. Ő így fogalmazott: „Valójában minden polgárnak képesnek kell lennie arra, hogy névtelenül mozoghasson a közterületeken, vásárolhasson, kifejthesse a véleményét. Ellenkező esetben bekövetkezik a dermesztő hatás, egy tudattalan pszichológiai érzés, amely akkor jelentkezik, amikor az emberek úgy érzik, hogy kémkednek utánuk, amikor nem tudnak többé szabadon és névtelenül tranzakciót bonyolítani, vendéglátóhelyre menni, illetve utazni.” Ez az, amit el kell kerülni, és a magyar kormánynak képesnek kell lennie arra, hogy ellenáll ezeknek a globalista elvárásoknak, megvédi a készpénzhasználatot is, illetve a következő felnövekvő generációnak olyan tudást ad át, amely képessé teszi őket arra, hogy ezeknek a digitális eszközöknek ne rabjai, hanem urai legyenek a későbbiekben is.

A Mi Hazánk Mozgalom ezeket a szempontokat nem látja érvényesülni ebben a törvénytervezetben, ezért ezt nem tudjuk támogatni. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)